Az Európai Parlamenti választás kampányában komoly vita alakult ki a közvélemény-kutatások szerepéről. Hogy fordulhat elő az, hogy itthon az egyes irodák adatai között akár tíz százalékos eltérés merül fel az egyes pártok megítélését illetően? Ilyen nagy különbségek más országokban nem jellemzőek, bár azokban az államokban, ahol anyagi okokból az irodák kevesebb felmérést végeznek, kétségtelenül előfordulnak jelentősebb anomáliák, így Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban vagy Szlovéniában is.
Egyes nyugati országokban, például Olaszországban vagy Németországban a közvélemény-kutatók viszont igen gyakran, minden héten közzétesznek felméréseket. Az egyes irodák – hetente négy-öt iroda is közöl adatokat – olyan pontosan dolgoznak, hogy az adataik szinte százalékra megegyeznek. Ennek megfelelően legfeljebb csak egy-két százalék a különbség az egyes irodák számait illetően.
Az itthon tapasztalható eltérések mögött részben az állhat, hogy ha pártok fizetnek a felmérés elkészítéséért, a kutatást végző iroda látványosan kedvez a megrendelőnek, így ezeket az eredményeket nem szabad túl komolyan venni. Ami azonban ennél sokkal nagyobb baj, hogy ezek a kutatások nem a közvélemény tájékoztatására, hanem a félrevezetésére szolgálnak. A közvélemény-kutatókkal voltaképpen kampánytevékenységet végeztetnek azzal a céllal, hogy szándékosan felülmérjenek egyes pártokat, vagy másfajta, nem pártszimpátiát, hanem társadalmi kérdést feltáró kutatásoknál manipulatív kérdéseket tegyenek fel. A cél tehát, hogy egy lenyűgözőnek tűnő adat egyfajta önmagát beteljesítő jóslattá váljon.
Jó példa erre a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára végzett felmérése, amely szerint a megkérdezettek 77 százaléka ért egyet Ferenc pápának azzal a márciusban hangzott kijelentésével, amely szerint Ukrajnának béketárgyalásokat kell kezdeményeznie Oroszországgal, Ahogy a pápa akkor fogalmazott, „az az erősebb, aki látja a helyzetet, aki a népre gondol, akinek van bátorsága a fehér zászlóra, a tárgyalásra”. A kijelentés nagy felháborodást keltett, s nem csak Ukrajnában, hiszen azt sugallta ezzel: Kijev adja meg magát, fogadja el Oroszország feltételeit, ha ez az ára, hogy elhallgassanak a fegyverek. A Szentszék, pontosabban Pietro Parolin bíboros, államtitkár rögtön, még aznap korrigált is, mint mondta, először az agressziót kell leállítani.
Ennek a felmérésnek látszólag tehát sok értelme nem volt, hiszen nem a Vatikán hivatalos álláspontját tükrözi. Ráadásul attól még, hogy – ahogy az iroda állítja – a magyarok háromnegyede akár a fehér zászló felvonása révén is békét akarna, attól még annyira nő meg az esélye a megbékélésnek Ukrajnában, mint hogy a kormány százszor elmondja: ők békét akarnak, a Nyugat háborút. Ennek a felmérésnek egyetlen oka volt: a hangulatkeltés Ukrajna ellen. Érdekes módon arról nem készül kutatás, egyetértenek-e az emberek azzal, hogy közbeszerzéseket egy emberre szabják Magyarországon.
Egyvalamire nem gondoltak a felmérés készítői: egyértelműen kiderül belőle, mekkora hazugság az, hogy aki nem a kormánypártra szavaz, az háborút akar. Minden magyar békét akar.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. május 21-én.