Hát véget ért a háború május 9-én, legalábbis abban az alternatív valóságban, amelyet aranyszájú Minimájerünk kerget. A pápának hencegett nemrég (forrás: a római egyházfő) arról, hogy káeurópai főtényezőként minden szálat a kezében tart, és amit ő tud, az bizony a Holdról is látszik. Rab László összefoglalója a 18-as hétről.
A békegalamb szárnyatolla
Ott járt február 1-jén a Putyinnál, végigülte a nagy asztal körül a misét, töviről hegyire megbeszélte – Ő –, hogy mi a teendő, és azt, hogy az EU-t ugyanúgy blokkolni kell, mint eddig, viszonylag hamar megértette. Erről a találkáról számolt aztán be Őszentségének, aki nagyon megörült a magyarok hírvivőjének, meg is cirógatta gyorsan a békegalamb szárnyatollát.
Egy frászt van vége a háborúnak, az oroszok egyre kiszámíthatatlanabbak, az őrület ebben a mi valóságunkban tovább folytatódik.
Ami nem jelenti azt, hogy a magyar minnerstájsz egy Háry János, megszoktuk már, hogy szokott így mondogatni ezt-azt. Tökmindegy, hogy mit, sosincs úgy. De ez se tragikus, kékgatyás Spartacusunk aranyköpeteiből súlyos köteteket lehetne összeállítani, a liberálnyik értelmiség szokott is vele babrálni, hátha a népet megriasztja vele, nem számít. A népet ugyanis nem túlságosan érdekli, hogy egy Orbán Viktor nevű akárki húsz-harminc vagy száz évvel ezelőtt miket mondott. Másnapra úgyis elfelejtette. Kiteszik aztán a közösségi izére, hogy a papokról mi volt a véleménye ekkor meg akkor. Nem mindegy, hogy csuhásozott vagy nem? Ha azt mondta volna, hogy szőrös feje van a póknak, az se lett volna meglepő.
Igazi magyar gyerök
Nekem különben a tököscsávó nyögetek tetszenek a legjobban, meg a hajómotívum. Hogy például puszta kézzel birkózzuk le a vírust, nekigyürkőzünk, kard ki kard és angard. Mint gyerekkorunkban, amikor a kukoricaszárból kardot csináltunk. És szöget ragasztottunk a nádszál végébe, s alkalmi nyílpuskával céloztunk a társunk fejére tett almára (mert ment a tévében a Tell Vilmos). Szóval nálam azzal lehet bevágódni, ha valaki erős. Ez pedig olyan marhaerős, hogy a disznókörmöt is föl tudja a szájához emelni, mikor pálinkát vedel. Igazi magyar gyerök, mondhatnám, de nem mondom, mert minek.
A másik a keleti nyitás
Nemrég egy konferencián jártam, ott mesélte egy történész, hogy ez annak idején Keleti Szél akart lenni. Merthogy az dagasztja nemzetünk vitorláit, így suhanunk a koszos Nyugat helyett a mesés Keletre. A tudós szakember felszólamlott, hogy jó dolog ez a keleti szél, de ha valaki már látott vitorlást, akkor tudja, hogy honnan fúj a szél. Ha keletről fúj, azzal akkor csak Nyugatra lehet eljutni. Mószeroljanak tehát valamit ezzel a képzavarral. Így lett aztán belőle – gondolom, a papagájminiszter okosticiánjai összedugták a fejüket – Keleti Nyitás. Ami, látjuk, pincsikutyává tette a független magyar kormányt, annyira jól működik. Akar valamit a Nyugat az orosz invázióval? Nem lehet, mert van egy balfasz ország, amelynek vezetői hűségesküt tettek Putyinnak. Korlátozások? Ugyan, a magyarok nem akarják. Tiltsuk ki a ruszki kémeket? Ugyan, kedves Von Der Leyen asszony, aztat a magyarok nem szeretnék. A magyarok – akik a Holdról is látszanak – direkt kívánják, hogy legyen tele a Spar orosz bankárokkal, amikor parizerért meg ropogós kifliért mennek. A magyarok most mind egyet akarnak. Hogy béke legyen. Kinyilvánították a választásokon is, tetszik-e tudni, kedves VDL asszony, hogy az idén már a Holdon lakó magyarok is leadhatták leveélszavazataikat? Egyenesen Semjén Zsolt postafiókjába küldték, 110 százalékuk a Fideszre szavazott.
