Bár a bíróság már több mint két hete lényegében felfüggesztette az akkumulátorokat gyártó gödi Samsung SDI Zrt. környezethasználati engedélyét, a gyár mégsem állt le. Az eljárást kezdeményező Göd-ÉRT egyesület szerint a kormányhivatal fellebbezett a döntés ellen, de annak nincs halasztó hatálya. A Szabad Európa kérdéseire sem az illetékes hatóság, sem a gyár nem válaszol több napja.
A bíróság döntése értelmében a gödi gyár nem működhet a környezethasználati engedélye ügyében indult eljárás végéig, mégis működik. Úgy látszik, hogy az igazságot nem egyformán mérik Magyarországon – mondta a Szabad Európának Töplerné Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT egyesület alelnöke.
Ha nem állítják le a gyárat, polgári nyomásgyakorlást fognak alkalmazni, mert már mindent megtettek, ami jogilag lehetséges – jelentette ki. Demonstrálni fognak; részleteket azonban egyelőre nem árult el, mert még szervezés alatt van az akció.
„Amennyiben rövidesen nem tesznek eleget a bírósági határozatnak, hogy a Samsung gyár fejezze be a környezethasználatot, akkor nyomást gyakorlunk” – fogalmazott.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Budapest Környéki Törvényszék április 23-i végzésében hatálytalanította a Samsung SDI Zrt. gödi gyárának környezethasználati engedélyét, ezért a civilek szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak meg kellene tiltania a gyár környezethasználatát, és el kellene rendelnie az üzem működésének felfüggesztését. Ez azonban azóta sem nem történt meg.
Ehhez kapcsolódóan: Le kellene állítani a gödi Samsung gyárat a bíróság döntése szerint
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arra hivatkozott, hogy nem lehet tudni, kézbesítették-e már a kormányhivatalnak vagy a gyárnak a bíróság döntését.
A Göd-ÉRT egyesület alelnöke szerint az illetékes zöldhatóság, az alperes Pest Vármegyei Kormányhivatal fellebbezett a döntés ellen, ami azt jelenti, hogy kézbesítették.
Szerinte a kormányhivatal fellebbezésének nincs halasztó hatálya az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntésre, amelynek értelmében lényegében felfüggesztették a gödi Samsung gyár környezethasználati engedélyét.
A bíróság megadta a felperes civil szervezet által kért azonnali jogvédelmet, vagyis a gyár decemberben megkapott környezethasználati engedélye átmenetileg nem érvényes, amíg a bíróság nem dönt az engedély megtámadása ügyében – mondta Töplerné Szaszkó Andrea.
Ezt a pert is a Göd-Ért kezdeményezte még decemberben, mert a civilek több okból is szabálytalannak tartották a tíz évre kiadott környezethasználati engedélyt. Keresetüket a bíróság befogadta, de fél év alatt még nem tűzték ki a tárgyalás időpontját.
A civilek szerint a hatóság által kiadott engedély nem felel meg a jogszabályoknak, a gyár úgy kapta meg tíz évre az engedélyt, hogy az elmúlt öt évben szinte minden szabályt megszegett. A mára ezermilliárd forintos éves árbevételű cégnek nem számítanak a néhány milliós bírságok – hívta fel a figyelmet a szabályozás egyik hiányosságára.
Mint mondta, számos környezetszennyezést feltártak az elmúlt években, például a nyolcszáz-ezer méterre lévő kutak és a levegő határérték feletti NMP-szennyezését. Ez az akkumulátorgyártáshoz használt oldószer rákkeltő és magzatkárosító hatású. A hulladékkezelés és a zajvédelem sincs megnyugtatóan szabályozva a gyár engedélyében a civilek szerint.
Korábbi cikkünk a témában: A korábban valószínűsíthetőnél is nagyságrendekkel szennyezőbb volt a gödi akkumulátorgyár
A gödiek 2018 óta szenvednek a zajszennyezés miatt is, azóta szerinte semmi nem történt, hogy csökkentsék. Nincs zajvédő fal, nincs véderdő – mondta a Göd-ÉRT alelnöke, aki szerint a kormányhivatal most sem kötelezte zajvédő fal építésére a gyárat, csak zajvédelmi terv készítésére. Ez azt jelenti, hogy másfél-két évig semmit nem kell csinálniuk, csak egy intézkedési tervet – tette hozzá.
