Az orosz elnök csütörtökön kijelentette, készen áll a Kijevvel való tárgyalásokra, holott korábban elutasította ezt, amíg Ukrajna augusztus elején indított kurszki offenzívája zajlik.
A Vlagyivosztok városában tartott Keleti Gazdasági Fórumon Vlagyimir Putyin azt mondta, Moszkva kész a tárgyalásokra, de csak annak a meghiúsult megállapodásnak az alapján, amely orosz és ukrán tárgyalófelek között 2022 tavaszán Isztambulban jött létre, nem sokkal az Ukrajna elleni teljes körű háború megindítása után. (Értesülve Putyin tárgyalási szándékáról, Karl Nehmmer osztrák kancellár egy X-bejegyzésben felajánlotta, hogy Bécs kész helyet adni a tárgyalásoknak.) Putyin azt állította, hogy a Kremlben nem okozott komoly aggodalmakat az Ukrajna által indított kurszki offenzíva, és teljesen hiábavalónak bizonyult Kijevnek az a törekvése, hogy a betöréssel orosz erőket vonjon el a donyecki frontról.
Ezzel szemben az ukrán elnök az amerikai NBC News csatornának adott interjúban azt hangoztatta, hogy Moszkva mintegy 60 ezer katonát vezényelt át az orosz Kurszki területre. Az ottani ukrán hadművelet célja tehát megvalósult. Elmondása szerint „az oroszok néhány olyan helyről vontak vissza erőket, ahol nehézségek fenyegettek minket, mert nem volt elég fegyverünk”. Zelenszkij nyilván a donyecki front egyre nehezebben tartható pokrovszki szakaszára utalt. Vadim Filascskin donyecki kormányzó azonban csütörtökön azt közölte, hogy a pokrovszki vasútállomást lezárták, mert a romló biztonsági helyzet miatt már nem alkalmas a civilek evakuálására. Az Ukrán Vasutak szerint az evakuálást mostantól az onnan száz kilométerre nyugatra fekvő Pavlohrad (Dnyipropetrovszki terület) állomásáról tudják biztosítani.
, a bukaresti parlament által jóváhagyott lépést Klaus Iohannis államfő honlapján tették közzé. Két nappal korábban egy a kelet-ukrajnai Poltava katonai távközlési akadémiája ellen két ballisztikus rakétával végrehajtott orosz támadás 55 ember halálát okozta, és több mint 320 embert sebesített meg. Ukrajna hónapok óta kéri a szövetségeseket, hogy lássák el további rakétavédelmi fegyverekkel. A hiány e téren most még aggasztóbb lehet, miután a Bloomberg hírügynökség hírszerzési forrásokra hivatkozva hétfőn azt jelentette: Irán „napokon belül” megkezdheti „több száz” Fath-360-as és más ballisztikus rakéta leszállítását Oroszországnak.
Vlagyimir Putyin nem említette Magyarországot, amikor felsorolta, kik lehetnek közvetítők a háborúban – Úgy fest, a háborús agresszor nem kér Orbán Viktor…
Moszkva befolyásolni próbálja az amerikai választásokat
Az Egyesült Államok azzal vádolta meg az orosz kormányt, hogy a propagandájában kulcsszerepet játszó RT állami médium közreműködésével dezinformációval célozta meg az amerikai választókat, a novemberi választások befolyásolására és az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz narratíva terjesztésére. A minisztérium lefoglalt 32, ezzel a céllal működtetett megtévesztő arculatú weboldalt. Emellett vádat emelt az RT két alkalmazottja, a 31 éves Kosztantyin Kalasnyikov és a 27 éves Jelena Afanaszjeva ellen, akik 10 millió dollárból, a Tenet Media cég közbeiktatásával, konzervatív YouTube-influenszerek bevonásával szervezték „a rejtett orosz kormányzati üzeneteket hordozó tartalmak létrehozását és terjesztését”. A Szabad Európa értesülése szerint a vádiratban egy Hungarian Shell Entity 1 nevű magyar fedőcég is szerepel. Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön „boszorkányüldözésnek” nevezte a Biden-kormány vádjait, és az amerikai médiát célzó válaszlépéseket helyezett kilátásba.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. szeptember 5-én.