Tárgyalás Kreténiában
Az EU nagyasszonya most ezekkel a Putyint támogató madárpókokkal tárgyal. És miket mondanak, amikor az ország maradék két újságírója közül az egyik megkérdezi, hogy miről tetszenek egyezkedni (a másik szabadságon van). Jól haladnak a tárgyalások, vannak elmozdulások, mondják innen is, onnan is. Ami nagyjából azt jelenti, hogy ezekkel a kreténekkel semmiről nem lehet megállapodni, mert Putyin zsoldjában állnak. És úgy tagjai az EU-nak, hogy keresztbe tesznek az EU-nak. Mert a Keleti Nyitást favorizálják. Azt a keleti nyitást, amiből egy vas hasznunk nincs évek óta. Az autóiparral az EU tart el bennünket, biztonságunkat a NATO szavatolja. Még úgy is, hogy ez az örökké keletre bégető birkabanda cseszegeti Brüsszelt. Na jó, a titkos papírokat már nem mutogatják az orbanitáknak, mert amit Orbán lát, azt másnap Putyin is látja. Nem lehet könnyű egy ilyen tagállammal egyezkedni a szankciókról.
Plusz még ott van az is, hogy a közvélemény-manipuláló intézeteikkel kihozatják az eredményt: a magyarok az oroszokkal vannak. Nem hiszik el, hogy az orosz kiskatona engedélyt kért a nejétől arra, hogy megerőszakolja az ukrán nőket. Ez csak fake news, amit a Márki-Zay-féle bohócorrú népség talált ki. A magyarok pontosan tudják az igazságot: az ukránok saját magukat támadták meg, az oroszok abban segítenek nekik, hogy megmutatják, hogy kell győzni. Mert ők ezt már tudják, hát most az ukrán „náciknak” is meg kell tanulniuk. Ilyen ez a háború, kedves Manci néni és Lonci bácsi, legyenek nyugodtak, senki sem fogja a maguk káposztaágyását elfoglalni. Jól van, jól van, mondja este lefekvés előtt Lonci bá’, megvéd minket a Fidesz, látod, Mancikám, mondtam én, hogy hová kell az ikszet tenni.
Választási reform
Apropó nép. Találkoztam egy emberrel, aki kidolgozta a teljesen korrupciómentes választás technikáját. Két szobába lehetne bemenni egy-egy ajtón, az egyikre az lenne írva, hogy itt lehet választani, a másikra az, hogy itt lehet fölvenni a 20 ezer forintot. Ez lenne az első szűrő. Aki nem a pénzt választaná (a választás helyett), egy végtelenül egyszerű tesztet kellene kitöltenie, olyan kérdésekkel, hogy például hány lába van a lónak. Ha azt felelné, amit a Fidesz-központban és az állami médiában sulykoltak (három, esetleg öt), az rögtön megkapná a 10 ezer forintos fájdalomdíjat. A többi mehetne választani. Kérdés (nincs bennem a nép semmilyen szintű lenézése): tíz választó közül vajon hány maradna, aki végül voksolna? Tudom, hogy mindez gondolatkísérlet, de valamit majd a jövőben tenni kell azzal, hogy kiszűrjük az ostobaságot a halálán lévő demokráciából.
Más
Volt egy idős nő az Alföldön, birkákat tartott. Egy este kivonult hozzá az állam, s leölette a jószágokat, mert – ezt írta az újság – nem volt a fülükben szabályos jel. Az asszonyt (festőművész) rendőrök fogták körbe, amíg a hatóssság állatkinyírással volt elfoglalva. Minden birkáját megölték, hogy rend legyen. És most már nincs egy birka sem, amelyik szabálytalanul – füljel nélkül – legelni tudná a szent magyar anyaföldet.
Ilyen lett a rend. Valakinek nem tetszett, hogy a nőnek birkái vannak. Gondolom, följelentették, átmennek a portájukra, megrágják a dzsakuzzijuk szélét, jöjjön már az állam, nyírja ki őket, és akkor megint béke lesz a tanyavilágban.
Nagyon jó olyan országban élni, amelyben ilyen példás rend honol. Mindig ilyenről álmodtam.
A tetves 18-as után jöjjön a 19-es. Egy hülye nyugdíjas füstölgéseit olvasták.
Címkép: Halász Géza: Nagy szél
Forrás: Újnépszabadság
