Az RMDSZ temesvári kongresszusának második napjának programján a Szövetségi Elnök beszámolója, testületi hozzászólások, általános politikai vita, majd a beszámolóelfogadása, az elnökválasztás és programbeszéd, illetve a kongresszusi dokumentumok bemutatása szerepeltek. Izgalmaktól mentes tisztújító volt, ahol – Markó Béla kivételével – mindenki a győzelmekről, diadalokról és a learatott babérokról beszélt, és megígérte, hogy folytatni fogja ezt a sikerszériát. Összeállításunkban a fontosabb politikusi felszólalásokat foglaltuk össze.
Az elmúlt hónapokban, a kongresszusra készülve az RMDSZ elindította a kormányzati konzultációt, megkérdezték az erdélyi magyarokat, mit gondolnak az RMDSZ által végzett munkáról, és szerintük milyen korrekciót kell elvégezni a következő időszakban. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszusi beszámolója is egy mérlege ennek az időszaknak, de a szövetségi elnök úgy vélte sikeres két évet tudhat maga mögött a szervezet.
Kelemen Hunor szerint sok-sok siker, és két apró mínusz szerepel az elmúlt két év leltárában
Valódi sikerpropaganda volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde a párt temesvári kongresszusán, melyben az elmúlt két év munkájáról tartott beszámolót. Hosszan sorolta a megvalósításokat, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen tényezővé vált mind az önkormányzatokban, mind a parlamentben, és ez a záloga a nemzetpolitikai célok elérésének.
Közösségépítés terén kiemelte a Nőszervezettel és a MIÉRT-tel kialakított kapcsolatot, illetve a Communitas Alapítvány tevékenységét, mely pályázatok révén támogatja a helyi közösségeket. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ helyt állt mind a járvány idején, mind a háború kihívásai közepette, amikor segített a menekülőknek. Azt ígérte, hogy folytatni fogják az elkaszált Minority Safe Pack elfogadásáért folytatott küzdelmet.
Sikeresnek ítélte a legutóbbi önkormányzati választáson elért eredményeket, mint mondta, a leginkább Soós Zoltán marosvásárhelyi győzelmének örültek, hiszen 20 év óta ismét magyar vezetője lett a városnak. A parlamentben megőrizték a szövetség súlyát. Kitért a családtámogatási kezdeményezésekre, illetve azokra az intézkedésekre, melyekkel – a kormánykoalíció tagjaként – enyhítették a gazdasági helyzet miatt az emberekre nehezedő nyomást.
A sikertelenségek sorában megemlítette Románia schengeni csatlakozásának ismételt meghiúsulását, azonban leszögezte: ez nem az RMDSZ-en múlott. A Szövetség kudarcaként mindössze azt említette, hogy bár kétharmados többséggel kormányoz a jelenlegi koalíció, nem sikerült módosítani az alkotmányt, illetve hogy nem sikerült elfogadtatniuk a kisebbségi törvényt.
Markó Béla: Amikor Budapesten dél és Bukarestben egy óra van, akkor Erdélyben fél egy
Ahogy a két évvel ezelőtt kongresszuson is, amikor egy rozsdás szeget hozott ajándékba az RMDSZ volt elnöke a szövetség aktuális vezetőségének, és kemény kritikát fogalmazott meg a magát Budapestnek teljesen alárendelő szövetséggel szemben, ezúttal is hozta formáját, és pontosan rámutatott arra, melyek a legnagyobb problémák, amelyekről nem kommunikál az RMDSZ. Az önálló politizálás feladása, a fiatalok elvándorlása, a nacionalista szólamok felerősödése mind szerepeltek Markó észrevételei között, aki azzal zárta beszédét, hogy nem könnyű ezt helyrehozni, de bízik a szövetségben, hogy meghozza a megfelelő döntéseket.
Külön históriai egység vagyunk, saját erdélyi öntudattal, önálló kultúrával, önérzettel – idézte Markó Kós Károlyt, és hozzátette, Magyarországtól sok támogatást kapunk, de adunk is a magyar nemzetnek legalább ugyanannyit. Az erdélyi támogatást nem pénzben lehet mérni, hanem művészeti, tudományos, irodalmi értékben.
