Portugália oltások nélkül, feltűnő gyorsasággal kezelte minden idők legnagyobb járványhullámát – ez a címe a Qubit cikkének. (Szerzője Rácz Johanna.) S mintha látjuk is, hogyan derül fel az oltásellenesek arca: ők megmondták. Csakhogy az oltásellenesek zöme maszkellenes és nyitáspárti is! Előre le kell tehát szögeznünk, hogy Portugáliában – miután a Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül – a helyzetet éppen hogy szigorú lezárásokkal tudták hatékonyan kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően tartják kézben stabilan a járványt, annyira, hogy hétfőn az egyetemek is megnyitottak. (Erre már csak a figyelmünkre nem méltó elesett agyúak mondják, hogy hát ha ott lehetett nyitni hétfőn, itt miért nem lehet nyitni hétfőn.) Érdekes azonban összevetni a portugáliai helyzetet a magyarországival és a romániaival. Íme, a cikket kísérő ábrák nélkül, néhány megállapítás.
– Portugáliában egy bő hónapja még a parkok is zárva tartottak, olyan komoly járványhullám söpört végig az országon az év elején. Akkor a portugáliai volt a koronavírus-járvány legsúlyosabb felfutása a világon, és a novemberben kezdődő második hullám úgy ment át a harmadik hullámba január elején, hogy nem igazán sikerült ellaposítani. Ezen a helyzeten azonban feltűnően hamar sikerült fordítani, egy hónappal a január végi csúcs után már ismét az október eleji szinten jártak a lakosságarányos esetszámai, a halálozás mértéke pedig a szeptemberi mélységbe csökkent, és ezek a számok azóta még alacsonyabb szinten stagnálnak.
– Magyarországon a lakosság mielőbbi beoltása tűnik az egyetlen követett stratégiának, ami önmagában nagyon jó terv, de megfelelő védekezés híján közben ezerszámra halnak az emberek az intenzív osztályokon.
– A Magyarországnál jóval többet tesztelő Portugáliában eddig összesen 831 221 ezer fertőzésre derült fény, és csaknem 17 ezer ember halt bele a COVID-19 következményeibe, amivel az ország a lakosságarányos összhalálozásban 17. a világon – tehát nem éppen nevezhető a védekezés bajnokának, de a világon a harmadik legtöbb COVID-19 miatti halálesetet elkönyvelő Magyarországról nézve ez is nagy teljesítmény.
– Hogyan sikerült tehát Portugáliának lecsillapítania a harmadik hullámot? A válasz nagyon egyszerű: az idejében elrendelt, széles körű és a lakosság által betartatott lezárások hozták meg az eredményt. Az Institute of Health Metrics and Evaluation (IHME) összehasonlító mobilitási térképe szerint a kedvező járványadatok ellenére a portugálok még április 5-én is a legkevesebbet mozgolódó európai nemzetek közé tartoztak a 2020. januári mobilitásukkal összehasonlítva. Az otthon töltött idő is Portugáliában nőtt a legnagyobb mértékben Európában a 2021. január 1-je és április 4-e közötti időszakban.
– Az országban a lezárások január 15-én kezdődtek, és pontosan két héttel később meg is kezdődött a napi esetszám csökkenése, pedig az iskolák még egy hétig működtek. Viszont az összes nem létfontosságú munkahelyet és üzletet bezárták, az embereket pedig otthon maradásra szólították fel, csak jó okkal lehetett elhagyni a lakást. Az iskolák felfüggesztését attól tették függővé, hogy megjelenik-e a mintákban az új, brit variáns.
– Miután január 20-áról 21-ére 40 százalékkal nőtt a napi esetszám, maga az egészségügyi miniszter mondta ki, hogy ezt a terhet már nem fogják elbírni az egészségügyi intézmények, és nagyobb korlátozásokra lesz szükség. Február elejéig 22 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg Portugáliában, és tízezren közülük akkor voltak betegek, amikor a legnagyobb esetszámokat mérték január végén.
