címû filmjének bemutatóján Londonban 2013. november 11-én (Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)
A legendás Donald Sutherland nyolcvannyolc éves lett: kereken hatvan éve szerepelt először filmvásznon.
Első fontosabb szerepét négy évvel később kapta, a Piszkos Tizenkettőben Vernon Pinkley alakításával egy csapásra a jegyzett színészek sorába lépett, és nem véletlenül: aki látta, soha nem felejti el az általa megformált karaktert, különösen azt, ahogy tábornoknak adja ki magát, és úgy csinál hülyét egy alakulatnyi elit ejtőernyősből.
Sutherland filmográfiája egészen szerteágazó: olyan amerikai klasszikusok mellett, mint a M.A.S.H. vagy az Átlagemberek, szerepelt európai művészfilmekben, például Bernardo Bertolucci Huszadik századában Robert De Niro és Gerard Depardieu partnereként, de Federico Fellini Casanovájának a címszerepét is eljátszotta. Ő az egyik legismertebb olyan „amerikai” színész, aki nem amerikai. Kanadaiként soha nem igényelt amerikai állampolgárságot, állítása szerint azért, mert az amerikaiaknak nem elég jó a humoruk. Az Egyesült Államok kormányával mindenesetre külföldiként is sikerült a vágyottnál szorosabb kapcsolatba kerülnie, a 2017-ben feloldott titkosítás nyomán ugyanis kiderült, hogy háborúellenes aktivizmusa miatt 1971 és 1973 között megfigyelte a CIA.
Sutherland az egyik leghíresebb olyan A kategóriás hollywoodi világsztár, aki nem pusztán soha nem kapott Oscar-díjat az Amerikai Filmakadémiától, de még csak nem is jelölték rá, pedig sok olyan film nyert aranyszobrot a legváltozatosabb kategóriákban, amelyben lenyűgöző alakítást nyújtott. Személyiségének elragadó vonzerejéből akár az is következhetett volna, hogy egyetlen jellegzetes karaktert alakítson egy életen át – csakhogy ő a több mint fél évszázados pályája során rendkívüli hitelességgel bújt a legkülönbözőbb hősök és gazemberek bőrébe. Nemzedékeknek szerzett felejthetetlen pillanatokat a Kelly hőseinek szeretni való páncélosparancsnoka, Csodabogár szerepében, csakúgy mint a Tű a szénakazalban című háborús thriller fenyegető kisugárzású náci kémjeként. Emlékezetes alakítást nyújtott a Klute című film címszerepében Jane Fonda oldalán, az X polgártárs című történelmi tárgyú bűnügyi thriller Fetyiszov ezredesét játszva, valamint A sas leszállt című háborús filmdrámában Michael Caine és Robert Duvall partnereként.
Az a tény, hogy egyik alakítása sem érdemelt egy Oscar-jelölést sem, többet mond el az akadémia szakértelméről, mint Donald Sutherland színészi kvalitásairól. A teljesen különböző karakterek tucatjait páratlan erővel alakító színészfejedelem túl könnyűnek találtatott abban a megmérettetésben, ahonnan John Wayne, George C. Scott, Tom Hanks, Denzel Washington, Jean Dujardin, Adrien Brody, Russell Crowe, Eddie Redmayne, Colin Firth, Jamie Foxx, Casey Affleck, Rami Malek és Will Smith aranyszobrot vitt haza.
2017-re ez már magának a Filmakadémiának vált vállalhatatlanul kínossá, úgyhogy egy Sutherlandnek átadott életműdíjjal próbálták a nyomorult helyzetet kapufára menteni, amivel csak még nyilvánvalóbbá tették azt a gyalázatot, amit helyrehozni igyekeztek.
Sok nagy színészhez hasonlóan idős korára Donald Sutherland is azzal szembesült, hogy a Z generáció tagjai aligha fogják ismerni a nevét a múlt században forgatott klasszikusok nyomán, talán ezért vállalta el Az éhezők viadala című disztópikus reality-akciófilmben az intrikus Snow elnök szerepét – ha így van, sikerrel járt: 2017-ben elnyerte a tinédzserek közönségdíját a legjobban megformált gonosz karakter eljátszásáért. Nyilván nem ezzel az alakításával írta be a nevét a filmtörténetbe, de legalább a mai napig sikeresen tartotta távol magát a Marvel és a DC képregényfilm-univerzumaitól, így a kamaszok retinájához vezető útján nem kellett olyan kínos pillanatokat átélnie, mint az Odin szerepére vállalkozó Anthony Hopkinsnak.
A XX. század egyedülálló formátumú színészóriása lenyűgöző pályafutással a háta mögött a kilencvenedik életéve felé közeledve is ereje teljében van, és Clint Eastwood kilencvenhárom évéhez képest még egészen fiatal. Nélküle biztos, hogy másképp alakult volna a mozgókép története az elmúlt hatvan évben – pedig ha egész életében semmi mást nem alkotott volna, csak fiát, a káprázatos Kiefer Sutherlandet, az emberiség már ezért is örök hálával tartozna neki.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/31. számában jelent meg augusztus 4-én.