Likud párt jeruzsálemi székházában 2022. november 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan) – Fotó: Abir Szultan
Jelentősége van annak, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Magyarországra látogat először azt követően, hogy hatályba lépett vele szemben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa. A látogatásban szerepe van annak, hogy a magyar kormány kifejezetten jó viszonyt ápol Netanjahuval, és hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elfogatóparancs után elsőként hívta meg kollégáját. Erről beszélt lapunk érdeklődésére Csicsmann László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Az izraeli kormányfő szerdán érkezik Magyarországra – és vasárnap utazik haza –, a Nemzetközi Büntetőbíróság vele szemben érvényes rendelkezése miatt elvileg el kellene őt fognia a hatóságoknak. Erre azon bizonyosan nem kerül sor. Orbán Viktor még novemberben a Kossuth rádióban vállalt garanciát arra, hogy ha Netanjahu eljön, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és „nem fogjuk követni” az ebben foglaltakat. Szerinte ugyanis egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból. Szerinte ez a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, s még olaj is lehet a tűzre. Ezért szembe kell szegülni ezzel a döntéssel – érvelt a magyar kormányfő.
Nemzetközi Büntetőbíróságot érintően Csicsmann László emlékeztetett, hogy Magyarország ratifikálta a Nemzetközi Bíróság alapokmányát, de azt végül nem hirdették ki. Felhívta a figyelmet, hogy ettől függetlenül vannak olyan jogi vélemények, amelyek szerint érvényt kellene szerezni a letartóztatásának, más jogászok viszont vitatják ezt.
Magyarország kilépésére a Nemzetközi Büntetőbíróságból a kormány asztalán is szerepelhetett. Legalábbis erről tanúskodnak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai. Egy február végi kormányinfón ugyanis újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy „Még fontolgatjuk, hogy kilépjünk-e a Nemzetközi Büntetőbíróságból.” Szerinte ugyanis nincs értelme a tagságnak, ha egy bíróság politikai szereplővé válik. Megkerestük az ügyben a Külgazdasági és külügyminisztériumot. Megkérdeztük, hogy ha nem kerül sor Netanjahu letartóztatására, Magyarország bejelenti-e a kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Ha válasz érkezik, frissítjük cikkünket.
Tény, hogy a magyar diplomácia számos fórumon kiállt Izrael mellett az elmúlt másfél évben, több Izraelt elítélő EU-s határozatot vétózott meg, és több alkalommal egyedül maradt ezzel. Legutóbb, februárban azzal a határozat-tervezettel szemben is vétózott, amely elítélte volna azt az izraeli törvényt, amely elutasítja a palesztin állam létrehozását – hívta fel a figyelmet Csicsmann László.
Az elemző alapvetően politikai kérdésként tekint a letartóztatási parancs körül kialakult ügyre, hiszen az európai országok is akként kezelik. A magyar látogatást megelőzően Netanjahu már tárgyalt uniós tagország vezetőjével: Görögország miniszterelnökét fogadta Izraelben. Friedrich Merz (CDU) leendő német kancellár szintén meghívta Németországba az izraeli kormányfőt. Merz erről egyébként azt mondta, hogy megtalálják a módját, hogy Netanjahu úgy látogathassa meg Németországot és hagyhassa is el, hogy nem veszik őrizetbe az országban. – Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező hetekben több európai országba is elutazik Benjamin Netanjahu.
Magyarország és Németország mellett Romániából is kapott meghívást, és Csehország is jelezte, hogy nem tekinti kötelező érvényűnek a letartóztatást. A francia kormány szerint Franciaországban sem tartóztatnák le, mivel a francia kormányzati érvelés szerint Izrael nem része a Nemzetközi Büntetőbíróság államainak.
Néhány olyan ország van, amely viszont kiáll az elfogatóparancs területi hatálya mellett, ilyen például Norvégia és Svédország – mondta.
A tárgyalások a magyar kormánnyal a közel-keleti helyzetről fognak folyni. Az elemző szerint az izraeli miniszterelnök támogatókat szeretne megnyerni Donald Trump amerikai elnök gázai béketervéhez, és ebben számít Magyarországra is. A térségben magyar érdekek is vannak: Magyarország keresztény közösségeket támogat; vagyis Magyarország érdeke egy átfogó tűzszünet, amely garantálja Izrael biztonságát, továbbá a gazdasági kapcsolatoknak sem kedvez az eszkaláció. Emellett Magyarország támogatja a libanoni kormány hadseregfejlesztését is. Energiaipari megállapodás aláírása is várható Izrael és Magyarország között, továbbá hadiipari együttműködés bővülésére is lehet számítani.
