A román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját – írja hivatalos forrásokra hivatkozva a Digi24. A hvg.hu által idézett lap szerint ez azt jelenti, hogy az elnökválasztás teljes folyamata újraindul, de az egyelőre nem tisztázott, hogy az első fordulót azonos jelöltlistával tartják-e meg újra. Az alkotmánybírák azt követően hozták meg a döntést, hogy pénteken rendkívüli ülést tartottak, mivel az első forduló végeredményének érvénytelenítésére vonatkozó kérelmek nagy számban érkeztek be a testülethez. A kérelmek szerint a győztes Calin Georgescu kampányát az országon kívülről irányították.
„Magyarellenes politikust nem tudunk támogatni” – ezt már kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke jelentette ki korábban. A romániai magyarokat képviselő párt így Elena Lasconit, a liberális USR (Mentsétek meg Romániát) jelöltjét támogatja az elnökválasztás második fordulójában – bár most könnyen előfordulhat, hogy a helyzet nem így alakul.
Mint ismert, az első fordulóban nagy meglepetésre egy, a közvélemény kutatók által korábban alig mért jelölt, Calin Georgescu végzett az élen a szavazatok 22,94 százalékának megszerzésével. A szélsőséges jelölt a szakértők szerint elsősorban a TikTok platformján elért sikereinek köszönhette a váratlanul kiugró eredményét: a fiatalok és a nyugaton élő román diaszpóra szavazói között nagy különbségű előnyt szerzett magának. A környezetvédelmi mérnökként végzett politikus NATO- és EU-ellenes, oroszbarát, erősen magyarellenes, illetve gyakran mutatja ki szimpátiáját a korábbi román diktátor, Ion Antonescu iránt, akit Hitler egyik legfontosabb szövetségeseként nagyjából 300 ezer zsidó haláláért tartanak felelősnek. Ez utóbbiért korábban még az őt támogató szélsőséges párt, az AUR is elhatárolódott tőle. Az első forduló másik nagy meglepetésének számított, hogy a regnáló miniszterelnök, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu csak a harmadik lett, 0,03 százalékkal lemaradva az így a második fordulóba jutó Elena Lasconi mögött.
Romániai elnökválasztás: az EB is vizsgálja a TikTok-ot – Állami szereplőkre valló mintázatok és szolgálatok: a közösségi felületnek mindenesetre valamennyi belső dokumentációt meg kell őriznie.
A két elnökválasztási forduló között parlamenti választást is tartottak Romániában. A választást a jelenleg is kormányon lévő szociáldemokrata párt, a PSD nyerte 22,3 százalékkal, a második legtöbb szavazatot a szélsőjobboldali AUR szerezte 18,3 százalékkal, a harmadik helyen pedig a PSD koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt végzett 14,28 százalékkal. Lasconi pártja, az USR 12,26 százalékot kapott, a másik szélsőséges párt, az SOS pedig 7,76 százalékkal került a parlamentbe.
Az erdélyi magyarok pártja, az RMDSZ kimagasló eredménnyel jutott mandátumokhoz: 6,38 százalékot szerezett közel 600 ezer szavazat begyűjtésével, ezzel pedig fontos tényező lehet a kormányalakításnál. Romániában ugyanis arányos választási rendszer működik, amelyben a kétkamarás parlamentben szerezhetnek mandátumokat az induló pártok és pártszövetségek. A választók megyei listákra szavazhatnak, az itt mandátumot nem érő szavazatok pedig egy országos listára kerülnek. Ennek is köszönhető, hogy a magyar szövetsége a magyarok lakta megyékből (elsősorban Hargita, Kovászna, Szatmár, Maros) rendre be tudja gyűjteni a mandátumok jelentős részét, arányos súlyú képviselethez jutva a törvényhozásban. A mostani jó eredménynek köszönhető, hogy az euroatlanti elkötelezettségű pártokból alakuló nagykoalícióba az RMDSZ is bekerült, ezzel fontos szerepet szerezve a törvényhozásban. A koalíció elsődleges célja, hogy megakadályozza a szélsőséges erők hatalomra kerülését.
