Sulyok Tamásnak igaza van. A friss köztársasági elnök azzal indokolja a meleg büszkeség menetét tiltó törvény aláírását, hogy „a gyermekek jogainak védelme” szükségessé teszi „a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozását”, még akkor is, ha ez „az alapvető jogok gyakorlásának” – „szükséges mértékű” – korlátozását jelenti. Magától értetődő, hogy a gyermekek élethez, biztonsághoz és egészséges fejlődéshez való joga fontosabb, mint a gyülekezési jog, ezért akár egy alapvető szabadságjog arányos mértékű korlátozása is elfogadható a gyermekek védelme érdekében.
Csakhogy Sulyok Tamás és a gyermekek védelméről harsogó kormányzati propaganda egyaránt elmulasztja kifejezésre juttatni, hogy a meleg büszkeség menete milyen gyermekek melyik jogát sérti. Rogán Antal és politikai marketinggépezete ismét jól megkonstruált kommunikációs csapdát állított, amelybe az ellenzéki értelmiség nagyobb része bele is sétál, amikor az emberi és polgári jogok korlátozása miatt aggódik, a kormánypropaganda így könnyedén kerülhet narratív fölénybe a Fidesz-hívek szemében, és fejezheti ki: ezeknek a Brüsszelből pénzelt, Soros-hálózatba beszőtt, libernyák poloskáknak drágább az öncélú és korlátlan szabadság, mint a magyarok következő nemzedékének megvédelmezése.
Jelzem, hogy az elmúlt tizenöt év alatt, amióta Orbán Viktor kétharmaddal kormányozza Magyarországot, felnőtt egy generáció, amelynek tagjai minden évben ki voltak téve annak a veszélynek, amellyel a meleg büszkeség menete rájuk leselkedik. Milyen lelki-érzelmi sérüléseket szereztek azok a magyarok, akiknek gyermekkorukban pederaszták tűsarkainak csattogása diktálta az alternatív szexuális életmód ütemét Budapest közterein? Hogy nézhette ezt tétlenül a pártállam tizennégy éven át? Miért nem védte meg az ártatlan gyermekeket? Ugyan kire számíthatnak ezek a védtelen kiskorúak, ha már Orbán Viktorra sem? Ki adja vissza a gyermekkorát azoknak a fiatal felnőtteknek, akiket a 2010-es években megnyomorított a Budapest Pride? Mi lesz, ha jogi úton vesznek elégtételt azért, hogy Magyarország törvényhozása megvalósította a meleg büszkeség menetének be nem tiltásával elkövetett mulasztásos veszélyeztetés tényállását, és engedte, hogy aberráltak a magyar gyermekek védtelen pszichéjét a maguk elfajzottságához deformálják?
Nagy Attila Tibor: Az újabb jogfosztás -Az Orbán-rendszer számít azoknak a szavazatára is, akik utálják az LMBTQI-közösség tagjait és/vagy a Pride-ot. És ha az ő szavazatuk megszerzését segíti a Pride-ellenes jogfosztás, akkor ezt is meg kell lépni.
A fentiek fényében legalábbis jogos a kérdés: miért is ártalmas a gyermekekre a meleg büszkeség menete az Orbán-rendszer döntéshozói szerint? Nos, erről nem sok minden derül ki. A legtöbbet Gulyás Gergely árul el, aki szerint családos ember messzire elkerüli a Budapest Pride néven közismert rendezvényt, amit aligha pusztán úgy ért, hogy a gyermekeit a résztvevők többsége nem viszi oda magával, elsősorban inkább arra utal, hogy a normalitás kultúrája úgy vegyül az alternatív szexuális identitások parádéjával, ahogy a víz az olajjal, magyarán sehogy. Amit a kancelláriaminiszter kifejezésre juttat, az ebben a formában kifejezi viszolygását az azonos neműek szexuális vonzalma iránt, önmagában azonban nem igazolja a rendezvény betiltását, hiszen technofesztiválokra sem visznek gyermekeket, de a hatalom ettől még nem tiltja be a technofesztiválokat.
A józan paraszti eszére hagyatkozó átlagpolgárt Gulyás csak összezavarja: ha nincsenek a meleg büszkeség menetén gyermekek, akkor miért kell a gyermekek védelmében betiltani? Az óvodai és alsó tagozatos LMBTQ-érzékenyítéssel szemben a rendszer még úgy érvelt, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők joga – ez esetben azonban Orbán Viktor kiveszi az erről való rendelkezést a szülők kezéből, és minden kiskorú gyámjaként korlátozza a gyülekezés jogát Magyarországon. Bárcsak ilyen jó gyámja lett volna azoknak a gyermekeknek, akiknek nincsenek szüleik: nem adományozta volna az őket megrontó Vásárhelyi Jánosnak a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatát öt évvel azután, hogy nyomozás indult ellene szexuális zaklatás gyanújával.
