Miként értelmezhetjük Magyar Péter múlt szombati beszédében az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról szóló elképzeléseit? Ő legalább egyfajta programot vázolt fel a témában, s nem az értelmezhetetlen „foglaljuk el Brüsszelt” mantráját hangoztatta. S az EP-választás közeledtével sokszor az ellenzéki pártoktól is hiányolunk egy európai szintű víziót.
Magyar Péter többször is elmondta, Emmanuel Macront tartja mintának: a francia államfő elnökségének fontos eleme az Európa-politika. A 2017-ben a Sorbonne-on elhangzott elvek ugyan merőben különböznek attól, amit a Kossuth téren hallhattunk, hiszen a francia elnök javaslataival egyértelműen a „több Európa” mellett tett hitet, de mindkét beszédet kontextusba kell helyezni. Macron akkor is tudta: az általa felvázoltak nagy része – például egy közös uniós pénzügyminiszteri tisztség létrehozása – nem ültethető át a gyakorlatba, hiszen az EU alapszerződésének megváltoztatására lenne szükség. Előremutató javaslatait főleg azért tette meg, mert jelezni akarta: az EU első számú vezetője kíván lenni, s „leváltaná” Angela Merkel akkori német kancellárt. Magyar Péternek az Uniót érintő pontjai viszont elválaszthatatlanok belpolitikai törekvéseitől, s attól, hogy mind a Fidesztől, mind az ellenzéki pártoktól távolságot akar tartani és választókat orozna el tőlük.
A Magyar által felvázolt pontok látszólag inkább a Fidesz elképzeléseit tükrözik, s elsőre úgy tűnik, programja inkább a Giorgia Meloni által fémjelzett ECR-éhez áll a legközelebb, de ez nem ilyen egyszerű. Tény, első pontja szerint erős, szuverén nemzetállamokon nyugvó EU-t képzel el, amit Orbántól is többször hallhattunk. De már a második pontjában az EU-val folytatott jogállamisági viták lezárását és a Magyarországnak szánt támogatások felszabadítását helyezte kilátásba, ami a tavalyi lengyel választás előtt Donald Tuskék egyik fontos programpontja is volt. Magyar Péter az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is szorgalmazta, amit a Kossuth téri tömeg nagy üdvrivalgással fogadott.
A legnagyobb vitát a föderális szuperállam elutasítása keltette. Ezt azonban a helyén kell kezelni. Egyrészt azért, mert ennek megvalósítása uniós szinten még igen távolinak tűnik, s azt sem tudjuk, a valóságban ez pontosan mit jelent, másrészt mert más közép-európai államokban sem lelkesednének annyira az elképzelésért attól tartva, hogy csökkenne a kisebb államok beleszólása az uniós ügyekbe.
Magyar Péter EU-programja – a Fideszével szemben – semmiképp sem nevezhető euroszkeptikusnak és olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyekről értelmes vitát lehet folytatni. Mint Magyar egy interjúban jelezte, pártja az EP választás után a legbefolyásosabb pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz kíván csatlakozni, tehát vélhetően egyes pontjai kőbe vésettnek sem tekinthetőek. Ha felvételt nyerne az EPP-be, amely a Bizottsági elnök személyét is adja, (a tagpártok közül feltehetően csak a KDNP heves ellenállására számíthat) az óriási csapás lenne Orbán Viktor számára, hiszen ezzel – kormányfőnk szavajárásával élve – Magyar Péter foglalná el Brüsszelt.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. április 12-én.
