Magyarország szélre taktikázta magát az unióban, a V4 szétesik, az ukrajnai háborúból rosszul jöhet ki Magyarország – nem sok jó hírrel szolgáltak a külpolitikával kapcsolatban a fideszes politikusok Tusványoson. Nem csak a miniszterelnök, más kormánypárti politikusok is beszéltek külpolitikai kérdésekről a szabadegyetemen. A mérleg, amit ezekből összeáll, minden, csak nem sikerjelentés.
Orbán Viktor hagyományos, egy órás beszédében azt a reményét fejezte ki, hogy az európai parlamenti választások után “számunkra kedvező egyensúlyi helyzet” jön majd létre, de nyitva hagyta azt a kérdést, hogy mit ért egyensúly alatt. Nyilván nem véletlenül: semmi jel nem utal arra, hogy az EP-választáson egy általa ideálisnak tartott jobboldali fordulat következne be.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy másik tusványosi beszélgetésen gyakorlatilag azt állapította meg, hogy a Fidesz zsákutcába lavírozta magát, amikor kilépett az Európai Néppártból. A Telex tudósítása szerint arról beszélt: több helyen is szívesen látták volna őket, ám a Fidesz úgy gondolta, inkább a Néppárttól jobbra tolódott pártokkal akarnak valami kezdeni. Ezt viszont az orosz-ukrán háború lehetetlenné tette, mert alapvetően más oroszpolitikát folytatnak. Azt is hozzátette: jobbra tolódást vár az EP-választásoktól, ám szerinte „soha nem látott gyenge eredménnyel”, de a legnagyobb frakció mégiscsak az Európai Néppárt lesz. Az a frakció, ahová egyes kormánypárti politikusok is visszafelé igyekeznének.
Ha mindez nem lenne elég, bedőlhet a visegrádi együttműködés is. Ezt maga a miniszterelnök jelentette ki: szerinte abban már csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki. Arra nem tért ki, hogy az együttműködésnek az oroszpolitikával kapcsolatos ellentétek sem használtak. Magyarország kormánya egyébként még a Fidesz által olyannyira várt Meloni-kormánnyal sincs egy állásponton a háború kérdésében, ahogyan az új, jobboldali spanyol kabinettel sem lenne – már ha utóbbinak sikerül megalakulnia, miután a konzervatív Néppártnak a támogatottságából jelentősen veszítő jobboldali radikális Vox párttal együtt sincs meg a többsége a vasárnapi választás után. A kormányfő Spanyolországon kívül Ausztriát említette még a jobboldali fordulat reménye kapcsán, de már megfogalmazás („Ausztriában is mozog valami”) is jelzi, hogy a kimenetel igencsak kérdéses.
Ezek után nem olyan meglepő, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke aggodalmát fejezte ki. Szerinte Magyarország indokoltan akar kimaradni a háborúból, de komoly kockázata van annak, hogy a vesztes oldalon találhatja magát. Ezért szerinte hazánknak lehető legegyértelműbben ki kell állnia Ukrajna önvédelmi joga mellett.
Orbán Viktor beszédében ehhez képest még a békéről és az azonnali fegyverszünetről szóló szokásos eszmefuttatás is elmaradt. A háborúnak csak a gazdasági következményeiről esett szó, és a kormányfő csak egyetlen alkalommal említette “az ukránokat”, akkor is abban az összefüggésben, hogy Ukrajna vegye le a szankciós listájáról az OTP-t – miközben úgy tűnik, mintha ő maga Ukrajnát húzta volna ki a listájáról.