Ha néhány év múlva Magyarország kilépne az Európai Unióból vagy a NATO-ból, az európaiságunk akkor sem szűnne meg, mert annak egy politikai döntésnél sokkal mélyebb szellemi, mentális, kulturális gyökerei vannak – mondta el Kompország című műsorunkban Romsics Ignác.
A történész szerint lehet politikai döntést hozni arról, hogy kiválunk a nyugati szervezetekből, de ha máskor nem, ekkor az emberek fejében meg fog szólalni a vészcsengő. Azt, hogy tagjai legyünk-e a NATO-nak és az Európai Uniónak, népszavazás hitelesítette és legitimálta. Romsics Ignác szerint, ha ezeknek hátat akarunk fordítani, akkor is meg kell kérdezni a magyar népet. – Meggyőződésem, hogy a többség egy ilyen esetben Kína és Oroszország helyett Nyugat- és Közép-Európát választaná. Ahova lélekben mindig is tartoztunk – tette hozzá.
Akkor is Európához tartoztunk, amikor a törökök uralkodtak rajtunk százötven évig. És a Kádár-korszakban is. Hiába volt kötelező oroszul tanulnunk, ezt valójában senki nem szerette, mindenki angolul, németül szeretett volna megtanulni. A magyar fiatalság nem a szovjet filmeket preferálta, hanem az amerikaiakat, és farmerban járt, kólát ivott. A viselkedésünk nyugati orientációt tükrözött, nem oroszt – mondta.
A történész úgy gondolja, hogy a magyar nép kínaiul sem fog megtanulni, hiába orientálódik a kormányzat Peking felé. Gazdaságilag együtt lehet működni velük, de az is problematikus.
Jelen pillanatban a magyar export-importnak több mint 70 százaléka a nyugattal zajlik. A Kínával való exportunk jelenleg a teljes volumen 1,3 százaléka, az importunknak pedig 7 százaléka érkezik onnan. Az egész Ázsiával folytatott külkereskedelmünk nem éri el a teljes összeg 20 százalékát – mondta az adatokat sorolva.
