Szerda délután 16 óra 30 perctől az egész világ figyelme a Sixtus-kápolna kéményére vetül. Vajon végre felszáll a fehér füst? Csütörtökre vagy péntekre már fény derülhet az új egyházfő személyére. Ugyan az első napon csak egy szavazást tartanak, ezt követően délelőtt és délután is kétszer-kétszer adhatják le voksaikat a bíborosi kollégium 80 év alatti tagjai. Már az első szavazás kulcsfontosságú lesz, itt derül ki ugyanis, hogy kik a legesélyesebb jelöltek.
Nem csak a pápa személyéről, a katolikus egyház jövőjéről is döntenek.
A legnagyobb kérdés: olyasvalakit választanak-e, aki Ferenc pápa méltó örököseként lép fel, vagy olyat, aki visszafordítaná az idő kerekét.
Egy felmérés szerint a megkérdezett olaszok háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy folytatni kell az egyház megújításának folyamatát, tovább kell haladni azon az úton, amit a húsvét hétfőjén elhunyt pápa kijelölt számára. A Bíborosi Kollégiumban azonban már messze nem olyan népszerű az egyház új alapokra helyezésének gondolata, a decentralizáció folytatása. Körülbelül 60-80 bíboros szeretne egy Ferenchez hasonló pápát, ami még nem elég a megválasztáshoz szükséges 89 fős kétharmados többséghez. A bíborosok nagy részét ugyan Ferenc kreálta bíborossá, de ez még nem jelenti azt, hogy azok, akik tőle kapták meg a vörös színű birétumot, ugyanúgy gondolkodnak az egyházról, mint ő. Az elhunyt egyházfő tette meg bíborosnak a német Gerhard Ludwig Müllert, a Hittani Kongregáció egykori prefektusát, aki az argentin származású egyházfő ellenzékének vezéralakja volt, vagy a kongói Fridolin Ambongo Besungut: 2023 végén ő szervezte meg az afrikai bíborosok lázadását a Fiducia supplicans vatikáni nyilatkozat ellen, amely lehetővé tette a meleg párok megáldását.
Több európai és latin-amerikai főpap szeretné felgyorsítani a reformokat, mert úgy vélik, ha nem engedik közelebb az egyházhoz az embereket, s teszik lehetővé például az elváltak és újraházasodottaknak a szentségek kiadását, akkor még többen szakítanak vallásukkal. Nyugat-Európában, de főleg Németországban ez különösen nagy gondot jelent. Egy sor templomot kellett bezárni, mert eltűntek a hívek. Afrikában azonban ilyen gondok nincsenek. Rendkívüli sebességgel gyarapodik az afrikai katolikus közösség létszáma, Nigériában, Kenyában és más államokban. Itt nincs szükség a családokat érintő kérdések liberalizálására, hallani sem akarnak például a női diakonátus bevezetéséről, amit egy első lépésnek tartanak a nők pappá szentelése felé vezető úton. Jelentősek a különbségek a helyi egyházak között olyannyira, hogy még Ferenc is néhány éve úgy nyilatkozott: tart a skizmától.
Ezért is olyan nehéz közös nevezőre hozni az egyes főpapokat. Nem feltétlenül arról van szó, hogy az ultrakonzervatív bíborosok, püspökök a változások kerékkötői akarnak lenni és szándékosan meg akarják akadályozni az egyházi nyitást, hanem arról, hogy az egyes egyházmegyékben Európától Afrikán át Amerikáig teljesen másfajta társadalmi kihívásokkal kell szembenézni.
Ha csütörtök estig nem sikerül közös nevezőre jutni a leendő pápáról, az azt is jelentheti, hogy a konklávé favoritjának számító Pietro Parolin államtitkár nem tudta növelni szavazatainak számát. Becslések szerint az első körökben ötven voksra számíthat, de a kérdés az, sikerül-e további támogatókra szert tennie. Ha nem, és az egyelőre megosztottnak látszó konzervatívok sem tudnak megállapodni egy erős jelölt – akár Erdő Péter – személyében, akkor kerülhet képbe egy „centrista” bíboros, akiről eddig kevesebb szó esett az esélylatolgatásoknál. A két oldallal közös metszéspontokat kereső „harmadik utasok” közül a legesélyesebbek közé Jean-Marc Aveline marseille-i bíborost sorolják, akinek esetleges megválasztásáról egyre több szó esett az elmúlt napokban.
Több más kérdés is felmerül. Például az, hogy a következő egyházfő továbbra is annyira szívén viseli-e majd a társadalom peremén élők sorsát, mint Ferenc tette. Folytatja-e a papok által elkövetett bűncselekmények feltárását, miként vélekedik a környezetvédelemről. Egy biztos, az oly sok sebből vérző világunk számára némi gyógyírt jelentene, ha a következő pápa is Ferenc nevét venné majd fel.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. május 7-én.
