Időbe telik, amíg az emberek megtanulják, hogy a szolgaság akkor is szolgaság, ha szabadságból és forradalomból születik – írta Naplójában 1948-ban Márai Sándor. A szolgalelkűség a magyar külpolitika védjegyévé vált. Ha Moszkva vagy a Trump-adminisztráció bármit mond vagy tesz, magyar részről lelkes bólogatás kíséri.
Orbán Viktor, illetve szerb barátja, Aleksandar Vucic örömtüzeket gyújtott, amikor Trumpot választották meg amerikai elnöknek. Ám nem azt kapták, amit vártak. Vucic azt remélte, Washington kritikusabb lesz majd Koszovóval szemben. Trump első elnökségének idején ugyanis Richard Grenell, Szerbia és Koszovó béketárgyalásainak különmegbízottja többször bírálta Pristinát, inkább állt Belgrád oldalára. Grenellnek azonban egyelőre még nem osztottak lapot az új amerikai külpolitikában, s a Marco Rubio által fémjelzett diplomácia eddig nem változtatott a balkáni politikán. Sőt, az amerikai vezetés jelezte Belgrádnak: mielőbb oldja meg az orosz többségi tulajdonban lévő olajvállalat, a NIS ügyét, ellenkező esetben szankciókat vezetnek be a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal szemben, ami súlyos csapás lenne a szerb gazdaság számára.
Vucicénál nagyobb azonban Orbánék csalódottsága. Magyarország az év elején lelkesen közölte, hogy megrendezné a béketárgyalásokat az ukrajnai háború lezárására. A magyar kormány ekkor még meg volt győződve arról, hogy Trump kivételes szerepet szán neki, s ha bejelentkezik a béketárgyalások megrendezésére, nem is kérdés, hogy az amerikai elnök Budapestet választja. Nem így történt, Trump Szaúd-Arábia mellett tette le a voksát, esze ágában sem volt a magyar fővárost helyszínnek megtenni.
Ez azonban még szinte jelentéktelen intermezzo más történésekhez képest.
Magyarország nemhogy nem vált azonnal kiemelt gazdasági és politikai partnerré az Egyesült Államok számára, Donald Trump a lényeget tekintve ügyet sem vet magyar barátjára. Pedig az amerikai elnökválasztási kampányban egy sor közös képet is készítettek. Igaz, nem tudjuk, hogy a magyar adófizetők mekkora összeggel szálltak be a nagy szimbiózist sugalló felvételek elkészültébe.
Az első igazán intő jel az volt, amikor januárban Orbán Viktort nem hívták meg Trump beiktatására. A magyar kormány szereplőinek zavaros magyarázkodásai után, a beiktatás napján már azt sugallták, eleve ez volt a terv: az új elnök majd személyesen fogadja miniszterelnökünket. Azóta majdnem egy negyedév telt el, de még nincs hír a Fehér Házba szóló meghívóról. Arról sem, mikor kerülhet le Rogán Antal az amerikai szankciós listáról. Maga a kormányfő néhány nappal Trump beiktatása előtt azt közölte, valójában az amerikai szankciós lista megerősítette a miniszter pozícióját, mert azt bizonyítja, milyen kiváló munkát végez. Vajon ez a megállapítása még érvényben van? S a Brüsszellel szemben oly bátran harcoló külügyminiszter miért volt annyira visszafogott az amerikai kollégájával, Marco Rubióval március elején tartott megbeszélése után?
Utóbbira részben tudhatjuk is a választ. Rubio ugyanis aligha dicsérte agyba-főbe Szijjártó Pétert. Az Egyesült Államok ekkor már rég értesült arról, hogy Magyarország a TEK segítségével akarta kimenekíteni a Boszniában elítélt Milorad Dodik boszniai szerb elnököt. S épp Washington üzente meg Budapestnek: ne tegye. Az amerikai adminisztráció Magyarországgal szembeni bizalmatlanságát jelzi, hogy Horvátországot is értesítették arról, mire készülnek Orbánék.
De más sokatmondó jelek is felfedezhetőek. Február elején Orbán „jó dealt” ígért az Egyesült Államokkal a büntetővámok hatásának csökkentésére, a kapcsolatok új alapokra helyezésére. Ehhez képest Magyarországra nem csak ugyanúgy vonatkoznak a vámszabályok, mint más uniós tagállamokra, hanem az EU-val szemben kivetett vámok indoklásában az amerikaiak ismétlődően a magyarországi korrupcióra hivatkoztak. Szijjártó ugyan Pressmanra mutogatott, de ez eleve gyenge magyarázatnak tűnt, s a Telexnek cáfolta is a Fehér Ház, hogy az előző amerikai nagykövet „árulkodását” felejtették volna benne a dokumentumban.
A magyar külpolitika szabadesésben van. Ez a szolgalelkűség eredménye.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. április 10-én.