Az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatos előrejelzések eleve nem sok jót vetítettek előre az erdélyi magyarok és a nyugati elkötelezettségű román lakosok számára. Egy csütörtökön publikált friss kutatás szerint ugyanis a válaszadók 47 százaléka szavazna a szélsőséges jelöltre, Lasconira pedig mindössze 43 százalékuk. A válaszadók 6,5 százaléka érvénytelenül szavazna, 2,7 százalék pedig még bizonytalan a voksolást illetően. Az RMDSZ vélhetően emiatt is kezdett rendkívüli mozgósításba a liberális jelölt megválasztása mellett. Kelemen Hunor már a parlamenti választást követő sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a „kisebbik rossz”, Lasconi mellett teszik le a voksukat a második fordulóban. Az RMDSZ által a felületeiken érezhető kommunikációjukból azonban az szűrhető le, az erdélyi magyarok egy része nem eléggé lelkes vagy inkább bizonytalan a liberális elnökjelölt támogatásában. Sorra teszik közzé az olyan videókat és hirdetéseket, amelyek a Georgescu mögött álló román nacionalisták általi magyarellenes támadásokra emlékeztetnek, többek között az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázására és az azzal kapcsolatos incidensekre, a marosvásárhelyi fekete márciusra, valamint Georgescu ama nézeteire, amelyek szerint Erdély ősi dák föld, Románia területén pedig kizárólag románok élnek. Felhozták azt is, hogy a szélsőséges jelölt hatalomra jutása esetén a magyarok kettős állampolgársága is veszélybe kerülhet. Egy olyan videót is közzétettek, amelyben a szélsőséges Diana Sosoaca Antonescu-párti kirohanásáról vágtak be részletet, aki szerintük Georgescu győzelme esetén esélyes lehet a miniszterelnöki székre.
Feltűnő, hogy a párt kommunikációjában külön kitér az Orbán Viktorral kapcsolatos kérdésekre is. Georgescu egyes nézetei, oroszpárti és EU-ellenes retorikája nem áll távol a magyar kormányfőétől. Éppen ezért külön kiemelték, hogy Georgescuéknak „semmi közük Orbán Viktorhoz”, csak azt mímelik, hogy az erdélyi magyarok szavazatait behúzzák. Azoknak, akik amiatt aggódnak, hogy Lasconi ellenségesen fog fellépni Orbánnal szemben, azt üzenték: ha az RMDSZ kormányon lesz, a magyar miniszterelnöknek januártól „lassítania sem kell a határnál”.
A jelenlegi miniszterelnök, az elnökválasztás második fordulójáról lemaradó Ciolacu is beállt szerdai nyilatkozatában Lasconi mögé, noha korábban még semlegességet mutatott a két jelölt kapcsán. A miniszterelnöknek, elmondása szerint, a most szerdán nyilvánosságra került titkosszolgálati dokumentumok miatt változott meg a véleménye. A dokumentumok titkosításának feloldásával ugyanis kiderült, hogy Georgescu nem tartotta be a választási bizottság előírásait, és nem tüntette fel reklámjain, hogy azok a választási hirdetések kategóriájába esnek, ezáltal pedig a közösségi platform algoritmusa jóval több helyre juttatta el a tartalmait. Emellett egy többszáz fiókkal rendelkező hálózatot is azonosítottak, amely a választások előtti hetekben lett aktív Georgescu oldalán, tovább pörgetve tiktokos elérését.
Úgy tűnik, nemcsak a miniszterelnök véleménye változott meg időközben, hanem az Alkotmánybíróságé is, amely a múlt héten még jóváhagyta az első forduló eredményét, azonban a szerdán nyilvánosságra hozott adatok alapján megváltoztatta a véleményét. Georgescu TikTok-botránya egyébként még nem került nyilvánosságra a legutóbbi mérések idején, így feltehető, hogy változik ennek köszönhetően a népszerűsége.
A szerkesztő megjegyzése
Erősen valószínű, hogy teljesen minden elölről kezdődik, a jelölések is. NYilván lesznek visszalépések, Georgescu valószínűleg nem indulhat, ő a bíróságon tiltakozhat majd. Nincs kizárva a (leendő) kormányoldal részéről egyetlen közös jelölt indítása.
Ciolacu miniszterelnöknek nem a véleménye változott meg, hanem a Védelmi Tanács tagjaként megismert jelentések tartalmára (aminek alapján Lasconi támogatása mellett dönthetett) nem hivatkozhatott azok nyilvánossá válása előtt.
