A mocskos banda elkezdte elmebetegezni Zelenszkijt, nem sül le a pofájukról a bőr. Orbán először megakasztotta az európai olajembargót, majd a pátriárka mellett is kiállva bizonyította, hogy jelenleg Putyin leghűségesebb csatlósa. Ide jutottunk, Európa szemete leszünk már megint. Rab László a 22-es hétről.
Miközben Zelenszkij esélytelenként egy gyilkos háborúban próbálja országát és népét megvédeni, jön a magyar szemét, amelyet a szél összefújt, és most már a Holdról is látszik. Minden nap akad a ministák közül valaki, aki teljes mellszélességgel kiáll az oroszok mellett, a tömeggyilkos Putyin mellett, és szégyent hozva Magyarországra arról pofázik, hogy a magyar nép akarja azt, amit tesznek. Mert a magyarok biztonsága, izéje, satöbbi. Mert ahhoz, hogy 2032-re Ausztria legyünk (már csak tíz év), oda kell most állni a világ által elítélt, gyűlölt háborút vívó Oroszország mellé. Amivel magunkra haragítjuk Európát.
Ez mondjuk már megtörtént. A Holdról is látható putyinista minielnök irányában növekszik az európai utálat. És miközben a szajkóbanda Zelenszkij elmeállapotán élezi a büdös száját, tudjuk, hogy egész munkásságuk a hazugság, a rablás, a csalás bűvöletében telt. Hogy éles helyzetben mindig megfutamodnak, de bezzeg ha ki kell nyírni valakit, hát akkor ott állnak csapatostul, és együtt ordítják, hogy a magyar nép felhatalmazta őket. Mire? Arra, hogy a mocsadék orosz háborúban a rossz oldalra álljunk? Hogy a jellemző görény gőggel lehülyézzük a bajba jutott szomszédunkat?
Mert ez a patkány magyar gőg, ami a minizmust jellemzi, párját ritkítja. És kezd túlszárnyalni a horthyzmus idiotikumán. ’Zsonapot kívánok, köszöntöm önöket, Fahucskai Ivett vagyok, híreket mondok öt pehcben. A magyar nép a legnagyszerűbb a vihágon, kéhem szhépen, köszönöm a figyelmet, jövök a meccs szünetében, áldás békesség’.
Apropó meccs. Hatvan év után legyőztük az angolokat, ami pedáns dolog, az ember örül a győzelemnek. Amúgy Esterházyval szólva az életben nem kell mindig nyerni, de a pályán igen. Aki nem akar nyerni, nem tiszteli eléggé a játékot. Erre gondoltam, amikor Szoboszlai beverte a Brexitnek a 11-est. Még aznap este olvasom, hogy a gól a Magyar Összetartozás Napjának méltó megkoronázása. Hát hogy nem b.Xd meg a felmenődet, súgtam csendben bele az esti párába, mi köze van a jelenben rúgott gólnak ehhez, vadbarom. Hogy nézed te a meccset, állat? Jön Nagy Zsolt jobbról, csinál egy cselt, nem az angol védő ellen harcol, hanem a magyarok összetartozásáért. Hogy a nemzet megint faszányos legyen, mi? Amit a pályán csinál, nem érdekes. A magyarok érdekében teszi.
Tele van a magyar tököm a hülye nacionalista lózungokkal. Itt mindig akad egy-egy ökör, aki belelátja egy-egy pompás gólba Trianont, Mohácsot, Muhit, Világost, Pákozdot, tessék választani. Én mindig azt nézem, ki mennyire tehetséges, és mennyire jó. De csak addig látom őket, amíg meg nem előzik őket az aljadékok. Sportban, politikában, mostanában egyre megy. A végén mindig jön az aljadék, és legyűri a tisztességes küzdőt. Van neki spanja, protkója, és kitanulta azt is, hogyan kell csalni. Nagy előny, választókerületi elnök is simán lehet belőle.
Az ukránok elvéreztek, Wales-szel játszottak ki-kimeccset, kikaptak, nem mehetnek Katarba a vébére. Ahogy mi sem. A különbség annyi, hogy az ukránokat rokonszenv övezi, bárhová is menjenek jelenleg a világban, a magyarokra annyit mondanak: Fakin’ Orbán. Ezt sikerült megalapozni annyira, hogy a Holdról is látszik.
Trianonról is valamit, mert itt volt a napja. Egyszerűen nem érdekel. Csak múlt-relativizálás jön ki belőle. Mindent ezzel magyarázni már nem lehet. Harminckét év telt el a rendszerváltás óta, megint szarban van az ország, vastag guánóban lépdelünk, na ez se Trianon miatt van, hanem a saját restségünk miatt. Agyondédelgettünk egy politikust, majd hagytuk, hogy őrült hajlamait kiélje rajtunk.
Nehogy már Trianon legyen a gátja bárminek is. Az ellenzék romokban, a gondolat és az eszme elbukott, maradt a köpködéssel társult középsőujj-felmutatás: ezt nevezik ma politikának. Ez se Trianon miatt alakult így. Lehetett volna máshogy is. De nem lett.
Ez volt a 22-es hét, lelkesen várom a 23-ast. Nagy szerencse, hogy elkezdett érni a kertben a málna. Gyógyír a sebekre.
Címkép: Szoboszlai belövi a tizenegyest
Forrás: Újnépszabadság