A Transtelex cikke.

Florin Barbu román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szerint Románia négy éven belül elérheti, sőt túl is szárnyalhatja a százszázalékos élelmiszer-önellátottságot. A tárcavezető optimista kijelentése szerint az ország hamarosan nemcsak önmagát látja el, hanem Délkelet-Európa legnagyobb agro-élelmiszeripari exportőrévé is válik.

Digi24 hírtelevízió műsorában Barbu elmondta, hogy 1,8 milliárd euró értékű feldolgozóüzemi beruházásokat már elindítottak, részben európai uniós alapokból, részben országos programokon keresztül, mint az INVESTALIM.

„Ha ezek a feldolgozóegységek megvalósulnak a következő négy évben, a minisztérium és az Eurostat adatai szerint Románia élelmiszer-önellátottsága minden termékkategóriában meghaladja majd a 100 százalékot” – fogalmazott a miniszter.

Ambiciózus célok az állattenyésztésben

Barbu szerint az állattenyésztési szektor is jelentős fejlesztéseken megy keresztül. 2023-ban elindult a sertésfarmok újjáépítése – több mint negyvenhat új farm kezdte meg működését –, 2025-ben pedig 1,5 millió malacot, valamint 100 millió csirkét terveznek előállítani.

A miniszter hétfőn az Európai Bizottsághoz is fordult, hogy módosítsák a 2021/2115-ös EU-rendeletet. Javaslata szerint a tenyésztésre szánt állatok beszerzése váljon elszámolhatóvá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében. „A tenyészállatok magas genetikai értéke alapvető a termelékenység növeléséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez” – érvelt Barbu az AGRIFISH Tanács brüsszeli ülésén.

Genetikai fejlesztés és fenntarthatóság

A miniszter kiemelte: a helyi körülményekhez jól alkalmazkodó, betegségeknek ellenálló fajták kiválasztása növeli a gazdaságok hatékonyságát, miközben csökkenti az egy termelési egységre eső metánkibocsátást. Ez összhangban van az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel.

„Románia ambiciózus tervet dolgozott ki a sertés-, baromfi- és marhahús-termelés terén, összesen több mint 4 milliárd lej értékben. Ezeket állami támogatási rendszerek fogják segíteni” – tette hozzá.

„Románia lesz Európa El Doradója”

A műsorban feltett kérdésre, miszerint „Románia lehet-e Európa következő El Doradója”, a miniszter határozott igennel válaszolt: „Igen, őszintén hiszem, hogy így lesz. Az utóbbi időben a beruházások már nem összevissza történnek, mint korábban. Tudatos, stratégiai fejlesztések zajlanak a mezőgazdaságban.”

Barbu optimizmusa szerint Románia néhány éven belül nemcsak a saját lakosságát képes ellátni jó minőségű, hazai termelésű élelmiszerrel, de regionális szinten is meghatározó exportőrré válik.

Bár a célkitűzés ambiciózus és politikailag erőteljes üzenetet hordoz, több tényező is kérdésessé teszi a megvalósíthatóságát. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése mellett komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, a klímaváltozás okozta termelési bizonytalanság, valamint a piaci versenyképesség. Egyes ágazatokban – mint a gabona- vagy baromfitermelés – valóban reális lehet az önellátás növelése, de minden termékkategóriában, rövid időn belül 100 százalék fölé emelkedni inkább stratégiai víziónak tűnik, mint garantált eredménynek.

A szerkesztő megjegyzése

Annél is szédítőbbek a kilátások az enegiatermelésben: a legnagyobb tengeri gázlelőhely, valamint szélerőmű-park Európában, az arad megyei az EU legnagyobb napelemparkja… Idén előzte meg Hollandiát Románia és lett EU-első gáztermelő. A fölösből simán eladhat nyugatabbra – innen Orbán érdeklődése és politikai támogatása: Magyarország (Orbán vagy az utóda) megszabadulhat az orosz gázfüggőségtől!