A Magyar Hang cikke.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadást tart a Századvég budapesti vidékkonferenciáján
2024. november 11-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A magyarországi nyilvánosság lassan eléri azt a szintet, amikor már „közéletről” vagy „politikáról” is túlzás lesz beszélni, hiszen ezek a kifejezések eredetileg mégiscsak a közös ügyekre utalnak, amelyek ténylegesen érintenek mindenkit – vagy sokakat. 

Ehhez képest most azzal van elfoglava az ország, hogy Magyar Péter egy hangfelvételen – amivel kapcsolatban utalnak arra jelek, hogy manipulált  – azt állította támogatóiról: büdös a leheletük. Mindenki maga döntheti el, hogy ezt az információt mennyire tartja lényegesnek, és ezt gondolja-e fontosabbnak, vagy például azt, hogy a jövő évi költségvetés tervezete nem hogy több pénzt szánna az egyébként is foghíjas magyar fogászati ellátásra, hanem egymilliárd forinttal kevesebb forrásra tartja érdemesnek, mint idén. Ez azonban csak egy aprócska – bár  a szájszag témájához némileg kapcsolódó – részlet. Hosszan lehetne sorolni, hogy mi történt valójában közügyek dolgában az elmúlt napokban, szemben a szájszagú alternatív valósággal. Íme, a korántsem teljes lista:

• Lezajlott múlt hét végén egy informális uniós csúcs Budapesten, ahol bőven elég lényeges dolog történt, például elfogadtak egy uniós versenyképességi paktumot – fel a kezekkel, ha valaki tudja, mit tartalmaz! – itt volt az ukrán elnök, de a beszédét nem volt hajlandó leadni az állami tévé – egy ilyen abszurdumnál már el sem időzik hosszasabban a hazai „közélet”, ahogy immár annál a kérdésnél sem, hogy az állami csatorna nézőit ugyan miért nem zavarja, hogy ennyire nyilvánvalóan hülyének nézik őket – miközben Zelenszkij a beszédében egyébként azt állította, hogy biztató tárgyalásokat folytatott Donald Trumppal. Vele kapcsolatban egyelőre nehéz megjósolni, mit fog lépni Ukrajna kapcsán, de elemzők szerint tényleges működése aligha fog hasonlítani az azonnal békét varázsló Trump magyar kormány által felskiccelt képéhez.
• Keddre vélhetően meglett az USA új külügyminisztere is, Orbán-kritikus és meglehetősen Kína-ellenes.
• Ugyanazon a napon érkezett a hír, hogy Németországban – Magyarország legfontosabb európai partnere – előrehozott választás lesz február 23-án, ami szintén okot adhatna némi lamentálásra abban a tekintetben, hogy milyen hatása lehet ennek Magyarországra, bár a kormány szerencsére volt annyira előrelátó, hogy már jóval előbb összerúgta a port az összes potenciálisan kormányra kerülhető német politikai párttal, ezen téren tehát kiszámíthatóság uralkodik.
• Lényegtelen apróság, de egyébként megjelent a 2026-os költségvetés tervezete.
• A hét elején az euró árfolyama immár felülről kóstolgatta a 410 forintot, egyes kommentátorok szerint nem függetlenül attól, hogy a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzsé tervezetéről szőtt elemzésében, mint a 444.hu kiszúrta, harminc alkalommal szerepelt a „kockázatos” szó, például egy bizonyos 600 milliárd forintos uniós forrás rendelkezésre állása kapcsán, nem beszélve a részletkérdésekről, például arról, miért szánnának jövőre kevesebb pénzt fogászati ellátásra – esetleg a fogászati piacon nem infláció, hanem árszínvonal-csökkenés következett be? Vagy csökkent a fogak jelentősége?
• Mellesleg – mint arra a Válasz Online felhívta a figyelmet – hétfő óta hazánkban a legdrágább az áram egész Európában.
• És a bónusz: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter váratlanul lefelé, 0,7 százalékra korrigálta az ide évre vonatkozó növekedési kilátásokat, szemben azzal a 0,8 százalékkal, ami a kormány egy héttel korábban az Európai Unió számára készült középtávú gazdasági tervében szerepelt, de az egyelőre nem derült ki, hogy valaki elírt valamit, esetleg nem egyeztettek, vagy tényleg ilyen gyorsan változnak a prognózisok. Pedig ez egy hangyányival fajsúlyosabb kérdés annál, mint hogy „tizenkét deka lett, maradhat?” Legkésőbb az év lezárultával majd kiderül a valóság. És az is, hogy ez milyen viszonyban fog állni az akármikori előrejelzésekkel.

Legyünk türelemmel addig, de azután is. Nagy szükségünk lesz rá.