az Európai Parlament új elnökének Strasbourgban 2024. július 16-án
Kedd délelőtt megalakult az új Európai Parlament. A képviselők első intézkedésként elsöprő többséggel újabb két és fél évre bizalmat szavaztak a máltai Roberta Metsolának. A plenáris ülés első napján a tizennégy alelnököt és az öt kvesztort is megválasztják. A szakbizottsági vezetői posztokról még javában folyik az alkudozás.
Kedden 720 taggal megkezdte munkáját az újonnan megválasztott Európai Parlament, megnyitva a páneurópai képviselő-testület tizedik ciklusát. A ház első lépésként titkos szavazással újabb két és fél évre megválasztotta elnökének a máltai, néppárti Roberta Metsolát. A 720 (pontosabban egy katalán képviselő akadályoztatása miatt 719) képviselő közül 623-an adtak le érvényes szavazatot. A regnáló parlamenti elnökre 562-en, míg egyetlen riválisára, a szélsőbaloldali spanyol Irene Monteróra mindössze 61-en szavaztak.
A régi-új parlamenti elnök székfoglalója
Roberta Metsola székfoglalójában valóságos programbeszédet mondott, a képviselő-testület fő feladatának nevezve, hogy Európa a széthúzás és a megosztás helyett jobb hellyé váljon. „Minden európai parlamentje lesz” – ígérte meg ünnepélyesen a frissen a ciklus közepéig újraválasztott néppárti politikus, aki szót emelt a jogállam és a tekintélyelvű rendszerekkel való szembenállás, a nők jogai és Ukrajna mellett, és – elsősorban a baloldali pártok egyik fő programpontjára gondolva – fontosnak nevezte, hogy az EU és a ház tenni tudjon valamit Európa lappangó lakhatási válsága ellen, amely az átlagemberek számára már-már elérhetetlenül magas ingatlanárak miatt állt elő.
Metsola II. János Pál pápát idézve zárta székfoglalóját, felszólítva mindenkit arra, hogy ne féljenek az autokratáktól és más, a demokráciára leselkedő veszélyforrásoktól. „Európa a remény, Európa a hit és Európa marad a válasz a kihívásokra” – zárta beszédét.
Békétlenség az EPP és a szocialisták között
Értesülésünk szerint egy-két órával a szavazás előtt elég forróvá vált a helyzet, miután az EP két legnagyobb politikai pártcsoportja, az Európai Néppárt (188 tag) és a Szocialisták és Demokraták (136 tag) lényeges kérdésekben nem tudott zöld ágra vergődni. Az EPP növekvő étvágyának jeleként a néppárt egyelőre nem ment bele abba, hogy – miként az előző jogalkotási ciklusokban szokássá vált – két és fél év után Metsola egy szocialista párti politikusnak engedje át az EP elnöki posztját. A szocialisták először az EPP által a vezetői posztokra jelölni szándékozott politikusok, köztük Metsola leszavazásával fenyegetőztek, majd visszakoztak.
Parlamenti forrásaink szerint ugyanakkor a szocialisták még nem mondták ki az utolsó szót, és hacsak meg nem hátrál az EPP, lebegtetik Ursula von der Leyen támogatását a csütörtök kora délutáni szavazáson. A bizottság elnökének legalább 361 támogató szavazatra van szüksége az újrázáshoz, de a szocialisták támogatása nélkül erre nem lenne esélye.
Kvesztori posztra hajt a Fidesz, a Tisza a szakbizottságokban hasítana
A képviselő-testület délután 3 órától megválasztja a tizennégy parlamenti alelnököt és az öt kvesztort. Ez lesz az igazság pillanata, amikor kiderülhet, hogy a progresszív tömbhöz tartozó pártok tényleg karanténba zárják-e a Le Pen- és Orbán-féle Patrióták Európáért, illetve a többség által ugyancsak szélsőjobboldalinak tekintett, mindössze 25 fős Szuverén Nemzetek Európája nevű frakciót. A posztok elosztásánál alkalmazott és a választási erősorrenden alapuló D’Hondt-rendszer alapján a patriótáknak is járna alelnöki és kvesztori poszt, hiszen számszerűleg 84 fővel a harmadik legerősebb frakciót alkotják. Ha a politikai centrumhoz tartozó pártok mégis kiszavazzák a jelöltjeiket, az felér egy újabb karanténnal, vagy ahogy franciául nevezik, cordon sanitaire-rel.
A patrióták két alelnököt is neveztek, az egyik a Frontex korábbi igazgatója, a Le Penékhez átigazolt Fabrice Leggieri, a másik pedig a Babiš-párthoz tartozó egyik képviselő. Az öt kvesztor egyik helyére a Fidesz képviselőjét, Szekeres Pál egykori tőrvívót jelölték a hazafiak, de forrásaink kétségesnek mondták, hogy a centrumot képviselő pártcsoportok megszavaznák. Egyedül az Európai Konzervatívok és Reformerek (78 fő) határolódtak el nyíltan a szélsőjobboldalinak mondott pártok karanténba zárásától.
A mostani plenárison csak a parlamenti vezető tisztségekről (az úgynevezett büró tagjairól) szavaznak, a szakbizottságok vezetőségéről jövő héten maguk a bizottságok fognak. Ettől függetlenül a pártok az erősorrend alapján már készítettek egy leosztást, de ez csak papíron létezik, a karantén alkalmazása esetén például a patrióták elesnének a kilátásba helyezett közlekedési és kulturális szakbizottság vezetésétől.
Úgy tudjuk, hogy még az egyes frakciókon belül is ádáz harc folyik a különböző nemzeti delegációk között az értékes posztokért (szakbizottsági elnökök, alelnökök és koordinátorok). A Tisza Pártnak – amely hét fővel a hetedik-nyolcadik legnagyobb nemzeti delegáció az EPP-ben – elvileg járhat egy szakbizottsági vagy albizottsági elnöki poszt (leggyakrabban az egészségügyi albizottságról hallani), és jó eséllyel több szakbizottsági alelnökséghez is hozzájuthatnak. Egy lapunknak nyilatkozó forrás szerint nem kizárt, hogy szerdán megszületik a frakción belül a végleges helyelosztás.
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