A gödi Samsung gyár öt évig környezethasználati engedély nélkül működött, mert a hatóság nem ismerte el, hogy van környezeti hatása, miközben kiderült, hogy a levegőbe, a talajvízbe és a közcsatornákba is került káros anyag a gyárból – mondta Töplerné Szaszkó Andrea.
Hozzátette: évekig nem voltak monitoringkutak. Most már vannak, de a civilekhez semmilyen információ nem jut el arról, hogy kik és mit mérnek, milyen eredmények születnek. Ezeket szerinte független cégeknek kellene mérniük, és az eredményeknek nyilvánosnak kellene lenniük.
Hangsúlyozta, hogy 2021-ben, három évvel a működés után még mindig nem volt határérték azokra a közismerten veszélyes és káros anyagokra, amelyeket a gyár a levegőbe bocsát. Csak idén márciusban vezették be ezt, e szerint az N-metil-2-pirrolidonból (NMP) 2 mg/köbméter lehet a levegőben. 2021-ben 150 mg NMP volt a mérési adatok szerint, amelyek csak két évvel később, 2023-ban derültek ki, amikor feltették az eredményeket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára.
Szerinte sokkal erőteljesebb hatósági ellenőrzésre lenne szükség, de évek óta nem történik meg, sőt az újabb rendelkezésekkel a kormány még inkább a beruházók érdekeit helyezi a lakosságé elé: a munkavédelmi törvény módosítása, a szennyező gyárak hatósági szerződése, a köz nélküli közmeghallgatások – sorolta a példákat.
„Elképesztő, hogy mennyire nem érdekli a kormányt, hogy veszélyben a lakosság és a környezet az ilyen gyárak mellett” – fogalmazott.
A Greenpeace is követeli a gödi gyár leállítását
A Greenpeace pénteken tette közzé, hogy szerintük elfogadhatatlan és szabálytalan módon került az akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-oldószer a gödi Samsung üzem által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába. A Greenpeace még februárban vett mintákat a Samsung üzem mellett, a bócsai körforgalomnál lévő termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből, amelyben NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. Akkor még nem volt ismert, hogy kommunális vagy ipari szennyvíz került-e a környezetbe.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a Szabad Európának azt mondta: most sem állíthatják, hogy a Samsung gyárból jött a szennyezés, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) is szándékosan úgy fogalmazott, hogy a kommunális csatornába a Samsung mellett a lakosságtól is érkezik szennyvíz. Szerinte kicsi arra az esély, hogy a lakosságtól származna az akkumulátorgyártáshoz használt vegyi anyag.
Február 21-én a Göd-ÉRT egyesület riasztotta a Greenpeace-t a gyár melletti szennyvízkiömléshez, ahol a zöldszervezet mintát vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.
„Elfogadhatatlan, hogy a Samsung által is használt kommunális csatornába akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító mérgek jutottak. Követeljük, hogy a hatóság vizsgálja ki az esetet, legyen jogi következménye a szennyezésnek, indítsanak vizsgálatot, hogy továbbra is fennáll-e a szennyezés, és tegyenek azonnali lépéseket, hogy a jövőben ne történhessen hasonló szabálytalan kibocsátás” – mondta Simon Gergely.
Azt is követelik, hogy a környezetvédelmi hatóság szerezzen érvényt a bíróság döntésének, és hatályos környezethasználati engedély hiányában azonnal állítsa le az akkumulátorgyár működését, mivel a Greenpeace mérései alapján feltételezhető, hogy az üzem már eleve nem tartotta be az engedélyben előírtakat.
Hangsúlyozta, hogy a Samsung gyár engedélye határozottan tiltja, hogy káros anyag kerüljön a gyárból a szennyvízbe.
Simon Gergely szerint a hatóságok nem járnak élen abban, hogy kivizsgálják ezeket az eseteket. Korábban a kutakban is találtak NMP-t, azt sem vizsgálták ki érdemben szerinte. Annak sem lett következménye, hogy kiderült: sokkal több NMP jutott a levegőbe, mint amennyi a határérték.
„Sok sebből vérzik a hazai szabályozás, de a hatóságok még a gyenge előírások betartatásában sem járnak élen. Távolról sem gondoljuk valósnak azokat a kijelentéseket, hogy Magyarországon lennének a legszigorúbbak a környezetvédelmi előírások az unióban” – fogalmazott.
Kerestük az ügyben a Pest Vármegyei Kormányhivatalt és a Samsung SDI Zrt.-t, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