A Budapest Pride ellen vezényelt kormányzati kampány a magyar társadalom zsigeri félelmeit próbálja meglovagolni a kultúrharcos árkok további mélyítésének, az elvesztett narratíva visszaszerzésének és a gyülekezési jog precedensértékű szűkítésének céljából. A hatalom kommunikációja elsősorban a szülők attól való félelmét célozza, hogy a gyermekük egyszer csak eléjük áll, és közli, hogy a saját neméhez vonzódik. Mivel köztudott, hogy a homoszexualitás ragályos betegség, amely úgy terjed, hogy a homoszexuális személyről visszaverődő fény a heteroszexuális személy retináján át az agyába hatol, nyilvánvaló, hogy nem szabad kockáztatni. Ha egy gyermek meglát egy buzit, megbuzulhat. Ez veszélyes.
Zsigeri félelem tárgya továbbá a gyermekek és a szexualitás fogalmának bármiféle összekapcsolódása – akár olyan módon, hogy ezek a szavak egy mondatban szerepelnek. Álljon itt példaként egy gyermekekre veszélyes kijelentés. „Ha lehetséges a pedofil hajlamúak anonim prevenciós kezelése, akkor számos gyermek nem válik szexuális megrontás áldozatává, aki enélkül azzá válna.” Belegondolni is rossz, hogy ebben a mondatban mindössze nyolc betű és három szóköz választja el a „gyermek” és a „szexuális” szót. Nem csoda, hogy az ilyen kirívóan gyermekellenes magatartásért Magyarországon karaktergyilkosság és nyilvános megbélyegzés jár. A kormánypárti narratíva azt sugallja, hogy a meleg büszkeség menetén buzik, leszbikusok és transzszexuálisok nyilván gyermekek szeme láttára szexelnek – még akkor is, ha Gulyás Gergely szerint a rendezvényt a családos emberek messzire elkerülik.
Koncz Tamás: TASZ: A Pride betiltása csak akkor működik, ha megijedünk tőle – Ha tízezrek élnek a békés gyülekezés alkotmányos jogával, azzal a hatóságok sem tudnak mit kezdeni a társaság szakértője szerint.
Valóban helytelen volna, ha kiskorúak szexuális aktust folytató férfiak vagy nők látványával szembesülnének – ugyanakkor jelzem, hogy ezt a Büntető törvénykönyv szeméremsértés címén jelenleg is szankcionálja, sőt: a gyülekezési jogot ezen az alapon már eddig is korlátozni lehetett. Például hiába óhajtja a Magyar Naturisták Egyesülete megrendezni a meztelen büszkeség menetét, amelynek keretében több ezren vonulnának ruhátlanul az Andrássy úton – mégsem tehetik, így a gyülekezési joguk a magyarországi jogszabályoknak megfelelően jogos és arányos mértékben sérül.
Persze egyértelmű, hogy a Budapest Pride betiltásának semmi köze a gyermekvédelemhez – ez a rendelkezés hívei és ellenzői körében sem lehet kétséges. Amit a hatalom végez, az ugyanolyan homofóbiás uszítás, mint amit a homoszexuális és leszbikus tárgyú irodalom lefóliázásának keretében előadott. Ami a Fidesznek ijesztő, az nem a nyilvános szexnek, és még csak nem is a női ruhát viselő férfiaknak a látványa, hanem épp a normálisan öltözött, egymással kézen fogva sétáló fiúk és lányok kulturális élménye: ez az, amitől igazán féltik démonizálásra építő kampányukat. A Budapest Pride tilalmának az azt elszenvedő homoszexuálisok és leszbikusok éppúgy csak az eszközei, mint az intézkedés homofób hívei. Ez az akció elsősorban csapdaállítás Magyar Péternek: ha támogatja a kormány rendelkezését, elidegeníti magát a szavazójává tett ellenzéki tábor legelkötelezettebb tagjaitól, ha azonban védelmébe veszi a rendezvényt, olyan ma még Fidesz- és Mi Hazánk-szavazókban kelt ellenérzést, akiknek a voksaira a zsinóros mentéjében vadászik.
A Budapest Pride betiltásával az Orbán-rendszer újabb lökést ad Magyarországnak, hogy végleg letérítse a Szent István által kijelölt útról, és gyorsuló tempóban vigye Moszkva felé. Még Orbán Viktor nyugati altright elvbarátai is meghaladták ezt a parttalan buzizást, sőt: Habony Árpád atyamestere, Normal J. Finkelstein éppúgy a férjével közösen nevelt gyermekeket, mint Trump elnök pénzügyminisztere, Scott Bessent, az AfD elnök asszonya, Alice Weidel pedig egy Srí Lankáról származó nővel együtt neveli két gyermekét.
A meleg büszkeség menetén való részvétel joga valódi választóvonal a nyugati civilizáltság és a keleti önkény között: kivétel nélkül legális valamennyi nyugatos államban, a keleti és afrikai diktatúrákban azonban mindenhol tiltott. Orbán Viktor egyre nyilvánvalóbbá teszi, hol jelöli ki a következő magyar nemzedék helyét a világban. Ideje, hogy a magyarok megvédjék tőle a gyermekeiket, amíg nem késő.