Ha elesik még három kelet-ukrajnai falu, akkor sem történik semmi. A frontvonal marad ott, ahol van, ezt a háborút Oroszország és Ukrajna sem tudja a végtelenségig folytatni – mondta a HVG-nek Rácz András Oroszország-szakértő, aki szerint nemcsak Ukrajna, hanem az agresszor is súlyos élőerőhiánnyal küszködik. Arról is beszélt, hogy forradalom nem várható, de nem kizárt, hogy lyuk lesz Vlagyimir Putyin orosz államfő fejében. (Németh András interjúja Rácz András Oroszország-szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával.)

Rácz András: Moszkva és Kijev sem tudja a végtelenségig folytatni a háborút

Forrás: Ajánló a HVG Facebook-oldalán 2025. december 24-én.

A szerkesztő megjegyzése

Érdemes, talán nem is teljesen tilos a politikai elemző néhány erős megállapítéását idéznünk a kiváló HVG interjújából.

Putyin néhány nappal ezelőtt aláírta az inaktív tartalékosok mozgósíthatóságáról szóló rendeletet. Ez az a húszmillió ember, aki papíron tartalékos, de aktív kiképzést nem kapott. Ez azt jelenti, hogy brutális élőerőhiány van. Az is figyelemre méltó, hogy már a hadiipari cégek is kezdenek leépíteni, mert nem tudják fizetni a számlákat. (…) El fog esni néhány tucat falu, de komoly áttörés nem várható.

Szerintem előbb-utóbb tarkón lövik Vlagyimir Vlagyimirovicsot, de az nem egy fegyveres lázadás lesz. Az oroszok levonták a tanulságot a 2024-es Prigozsin-féle lázadás után. A Prigozsin vezette Wagner-csoport egy jól szervezett. nagy létszámú, nehézfegyverekkel rendelkező és meglehetősen autonóm hadsereg volt. Azóta átszervezték a katonai magánvállalatok piacát. (…) Valószínűleg mindenkinek jobb lenne, ha Putyin fejében lenne egy plusz lyuk.

Most nincs mozgástér. Ha jön egy új vezető, annak lesz döntési szabadsága. Ha úgy dönt, hogy letekeri a háborút, azt jó szovjet szokásoknak megfelelően az elődjére hivatkozva teheti majd meg. Az autoriter rezsimek általában nem tudnak komoly irányváltást végrehajtani.

Sok esetben az eredeti célokkal ellentétesen sültek el a dolgok. Putyin hadüzenet-beszédében Ukrajna „nácítlanítását”, demilitarizálását az ukrajnai orosz kisebbség védelmét és Ukrajna örök semlegességét nevezte meg feladatként. Ehhez képest ott tartunk, hogy miközben a célok között ott volt Kijev, Harkiv és az összes déli nagyváros elfoglalása, a „nácítlanítás” sem sikerült, azaz nem került hatalomra Kijevben oroszbarát kormány. Nem sikerült a demilitarizálás sem, jelenleg Ukrajna a világ egyik legerősebb és leginkább harcedzett hadserege, hiszen közel négy éve tartják a frontot az oroszokkal szemben. Nem védték meg az ukrajnai orosz kisebbséget sem, sőt a háború pokoli pusztítást hozott a fejükre, hiszen az oroszok leginkább a harcok sújtotta keleti országrészben élnek, miközben az orosz kisebbséget valóban diszkrimináló rendelkezések érdemben nem enyhültek. A NATO nemhogy nem szorult vissza úgy, ahogyan azt az oroszok a 2021-es ultimátumban követelték, hanem két állam, Finnország és Svédország belépett a katonai szövetségbe. Ráadásul a NATO erősödött is, a tagállamok jóval többet költenek védelemre, mint 2022 előtt.

A gazdaság meddig bírja a szankciókat és a hadigazdaságot? És közben el is szigetelődött Moszkva.
Brutális vereség mind a kettő. A súlyos nemzetközi elszigeteltség biztos nem szerepelt a tervekben, ahogy az orosz gazdaság stagnálása és a technológiai degradáció sem. (…) Már tudjuk, hogy nem számítottak hosszú háborúra, és komoly nemzetközi visszhangra. Ha számítottak volna, nem hagytak volna 300 milliárd eurónyi állami vagyont Nyugaton. (…) A posztszovjet térségben is brutálisan lecsökkent a befolyásuk. Egyetlen ország van, ami nem távolodik Oroszországtól – s nem azért, mert nem akar, hanem azért, mert nem tud –, ez pedig Belarusz. (…) A posztszovjet államok immár egzisztenciális fenyegetést látnak Oroszországban, miután Moszkva megkérdőjelezte Ukrajna államiságát. Moldova két választáson erősítette meg, hogy nem akar az orosz érdekszférához tartozni, Örményország éppen most hajt végre látványos fordulatot: még Azerbajdzsánnal is rendezi kapcsolatait – igaz, súlyos területi veszteség után –, és most az ország azeri olajat vesz, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Kazahsztán is gőzerővel távolodik Oroszországtól.