Ez Vlagyimir Putyin háborújának a 42. napja, és miközben Mariupolban átlagosan 12 percenként becsapódik egy tűzérségi lövedék vagy rakéta, Ukrajna fegyvert, fegyvert és fegyvert kér a NATO-tól.
„Három dologért jöttem: fegyverekért, fegyverekért és fegyverekért – nyilatkozta a brüsszeli látogatáson jár Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, mielőtt leült volna tárgyalni a NATO külügyminiszteri csúcsának résztvevőivel. Ukrajna a megszálló orosz erőkkel vívott háború kezdete óta kér és kap fegyvereket az észak-atlanti szövetség tagállamaitól, a tárcavezető pedig arról beszélt, hogy országának vadászrepülőgépekre, légvédelmi rendszerekre, páncélozott harci járművekre és rakétákra is szüksége van.
Tárgyalásai után – írja élő hírfolyamában a The Guardian – úgy nyilatkozott, nem is a fegyverszállítmányok elindítása, hanem a menetrendje az, amiről egyeztetett, Szerinte Ukrajna meg fogja kapni, amit szeretne.
Pokol Mariupolban
Több mint 5000 civil, köztük 210 gyermek halt meg Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta Mariupolban Vadim Bojcsenko polgármester szerint. Csak az elmúlt 24 órában 118 légicsapást mértek a dél-ukrajnai kikötővárosra. A polgármester szerint az orosz hadsereg kórházakat is bombázott, az egyikben több mint 50 ember halt szörnyet a támadás következtében.
Mariupol infrastruktúrájának több mint 90 százaléka megsemmisült, az élelmiszer-, víz- és energiaellátást elzárták, a várost folyamatosan érik a tüzérségi és légitámadások, 100 ezer embert pedig Vadim Bojcsenko közlése szerint még evakuálni kellene.
A mariupoli városi tanács azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy mobil krematóriumban égetik el a holttesteket, így próbálva leplezni az elkövetett háborús bűnöket a délkelet-ukrajnai kikötővárosban. Eszerint mobil krematóriumokkal utcáról utcára járták a várost, amelybe az ágyúzások során megölt emberek holttesteit gyűjtötték össze. Vadim Bojcsenko közölte, a mariupoli tragédiához foghatót a náci koncentrációs táborok fennállása óta nem láttak.
Az ukrán külügy szerint cinikus Orbán Viktor ajánlata a budapesti béketárgyalásról
Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő tweetben ítélte el, hogy Magyarország nem ismeri el Oroszország felelősségét a Bucsában végrehajtott tömegmészárlásért, ennek fényében pedig Ukrajna cinikusnak tartja, hogy Orbán Viktor Budapesten akar béketárgyalásokat rendezni.
Ha Magyarország valóban segíteni akar a háború befejezésében, akkor a következőt kell tennie: hagyja abba az EU egységének rombolását, támogassa az új szankciókat, nyújtson katonai segítséget Ukrajnának, valamint ne tegye lehetővé, hogy Oroszország tovább finanszírozhassa hadigépezetét – hangsúlyozta a külügyi szóvivő.
Soha nem késő a történelem jó oldalára állni – üzente Ukrajna az Orbán-kormánynak
Nem lenne szabad rubelben fizetni az orosz gázért.
Kiszivárgott rádióüzenetek a bucsai mészárlásról
Több orosz rádióbeszélgetés felvétele került a német szövetségi hírszerzés (BND) birtokába – írja a Spiegel –, amelyen a bucsai mészárlásról esik szó. Az orosz katonák mondatait a helyszínen hozzá lehetett rendelni bizonyos lefényképezett holttestekhez. Az egyik felvételen például az egyik katona arról beszél társával, hogy valakit lelőttek biciklizés közben, egy másikon pedig azt mondták, hogy a foglyul ejtett ukrán katonákat ki kell hallgatni, majd le kell lőni.
Mivel a felvételeken úgy beszélnek ezekről a gyilkosságokról, mint kvázi mindennapos eseményről, a BND által megszerzett felvételek azt sugallják, hogy nem elszigetelt, egyéni akciókról van szó, hanem szervezett mészárlásról.
Donbasz elfoglalása a cél
Ami a harctéri cselekményeket illeti, az ukrán hadsereg vezérkara készített egy reggeli összefoglalót, amely szerint a megszálló orosz erők átcsoportosításokat hajtanak végre, hogy teljes egészében elfoglalják a délkelet-ukrajnai Donbasz régiót, amely magában foglalja Donyeck és Luhansz megyét (amelynek egy részén az oroszpárti szakadárok 2014-ben önkényesen kikiáltották a Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaságot) és az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost, Mariupolt, amely továbbra is folyamatos tüzérségi és rakétatűz alatt áll; támadás alatt áll Ukrajna második legnagyobb városa, az 1,4 millió lakosú Harkiv is; az oroszok vasúton szállítják a katonai felszerelést, az egyik ilyen vonat Belgorodból futott be a Harkiv megyében fekvő Kupjanszkba.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. április 7-én.