Ahogy a kilencvenes évek óta mindig, úgy idén karácsonykor is megrendeztem azt az összejövetelt, amelyen barátaim és kollégáim körében ünnepeljük a Kisded születését. A meghívó idén minden jel szerint Pintér Sándorhoz is eljutott, aki picit sértő módon nem személyesen jelent meg, hanem pár tucatnyi rendőrt delegált az otthonomat környező utcákba, hogy azok valamennyi távozó vendégemet akár taxiból, akár a saját autójukból kiparancsolják, és a ruházatukat alapos átvizsgálásnak vessék alá. Az egyenruhások az eljárásra természetesen minden esetben közúti ellenőrzésként hivatkoztak, holott annak politikai jellege nem is lehetett volna nyilvánvalóbb.
Hogy kétségem se legyen a házibulimnak kijáró hatósági törődést illetően, egész éjjel rendőrautók cirkáltak a házam körül, amelyeket csoportos őrizetbevételre alkalmas rendőrségi kisbuszok követtek, a vendégeim pedig arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán bőrkabátos idegenek érkeztek a lakásomba, mintha maguk is vendégek volnának. Ha tényleg küldöttek, és nem meghívottak voltak, akkor remélem, csak nézelődtek, és nem felejtettek a lakásomon egy jól irányzott csomagot.
Rogán Antal kommunikációs boszorkánykonyhájában nyilván főtt már a jól elmesélhető történet a nemzetáruló lipsi drogosok partijáról – csakhogy a kapás elmaradt, hal nélkül pedig nem készül jó halászlé. Hamar kiderült, hogy ez a főzet idén karácsonyra feltálalhatatlan, de kárba nem veszhet, így landolt a félkész narratívából kotyvasztott moslék az illiberális nyilvánosság pöcegödrében, a Vadhajtások felületén. A szerző nélkül megjelent betűlevesben a művelt olvasó könnyen ráismerhet Bede Zsolt kifinomultságára, amely gazdáinak erkölcsi színvonalát is híven példázza, sokat mondó tény továbbá, hogy a rendőrök mellett Bede fotósa is meghívást kapott a helyszínre, hogy az erkélyemen mulatozókat fényképezze.
Nos, itt tart ma az ezeréves magyar állam: a közpénzből működő rendfenntartó hatóság és a közpénzből működő fideszes sajtólatrina összehangolt akciót folytat talán a lejáratásomra, talán a megfélemlítésemre, talán a letartóztatásomra – talán ezek bármelyike megfelel. Íme Magyarország 2025-ben: a pártállam által utasított erőszakszervezet politikai okból és céllal kutatja át a vendégeimet, és cirkál az otthonom körül. Különös próbája ez a magyar társadalomnak: szótlanul tűri-e, hogy az újraszerveződő moszkovita önkény visszarendezze köré a hatalmi elnyomás mindennapjait? Olyan év kezdődik, amelyben a magyarság lehetőséget kap, hogy visszatántorodjon a keleti blokk pereméről. Ha sikerül, az ezúttal talán alaposabb tanulsággal jár, mint harmincöt évvel ezelőtt. Ha sikerül, talán jobban megbecsüljük majd a szabadságot.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. december 31-én.
