Improvizációnak és bűvésztrükknek nevezték az ellenzéki pártok a kormány kedden bemutatott költségcsökkentő intézkedéscsomagját, amit a Ciolacu-kabinet felelősségvállalással készül elfogadni. A bizalmatlansági indítvány csak akkor esélyes, ha a kormánypártokból is támogatja valaki. Mutatjuk a fontosabb várható intézkedéseket.
„Teljes improvizáció és sérti az önkormányzatiság elvét” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kormány költségvetési hiány csökkentését célzó, kedden közvitára bocsátott jogszabályjavaslatáról, miután Marcel Ciolacu miniszterelnökkel és Marcel Boloș pénzügyminiszterrel találkozott.
Az RMDSZ közleménye szerint az intézkedéscsomag, amelyet felelősségvállalással készül elfogadni a kormány, azért problémás, mert csorbítja az önkormányzatiság és a helyi autonómia elvét, nem szolgálja a szubszidiaritás elvét, teljesítmény-mércét szab a helyi választottaknak, és kulturális intézményeket von össze.
„A kormány nem szabhatja meg, hogy a helyi költségvetésből mennyit lehet költeni kulturális, szabadidős, egyházi, vagy szociális intézményekre és programokra, és azt sem szabhatja meg, hogy milyen intézményeket von össze” – mondta Kelemen Hunor.
Az 50 alkalmazottnál kevesebbel rendelkező intézmények összevonása és helyi költségvetés korlátozása ellen már augusztusban tiltakoztak a kulturális ágazat szereplői. Akkor még az szerepelt a tervezetben, hogy a kulturális, szabadidős, egyházi és sport kategória költségvetése nem haladhatja meg az önkormányzatok saját bevételeinek 7,5 százalékát. A kedden közvitára bocsátott változatban már 2,5 százalék szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy a korlátozás csak a kulturális, szabadidős és egyházi költségekre vonatkozik, és a kulturális közintézmények költségvetését nem kell ebbe beleszámolni, ahogy a sporttevékenységeket sem, és a vissza nem térítendő külföldi támogatások sem kell beleférjenek a jelzett 2,5 százalékba.
Ennek a 2,5 százaléknak el kell tűnnie a tervezetből, a kulturális intézményeket mentesíteni kell az összevonás alól, ha 50-nél kevesebb alkalmazottjuk van, mondta még Kelemen Hunor a találkozó után a Digi24.ro szerint.
Az RMDSZ nem ért egyet a kormány által javasolt, a helyi választottakra vonatkozó teljesítmény-mércével sem. „Ez a választópolgárok dolga. A kormány nem írhatja elő, hogy hány színházi előadás kell hogy legyen, vagy a polgármester hányszor és milyen formában találkozzon az egyházi vagy a kulturális intézmények vezetőivel. Semmiféle ilyen kritériumot nem tudunk elfogadni, mert ez a helyi autonómia elvét sérti” – idézi Kelement az RMDSZ közleménye.
Improvizációnak nevezte az RMDSZ elnöke a nem önkormányzatokat érintő javaslatokat is, és kifejtette: amennyiben tavaly elfogadták volna a szövetség javaslatait az 1 százalékos forgalmi adó bevezetéséről a nagy cégek és bankok esetében, ma a költségvetési hiány jóval kisebb lenne. Az úgynevezett „luxusadónak”, amely nem más, mint ingó- és ingatlan adó, szintén a helyi önkormányzatokhoz kell visszakerülnie, az Adó- és Pénzügyi Hivatal regionális igazgatóságait meg kell szüntetni, a szerencsejátékokat nagyobb adóval kell illetni, a kormánynak pedig garanciát kell adnia arra is, hogy a bankok megadóztatása nem fogja a bankok által megszabott kamatlábak és illetékek emelését eredményezni, áll még az RMDSZ közleményében, amely hozzáteszi, hogy a szövetség ezeket a javaslatokat írásban is eljuttatja majd a kormánynak, és „elvárja, hogy vegye figyelembe azt a végső tervezet kidolgozásakor”.
Marcel Ciolacu ezzel szemben azt emelte ki a találkozó után, hogy sem az RMDSZ, sem a nemzeti kisebbségek képviselői nem zárkóztak el kategorikusan az intézkedések támogatásától, és módosító javaslatokat sem nyújtottak be a tervezethez.
