Bárhogy alakuljon is az európai parlamenti választás, az EU legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács összetétele egyelőre nem változik. Bár hazájában nem túl acélos Emmanuel Macron megítélése, a francia elnök még 2027 közepéig hazája élén áll, s Olaf Scholz kancellárnak is hátra van még úgy másfél éve német kancellárként. A német-francia tengely tehát továbbra is az EU motorja marad.
Ezért is volt olyan jelentős Macron németországi látogatása. Már az is jelképes, hogy röviddel az EP választás előtt kerített rá sort, ezzel is deklarálni kívánta: az EP következő mandátuma alatt is ez a két ország határozza meg az Unió jövőjét. De a magyar kormánynak is egyértelmű üzenetet költött, élesen bírálva a jogállamiság elleni intézkedéseket. Mint mondta, az európai demokráciákban virágoznak a szélsőséges eszmék, „amelyeknek különösen a jobboldali szélsőségesek adtak lendületet”.
Az utóbbi években nem működött kellő hatékonysággal a német-francia tengely, most azonban Macron és Scholz is kezdik belátni: nincs más út, össze kell fogniuk. „Újra fel kell fedeznünk az erőt és az elkötelezettséget, hogy megvédjük Európát minden országban, a szélsőségek ellenszelében is” – fogalmazott a francia elnök Drezdában utalva arra: nincs alternatívája annak, hogy Európát meg kell erősíteni. Ennek azonban alapvető feltétele a döntéshozatal egyszerűsítése, magyarán a vétók lehetőségének kizárása. S ez az a kérdés, amiben nincs semmiféle vita Macron és Scholz között. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyetlen ország folyamatos vétókkal vagy vétófenyegetésekkel bénítsa meg az EU működését. Kósza hírek szerint valamikor az EP választás után a két ország közös kezdeményezést tesz az EU átfogó reformjára. Ha sikerülne megszüntetni az egyhangúság gyakorlatát egyes döntéseknél, az kiütéses győzelem lenne Macronék számára a magyar külpolitika felett.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. május 30-án.