Kell a támogatás, amellyel önálló iskolát és óvodát lehet építeni, de a törvényért, amely lehetővé teszi az önálló oktatási intézményeket, a romániai magyaroknak kellett megküzdeniük újra meg újra – hívta fel az önálló politizálás hiányának a veszélyére a figyelmet Markó Béla.
Képzett, magyarul beszélő, könnyen beilleszkedő munkaerőnek számítanak a Magyarországon elhelyezkedő erdélyi magyarok, úgyhogy akár pénzbe is konvertálható volna az, amit Erdélytől, és az erdélyi magyarságtól kap az anyaország,
figyelmeztetett az RMDSZ volt elnöke a fiatalok elvándorlásának a veszélyére. Ennek az alternatívája az életszínvonal emelése volna, zárta az erdélyi magyarság és az anyaország viszonyát elemző gondolatmenetét.
Ezt követően a román-magyar viszony elemzésére tért rá, és örömét fejezte ki, hogy a kongresszus nyitónapján mind Nicolae Ciucă liberális pártelnök, mind Marcel Ciolacu a szociáldemokraták vezetője az RMDSZ-szel való partneri viszony fenntartása mellett foglalt állást. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az országon belüli interetnikus kapcsolatok alakulását nagyban befolyásolta a Románia és Magyarország közötti viszony. „Ma például nem segít nekünk az, hogy lényeges geopolitikai kérdésekben másként vélekedik Románia és másként vélekedik Magyarország” – mondta Markó a magyar kormánynak az oroszpártiságára, az EU-n belül keltett feszültségekre és a szuverenista nézetei hangoztatására utalva.
Csoma Botond: A hírszerzésnek nincs mit keresnie a büntetőeljárásban
A képviselőház RMDSZ-es frakcióvezetője főként az erdélyi magyarságot ért sovén támadásokról, a romániai országjelentésről, de a nemrég forró témaként kezelt büntető- és büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról beszélt.
„Sok olyan pillanat volt, amikor meg kellett védeni az erdélyi magyar közösséget a sovén és ostoba támadásoktól” – kezdte beszédét Csoma Botond. Kifejtette: a parlamenti munka során számtalan olyan helyzet volt, amikor nem tudtak a hatékony képviseleti munkára koncentrálni, hanem arról kellett beszélniük, „amit egyesek ostoba módon” szegeztek feléjük.
„Volt, amikor diplomatikusan, de volt, amikor nyersen kellett fogalmazni, és visszautasítani azt a tömény hülyeséget, ami ránk zúdult, ami az egész magyar közösség ellen irányult.”
Ami az Európa Tanács által elfogadott, Romániáról szóló országjelentést illeti: az RMDSZ-es képviselő sikerként értékelte, hogy az országjelentésbe belefoglalhatták az összes olyan támadást, amely a romániai magyarság ellen szólt: kezdve a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyétől, az úzvölgyi eseményeken át, illetve, hogy mit jelentett a magyar kisebbség számára Klaus Iohannis államfő „Jó napot kívánok PSD” elhíresült mondata. Csoma azonban kudarcként éli meg, hogy az Európai Tanács mindezek ellenére úgy értékelte, Románia példamutatóan kezeli a kisebbségek kérdését. A képviselő kifejtette: az európai plénum előtti felszólalásában többször elmondta, hogy valóban történt előrelépés ezen a téren, a romániai magyarság viszont nem tud egyetérteni a tanács értékelésével.
Beszédének végéhez érve Csoma Botond a sokat vitatott büntető- és büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról is beszélt.