Az USR szerint néhány liberális képviselő is támogatja a bizalmatlansági indítványt
A tervezet keddi közzététele után az Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă megismételte, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, amennyiben felelősséget vállal ezért az intézkedéscsomagért. Az Agerpres szerint Drulă közölte, hogy „a szélsőséges AUR-on kívül” mindenik parlamenti párttal tárgyal az indítvány támogatásáról, és néhány liberális honatya támogatását is maga mögött tudja.
Szintén megszólalt a REPER európai parlamenti (EP-) képviselője, Dacian Cioloş, aki Facebook-oldalán bűvésztrükknek nevezte a törvénytervezetet, és rámutatott, hogy a Ciolacu-kormány valójában adót emel, korábbi ígéretével ellentétben, és ezzel a tűzoltómegoldással próbál túlélni a választásokig ahelyett, hogy hosszú távú megoldásokban, például az adóhivatal digitalizálásában, a hatékonyabb adóbegyűjtésben, befektetésekben, a kisvállalkozók stimulálásában és a közigazgatási reformban gondolkodna.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke csak annyit posztolt Facebook-oldalára egy smiley kíséretében, hogy csütörtökön az AUR-képviselők, illetve a gazdák, építőmérnökök és kisvállalkozók színe elé hívja Marcel Ciolacut, hogy bemutassa a pénzügyi intézkedéseit.
Miután a kormány felelősséget vállal a törvénytervezetért, az intézkedéseket ellenző képviselőknek pedig három napjuk van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, ehhez a képviselők egyharmadának jóváhagyása, azaz a 466-ból 117 törvényhozó támogatása szükséges. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a képviselők számának fele plusz egy képviselő szavazata kell, és amennyiben az indítványt elfogadják, a kormány megbukik, ha pedig elutasítják, a törvényeket elfogadottnak tekintik.
A két kormányzó nagypártnak, a PSD-nek és a PNL-nek közel 60 százalékos, azaz kényelmes többsége van a parlamentben, ezért egy bizalmatlansági indítványnak csak akkor van esélye, ha a PSD-s vagy PNL-s képviselők közül is lesz, aki támogatja.
A kormány becslése szerint az intézkedéseknek 2024-re közel 20 milliárd lejes pozitív pénzügyi hatása lesz, miközben a költségvetési kiadások mintegy 3,37 milliárd lejjel csökkennek. A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat fontosabb pontjai:
- korlátozzák az eddigi adókedvezményeket az IT-ágazatban és az építőiparban 2028. október 31-ig; az IT-ágazatban dolgozó, 10 000 lejnél nagyobb fizetésű alkalmazottak jövedelemadót fizetnek a 10 000 lejt meghaladó összeg után, ugyanakkor társadalombiztosítási járulékuk a magánnyugdíjpénztáraknak befizetett járulékuknak megfelelő százalékponttal csökken; bevezetik a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét az építőiparban, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozóknak
- bevezetik a nagy értékű ingatlanok és ingóságok megadóztatását, úgy, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2 500 000 lejes felső határ közötti különbségre, a gépkocsik adója a vételár és a 375 000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz
- az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb
- a bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő adót is fizetnek
- a mikrovállalkozások számára 60 000 eurós jövedelem fölött 3 százalékosra nő az adókulcs
- 5 százalékról 9 százalékra nő a szociális lakások, bizonyos élelmiszerek, napelemek, hőpumpák és más fűtőberendezések áfája, az alkoholmentes söré és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereké pedig 19 százalékra
- a vakációs utalványok értéke 1600 lejre nő, de 10 százalékos egészségügyi biztosítási járulákot kell utána fizetni és csak a 8000 lej alatti jövedelemmel rendelkezőknek jár
- nő a cigaretta és az alkohol után fizetendő illeték
- 25 százalékkal csökken az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek száma, megszűnnek a betöltetlen állások, az osztályvezetői posztok, a vezetői állások aránya 12 százalékról 8 százalékra csökken a közszférában, továbbá az 50 alkalmazottnál kevesebbel rendelkező intézményeket összevonják.