– Az elnökválasztást január 24-én még nagy biztonsági intézkedések közepette megtartották, az újságok címlapjai azonban a járvány drámai alakulásával foglalkoztak, és nem azzal, hogy újraválasztják-e a konzervatív Marcelo Rebelo Souzát (nagy többséggel újraválasztották).
– Az iskolabezárások mellett lezárták a határokat is a külföldiek előtt, korlátozták a portugálokat a szabad mozgásban, kijárási tilalmat és a működő cégek számára kötelező zárási időt hirdettek. Ezek közül jó néhány intézkedés még április elején is érvényben volt, például a bárok, éttermek és edzőtermek zárva tartása.
– A szigorú korlátozások feloldását Portugália március 15-én azzal kezdte, hogy az alsós diákokat visszaengedték az iskolákba. Hétköznap este 9-ig, hétvégén hajnali 1 óráig megnyithattak az éttermek és üzletek, de csak elviteles rendszerben. Az önkormányzatok engedélyével újra megnyithattak az élelmiszerpiacok, kinyitottak a könyvesboltok, könyvtárak és archívumok. Csak ekkor nyitottak ki a parkok és egyéb közösségi zöld területek. A portugálok ismét kiutazhattak az ország szárazföldi részéről.
– Április 5-én a második lépcsőben megnyitották az általános iskolákat a felsősök előtt is, valamint a múzeumokat, művészeti galériákat, emlékhelyeket és hasonlókat, a nem élelmiszert árusító piacokat, a 200 négyzetméter alatti boltokat és az edzőtermeket kapacitáskorlátozás mellett. Megnyitottak az éttermek teraszai úgy, hogy legfeljebb négy fő gyűlhetett össze, és a közös szabadtéri edzések résztvevőinek számát is négy főben korlátozták. Megnyitottak továbbá az uszodák és a golfpályák.
– A könnyítés harmadik fázisa – miután a parlament elfogadta a kormány tervét – április 19-én, hétfőn kezdődött el, ekkortól a középiskolák és egyetemek mellett a mozik, színházak, koncerttermek, a bevásárlóközpontok és az éttermek, kávézók belső részei is megnyithatnak úgy, hogy bent négyen, a teraszokon hatan gyűlhetek össze. Kinyit az összes bolt és üzletközpont, létszámkorlátozásokkal megtarthatók a szabadtéri rendezvények. Azonban a magasabb helyi fertőzésszámok miatt négy járás továbbra is a nyitás első fázisában, hat pedig a második fázisban maradt.
– A kormány egészségügyi tanácsadói szerint bár a járvány adatai kedvezően alakulnak, további kettő-négy hétbe telhet, amíg a fertőzések százezer lakosra vetített száma mindenhol 120 alá csökken – amit a kormány még márciusban tűzött ki a lazítás feltételeként. Ha minden jól megy, május 3-án folytatódik az enyhítés: időkorlátozás nélkül nyitva tarthatnak a bárok és éttermek, a teraszokon és a benti részeken is valamivel több ember gyűlhet össze egy-egy társaságban. Csökkentett létszámmal a beltéri és kültéri rendezvények is megtarthatók.
– A járványintézkedések tehát beválni látszanak, Portugália azonban a turizmusra jelentősen támaszkodó gazdaságként megszenvedte a világjárvány hatásait. 2020 harmadik negyedévben a portugáliai GDP 5,7, a magyarországi pedig 4,6 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
— A 2021-re vonatkozó GDP-növekedési becslést februárban, a lezárások időszakában az Európai Bizottság Portugália esetében 5,4 százalékról 4,1 százalékra rontotta a COVID-19-világjárvány hatásait figyelembe véve. A bizottság arra számít, hogy az idei év első negyedéve ismét romlást hoz, a korrekció azonban már a második negyedévben megkezdődik, a nyári időszak pedig jelentősebb növekedést hozhat.
– Végül, a tanulság levonása után (szigorú lezárás, többlépcsős nyitás) egy magyarországi vonatkozás: az operatív törzs bejelentése szerint 45 évre csökkent a fertőzöttek átlagéletkora. Vajon miért? A magyarázat a fentiekben rejlik, a lezárás/nyitás alkalmazásának optimalizálásában.
