örökország délkeleti része a pusztulás szinonimájává vált. Már senki sem meri megbecsülni a földrengés halálos áldozatainak számát. Bár a természeti katasztrófát megjósolni nem lehet, a védekezésre azért van lehetőség, ha olyan házakat építenek, mint például Tajvanon, ahol akár ennél erősebb földrengést is képes túlélni egy nagyváros. Törökországban azonban kártyavárként omlottak össze a házak, olyan területen lopták ki a házakból az épületek biztonságát garantáló anyagokat, amely a földrengés szempontjából különösen veszélyes részen helyezkedik el.
A természeti katasztrófa ezért az elhibázott állam jelképe is. Egy korrupt országé, ahol Recep Tayyip Erdogan elnök látványberuházásaival elhitette: kormánya mindenkiről gondoskodik, miközben minden lépése saját hatalmának megszilárdítását szolgálta. A katasztrófa sújtotta övezetekben olyan hírek is terjengenek, amelyek szerint szándékosan hanyagolták el ezt a régiót, mert több itteni településnek ellenzéki polgármestere van. Oda azonban nem szívesen irányít pénzt a hatalom, ahol nem a kormánypárt, az AKP politikusan döntenek annak szétosztásáról.
A világhírű török író, Orhan Pamuk írta a napokban: sosem tapasztalt még ilyen dühöt honfitársai részéről. Pedig a hatalom most is mindent megtesz azért, hogy ebből a tragédiából is politikai tőkét kovácsoljon. A kormánypárti lapok – szinte már csak ilyen maradt – azt visszhangozzák, milyen gyorsan megszervezték a mentőakciót, háttérbe szorítva a több tízezer külföldi, köztük magyar mentőalakulatok szerepét. Amikor a szintén kormánypárti Habertürk televízióban az egyik túlélő a kormány hibáiról kezdett beszélni, gyorsan elvették tőle a szót.
Hiába a sok tízezer halott, a propaganda most is mindent felülír, a közelgő májusi általános választás előtt bűncselekménynek minősíthetik a rémhírek terjesztését. S mit is jelent a rémhír? Annak a közvetítését, hogy a kormány, az elnök elhanyagolta az embereket, az a politika, ami képvisel, hazugságon alapul. Rémhír emlékeztetni arra, hogy az utóbbi tíz év alatt Törökország 47 helyet esett vissza a Transparency International korrupciós listáján.
Erdogannak most bűnbakra van szüksége, több mint száz személy ellen indítottak vizsgálatot, főként építési vállalkozókkal szemben. Pedig a kormányzat is hathatós támogatást nyújtott ahhoz, hogy tömegesen nem tartották be az építési szabályokat, miközben az 1999-es pusztító földrengés után különadót is kivetettek Törökországban azért, hogy biztonságosabbá tegyék az épületeket.
„A gyilkos nem is csak a földrengés, hanem azok, akik a város átalakításának nevében tömegsírrá változtatták a településeket” – fogalmazott a minap a baloldali BirGün című lap újságírója.
Bülent Ecevit kormánya az 1999-es földrengés hanyag kezelése miatt is vesztette el a hatalmat. Hogy ismétli-e magát a történelem, vagy az elképesztő propaganda és agymosás így felülírja az emberek tudatát, majd kiderül.
Magyarország szerencsére nincs olyan földrengésveszélyes területen, mint Törökország, nem fenyeget olyan tragédia. De Ankara példáján látjuk: az a politika, amit az illiberális vezetők képviselnek, évtizedes károkat okozhat.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. február 16-án.
