Kabinetirodát vezető miniszter, illetve Csiszár Jenő, Magyarország milánói főkonzulja
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Vajon Joe Biden kormányának a fennállása utolsó heteire nyílt csak ki annyira a szeme, hogy felismerjék a magyarországi korrupciót? Aigha. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma mindenesetre kedden jelentette be: szanckiós listára teszik Rogán Antalt, Orbán Viktor Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterét. A kormány úgy reagált: ez csak bosszú a távozó Biden-adminisztráció részéről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott: néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik „barátként és nem ellenségként tekintenek hazánkra”.
Hogy ez pontosan mit fog jelenteni, az egyelőre a jövő ködébe vész. De érdekes lehet, hogy szintén kedden egy másik listáról is beszámolt a magyarországi sajtó: erre a „feketelistára” a Debrecenben éppen gigantikus és sokat vitatott akkumulátorgyárat létesítő kínai vállalat, a CATL került fel. A listán azok a cégek szerepelnek, amelyeket a kínai hadsereggel való együttműködéssel gyanúsít az Egyesült Államok. Ez önmagában nem jelent szankciókat, inkább csak figyelmeztetést a gazdasági szereplők számára, de volt már rá példa, hogy szankciók is követték a tiltólistára vételt. A CATL határozottan cáfolta, hogy ilyen tevékenyéget végezne.
Lehet, sőt valószínű, hogy a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció előbb-utóbb leveszi majd a szankciós listáról Rogán Antalt. És talán a Magyarországon beruházó akkumulátorgyárat is törlik az említett listáról, tévedésre hivatkozva.
De a Kínával ápolt szoros üzleti kapcsolatok aligha öregbítik majd Magyarország jó hírnevét a hamarosan hivatalba lépő republikánus kormány köreiben. Ha valakire, akkor Kínára ugyanis biztosan „ellenségként tekint” majd a Trump vezette Egyesült Államok. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha a lista összeállítói netán mégsem tévedtek.
Magyarország azonban mindezzel együtt is egy kis európai ország, ezen Donald Trump és Orbán Viktor szemmel láthatóan jó viszonya sem fog változtani. A Trump-adminisztráció által tervezett védővámok, ha megvalósulnak, éppen úgy fogják sújtani Magyarországot, mint a többi európai uniós tagországot – amelyekhez Magyarország hajója ki van kötve. Nagy kérdés, hogy ilyen körülmények között milyen hasznot remélhet a „baráti” Trump-adminisztrációtól egy alig tízmillós ország kormánya.
Egyelőre legfeljebb abban lehet bízni, hogy a Szijjártó Péter által emlegetett „baráti” jóindulat elég lehet az Egyesült Államok és Magyarország közti adóegyezmény újraélesztéséhez, amennyiben az ezzel járó, várhatóan egy-két évig tartó munkát sikerül elvégezni anélkül, hogy Magyarország a gazdasági semlegesség zászlaja alatt a kínai ügynök hírébe keveredne.