„Úgy érzem, hogy ebben az ügyben az RMDSZ-nek végig határozott elvi álláspontja volt. A büntetőtörvénykönyv esetében, amikor a hivatali visszaélésről beszéltünk, azt mondtuk, hogy a bizonyos határérték megállapításához az igazságügyi minisztériumnak kell javaslatot tennie. Ott olyan szakemberek dolgoznak, akik rendelkeznek azzal a szakmai és technikai tudással, hogy megállapítsák: melyik formátum felel meg az alkotmánybíróság határozatának. Mi a 0 lejt azért szavaztuk meg, mert ha az igazságügyi miniszter szerint a 0 lej megfelel az alkotmánybírósági határozat szellemének, akkor mi ehhez következetesen tartottuk magunkat” – fejtette ki a képviselő.
Ami a titkosszolgálatok lehallgatásaiból származó információk bizonyítékként való felhasználását illeti a büntetőeljásárokban, Csoma elmondta: „(…) mi úgy tartottuk, hogy a hírszerzésnek nincs mit keresnie a büntetőeljárásban. Láttuk, hogy az elmúlt években mit jelentett, amikor a hírszerzés jelen volt. (…) A vádiratok többségét tulajdonképpen a hírszerzés írta meg, és ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy többen, akik ebben a teremben ülnek, ennek a rendszernek lettek az áldozatai. Nem szabad megengednünk, hogy ez újra visszajöjjön”.
Tánczos Barna a Transindex interjúja alapján tartotta meg a kongresszusi beszámolóját
„Az elmúlt 858 napban az egyik kezünkkel tüzet oltottunk, a másikkal építettünk” – indította kongresszusi beszámolóját a környezetvédelmi miniszter, aki elővette lapelődünk, a Transindex interjúját, amit miniszteri kinevezésekor, 2020 decemberében készítettünk. Elmondása szerint az általunk készített interjú volt a legátfogóbb, ami vele készült, így több mint két év után ennek alapján készített számvetést.
„2020 decemberében a medvék ügyében azt ígértük, hogy egyensúlyt teremtünk. Se a zöldek által támogatott be nem avatkozás útját nem követjük, se veszélyeztetni nem akarjuk ezt az értékes ragadozót. A legnagyobb ellenszélben is az RMDSZ volt, aki merte vállalni, hogy megoldásra tesz javaslatokat” – mondta a tárcavezető. Majd felsorolta az intézkedéseket: „megteremtettük a sürgősségi beavatkozás lehetőségét, kifizettük az elmaradt tartozásokat a vadkárok miatt, tudományos kutatás alapján elkészítettünk egy racionális kilövési kvótát 426 egyedről, villanypásztorok beszerzésében segítjük a gazdákat”.
A hulladékgazdálkodás terén kiemelte a betétdíjas rendszert, melyet Románia legnagyobb logisztikai programjának nevezett. Ez arról szól, hogy 50 banit adnak a leadott üres műanyag palackokért, üvegekért. Kitért a digitális hulladékszigetek kialakításáról szóló programra, mely a szelektív hulladékgyűjtéshez teremti meg a lehetőséget.
Kijelentette: a minisztérium célja, hogy 2030-ra a háztartási hulladék maximum 10 százaléka kerüljön leadásra Romániában, azaz 90 százaléka újra legyen hasznosítva.
A környezetvédelmi minisztérium egyik legnagyobb és legkomplexebb területének az erdőgazdálkodást nevezte. Kiemelte az informatikai követőrendszer, a Sumal 2 hatékonyságát, mely lehetőséget biztosít az illegális fakitermelés csökkentésére. A fenntartható erdőgazdálkodás a kívánatos Romániában Tánczos Barna szerint, ezért olyan erdőstratégiát fogadtak el, mely a tulajdonosokat ösztönzi arra, hogy vigyázzanak az erdeikre. Új támogatási rendszert vezettek be annak érdekében, hogy ne csökkenjen az erdős területek aránya. Sőt, növelni szeretnék, ezért
56 ezer hektárnyi új erdő telepítését tűzték ki célul.
A biodiverzitás megőrzése terén kifejtette, „a mezőgazdaság szoros összefüggésben áll a környezetvédelemmel, ezért a gazdák védelméről is kell beszélnünk. Mindig figyeltünk arra, hogy úgy védjük a környezetet, hogy ne lehetetlenítsük el az erdélyi magyar gazdákat” – magyarázta a miniszter.
