Friedrich Merz már hozzászokhatott a politikai vereségekhez pályafutása során. Egykor Angela Merkel belső ellenzékéhez tartozott, mert elégedetlen volt az egykori kancellár menekültpolitikájával. Merkel mellett azonban labdába sem rúghatott a német kereszténydemokratáknál. Miután a CDU történetének egyik legsúlyosabb válságába került, a vagabund politikust választották meg a politikai erő elnökének. A keresztény uniópártok meg is nyerték Merz vezetésével a februári választást, de már az első megmérettetésnél elbukott. A keddi kudarc láthatóan megviselte: hiába rendelkezik egyértelmű többséggel a CDU/CSU és az SPD közötti koalíció a Bundestagban, a kormánypártok tizennyolc képviselője nem volt hajlandó az első körben Merzre szavazni, így nem iktathatták be Németország kancellárjának. Mivel titkos voksolás zajlott, így nem tudni, hogy Merz személye vagy a koalíciós szerződés tartalma ellen tiltakoztak-e a lázadó honatyák. A sokkot azonban jól jelzi, hogy még az ellenzéki Zöldeknél is sajnálkoztak a kialakult helyzet miatt, hiszen mindenki számára világos volt: bármi miatt is döntöttek így az elhajló képviselők, ezzel csak a demokrácia alapelveit megkérdőjelező erőket segítették. Szerencsére viszonylag gyorsan sikerült kiköszörülni a csorbát, így másodjára már megkapta a szükséges többséget Merz, szerdán pedig már Párizsba és Varsóba utazhatott.
A szavazási botrány is jól mutatja, milyen nehéz belpolitikai helyzetben kellett átvennie a kormányrudat Merznek. A kül- és a belpolitika is kaotikus irányba fordult. A nagy szövetséges Egyesült Államokra nem számíthat Berlin, sőt inkább ellenféllé vált, illetve Németországban a szélsőjobbra szavazni már nem számít ördögi tettnek. Merzet eleve bizalmatlanság övezi, különösen a keletnémetek részéről. Még saját pártján belül is sokan bírálták, mivel túl nagy befolyást biztosított a februári voksoláson csak 16,4 százalékot szerzett koalíciós partner SPD-nek. Merz új lendületet akar adni a német gazdaságnak, ami szintén nem lesz könnyű a hosszú recessziós időszak után. Közben pedig meg kell küzdenie a szélsőjobb veszéllyel.
Ám az SPD-nél sem tekintenek derűlátással a koalíciós együttműködés elé. A párt tagságában negatív visszhangja volt annak, hogy a koalíciós megállapodás a menekültpolitika szigorítását irányozza elő. Az SPD-nél sokan attól félnek, nincs megállás lefelé a lejtőn, ha így folytatják, akár 10 százalék alá csökkenhet a támogatottságuk.
Ilyen nehéz körülmények között egyetlen német kormány sem kezdte meg a munkát az utóbbi évtizedekben. Miben bízhat Merz? A kiszámíthatatlan világpolitikai és -gazdasági tényezők miatt nem sok jóban. Egyedül abban: olyan magas elvárásokat kell teljesítenie, hogy egyszerűen jó kormányzásra van ítélve.
A negatív előjelek ellenére az Uniónak igenis van oka az óvatos reménykedésre: az új kancellár vezető szerepet szán Németországnak Európában, s egységet kíván teremteni, ami nem sok jót sejtet a magyar kormány számára. Európa is csak remélni tudja, hogy Merz végül sikerrel jár, mert ha elbukik, akkor az egész Uniót magával ránthatja. Félő, hogy nem lesz több esély.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. május 8-án.
