Jól állunk, na. Tavaly repülőrajtot vett az ország, most száguldunk, idén lesz a győzelem éve. Miben áll ez a győzelem? Először is győz a Fidesz az országgyűlési választáson. Ha szimplán extrapoláljuk a minapi balmazújvárosi helyi önkormányzati választást (százalékban mérve 47–43 a Fidesznek, darabra 28 szavazatnyi többlet), akkor megint kétharmados többsége lesz a T. Házban. Ilyen az orbáni választási rendszer, bizony.
Sikert sikerre halmoz az Orbán-kormány, maga Viktor állapította meg az évértékelőjében, tehát semmi kétség. Új elnök lett az USA-ban, ez is Orbán győzelme. Az Európai Unióban pedig – mondani sem kell – abszolúte jól állunk, ezt igazolja miniszterelnök úr precíz jövőképe: „A szuverenitás nemzeti érdekünk, és mi soha nem engedjük meg, hogy elvegyék a vétójogunkat” – mondá, s hát ki merne ellenkezni.
Mivel ő interkontinentális zseni, tavaly megállapodott az orosz, amerikai és török elnökkel, hogy olcsón vesszük az orosz energiát. „Európában magas energiaárakkal küzdenek, nálunk alacsony a rezsi” – ami nyilván szentírás, elvégre ő maga mondta magáról. (Azt sajna sosem közölték eleddig, hogy mennyibe is kerül az az olcsó gáz.)
Van még tennivaló. A legfontosabb: ki kell szorítani Magyarországról a szuverenitást korlátozó idegen erőket. „Ez volt a terv, de csak félmunkát végeztünk. A brüsszeli elnyomó gépezet még működik – de a választás után el fogjuk takarítani”. Fellélegezhet a derék Fidesz-szavazó, a győzelem után el lesz takarítva mindenki, aki Brüsszel zsoldjában áll, aki Zelenszkij szekerét tolja, aki Soros emlején csüng. Talán még jobb hír, hogy eme nagytakarításhoz nem lesz szükség holmi törvényekre, elvégre a bíróságok sem megbízhatóak.
Legfontosabb mondata ez volt: „Ma, akik a szabadságot szeretik, nem Moszkvára, hanem a közvetlen veszélyforrást jelentő Brüsszelre kell aggódva tekinteniük.” Világos: ha Orbán győz, irány az orosz mintájú állam és társadalom. A szabadság új kerete a nyitott emeleti ablak, a méreg, a láger.
Az Orbán Balázsnak, a kormányfő stratégiai igazgatójának alárendelt Inforádió felsorolása szerint ott volt az ország krémje… Pityinger László, művésznevén Dopeman; Szabó Zsófi színésznő; Pócs János fideszes országgyűlési képviselő; Széki Attila, művésznevén Curtis volt labdarúgó, majd rapper, igazi, valóságos dalszövegíró; Csisztu Zsuzsanna Zenóbia televíziós műsorvezető; Szőke András Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, színész és Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész. Kell-e még valamit mondanunk, Ildikó?
Talán egyet mégis, utóiratképpen. Az akkori Orbán Viktor, az akkori választások előtt, 1998. április 9-én a következőket mondta az akkori Magyar Nemzetnek: „Soha többé ne legyen olyan kormányfője Magyarországnak, aki nyugodtan kijelentheti: rajta kívül nincs más alternatíva. Aki ezt állítja, az nem kormányozni, hanem uralkodni akar.”