Kifejtette, a tudatosítást az egyik legfontosabb feladatnak tartja, főként azt, hogy a következő generáció már gyerekkorban megtanulja, hogy vigyáznia kell a természeti értékekre. Ennek céljából elérték, hogy bevezették a zöld hetet az iskolákban.
Egyensúlyt, kiszámíthatóságot, befogadó szervezetet ígért elnökjelölti programbeszédében Kelemen Hunor
Rég bejáratott mondatok sorjáztak Kelemen programbeszédében, amiből az derült ki, hogy a helyzet változatlan, továbbra is meg kell küzdeni, talpon kell maradni a szülőföldön, és 2024-ben négyszer kell az RMDSZ-re szavazni.
„Tisztáznunk kell, kik vagyunk és mit akarunk. Tudjuk, kik vagyunk, magyar emberek vagyunk, de mit akarunk? A szülőföldön megmaradni, megőrizve nemzeti idetintásunkat. De a szülőföldet élhetőbbé kell tennünk, javítani kell az életminőséget. Olyannná kell alakítani a hazát, hogy megtartsa a magyarokat” – fejtegette az elnökjelölt programbeszédében, utalva az elvándorlásra, illetve arra, hogy a népszámlálás adatai alapján jelentős csökkenésen esett át az erdélyi magyarok lélekszáma. Úgy vélte, az életminőség javulásával, munkalehetőségekkel és tisztességes bérekkel, versenyképes tudással gyerekeink és unokáink számára is élhető országgá tudjuk tenni a szülőföldünket.
„Ne maradjunk ki a lehetőségből, ami előttünk áll. Ott kell lenni, ahol a döntések születnek” – tért rá Kelemen Hunor a 2024-es választások fontosságának hangsúlyozására. Kifejtette, az a céljuk, hogy folytassák a megkezdett munkát. Ha megkapják a bizalmat, tovább segítik a felzárkózást, fejlődést, ígérte. Hangsúlyozta: ennek előfeltétele, hogy jövőre a négy választáson jól szerepeljen az RMDSZ.
Kifejtette, az európai parlamenti választásnak az a tétje, hogy megmaradjon az erdélyi magyarság brüsszeli képviselete, hogy „beleszólhassunk” az unió jövőjének alakításába. Az önkormányzati választások arról szólnak, sikerül-e megőrzini a pozícióinkat helyi szinten, a parlamenti választáson pedig az dőlhet el, hogy az RMDSZ ismét kormányra kerül-e vagy sem. Az államelnökválasztás, bár szimbolikus jelentőségű, „fontos, hogy itt is megmutassuk magunkat”.
„A kishitűséget, a fáradtságot kell legyőznünk, meg kell erősíteni a hitet, hogy ismerjük a közösség problémáit és tudjuk a válaszokat rájuk. Munkát, egyensúlyt, kiszámíthatóságot, befogadó szervezetet, közösségi sikert ígérek” – zárta elnöki programbeszédét Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor az RMDSZ újraválasztott elnöke
Az úgymond fontos kongresszusi dokumentumok bemutatására és megszavazására félóra is elég volt a két napból, ezt gyorsan ledarálták az eredményhirdetés előtt. Az egyik a Fejlődés útján címet viselő RMDSZ-program, ami a következő hét év mérföldköveit tartalmazza, a másik pedig a magyar anyanyelvű romák integrációjának stratégiáját. Mindkettőt egyhangúlag elfogadták.
Ezt követően, kihirdették a szavazás eredményét, és mint várható volt, elsöprő többséggel választották meg ismét a szövetség élére Kelemen Hunort, aki negyedik négyéves mandátumát kezdheti az RMDSZ élén. A Szövetség 16. kongresszusán egyedüli elnökjelöltként indult politikusra 665 voksot adtak le a kongresszusi küldöttek, ebből 660 volt érvényes. 653 igen és 7 nem szavazattal ismét Kelemen lett az RMDSZ elnöke.
