Az Infovilág cikke. Csernyánszky Judit EXKLUZíV interjúja!
Trump ellen újabb két vádemelés van készülőben, ráadásul egyre közelebb kerül az elnökjelölti versenyből való kizáráshoz, amire még Szijjártó is berágott. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora azonban attól tart, a polgárháborúhoz is közelebb sodródik az Egyesült Államok…
Teljes kétségbeesésben a magyar kormány, miután egyre gyakrabban felvetődik párbajképtelenség miatt kizárják Trumpot az elnökjelöltségi kampányból. Alkotmányjogászok ugyanis előszedték a 14. alkotmánykiegészítés 3. paragrafusát, amely szerint a 45. elnök nem felel meg az induláshoz/jelöltté váláshoz szükséges feltételeknek.
Valóban komolyra fordulhat annak a lehetősége, hogy kizárják Trumpot a kampányból –jelenti ki a lehetséges akadályokat sorolván Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki arról is ismert, hogy a magyar alkotmány nagy szakértője is, Fidesz-féle az alaptörvényt nemegyszer szedte már ízekre, ha a kormánypárt egy-egy módosítást hajtott végre az egyébként gránitszilárdságúnak mondott jogszabályhalmazban, hogy hatalmát még inkább bebetonozza.
– Nem árt megjegyezni, hogy a módosítás, a 14. alkotmány-kiegészítés 3. paragrafusa a polgárháború után, a 19. században született avégett, hogy kizárják azokat az embereket a hatalomból, akik az Egyesült Államok alkotmánya elleni lázadásban vagy zendülésben, pártütésben részt vettek. Az ilyen személy nemcsak elnöki posztot, de semmilyen hivatalt sem tölthet be – áll a 3. paragrafusban. Márpedig 2021-ben, amikor Trump nem akarta békésen átadni a hatalmat a megválasztott elnöknek, akkor kifejezetten ezt a lázadás szót használták, mert önkényesen és puccs szervezésével magánál akarta tartani a hatalmat a távozni kényszerült elnök. Akkor talán még senki sem gondolt a zendülés kifejezésre – ami új értelmet nyert.
– Az amerikai közszolgálati rádióban és az Atlantic folyóiratban ennek az ellenkezőjét fejtette ki David Frum, aki ugyebár a republikánus Bush elnöknek volt a beszédírója.
– Valóban sokan vitatják a létjogosultságát, mert egyrészt még sohasem alkalmazták a 14. alkotmánykiegészítést, és ebből adódóan a törvényhozás még nem alkotott hozzá eljárásrendet, amiből kiderülhetne: tulajdonképpen hogyan lehetne alkalmazni. Sokak szerint amolyan bírósági tárgyalást kellene lefolytatni a kongresszusban a lázadásban való részvételről, a cselekmény minősítéséről. Igen ám, de pár hónapja két, köztudottan konzervatív jogtudós – William Baude és Michael Paulsen – teljes mélységében elemezte az ide illő paragrafust, és meglepően arra a következtetésre jutottak, hogy semmilyen egyértelműsítő törvényalkotásra sincs szükség.
– Erre való reagálásként szintén két, nagy tekintélyű, de baloldali jogértelmező – Michael Luttig és Laurence H. Tribe – ugyanarra a következtetésre jutott, hogy amit Trump tett a Capitolium elleni lázadás idején, arra éppen alkalmazható a 14. alkotmánykiegészítés 3. paragrafusa.
– Ki indíthatja és folytathatja le ezt a jogi procedúrát? Az ügyész, a bíró? És nyilván szövetséginek kell lennie, ugye?
– Ez megint csak faramuci helyzet, mert a jelöltté válás kvalifikációját az adott állam szabályai határozzák meg. Tudvalevő, hogy bár az elnökválasztás szövetségi szintű, azonban a konkrét törvényi megfelelőségek állami szinten vannak szabályozva. Méghozzá ötven állam a maga külön választási törvényeivel szentesíti az elnököt. Erre élő példát szeretnék felhozni, ami most éppen Coloradóban lett központi téma, miután egy huszonöt éves jelölt szeretne indulni, de akit elutasítanak a szövetségi bírók, merthogy az alkotmány szerint harmincöt évesnél fiatalabb elnökjelöltet nem lehet megválasztani. Coloradóban tehát zajlik a vita, és a végén nyilván az alkotmánybíróságnál fog kikötni. Minden bizonnyal Trump esetében is ez lesz, ha végül diszkvalifikálják. Namármost: akkor épp ahhoz az alkotmánybírósághoz kerül az ügye, ahol egyrészt hat-három arányú, eltorzult republikánus többség van, másrészt pedig hármat maga Trump ültetett a székébe. Köztudott, hogy nem évekre, hanem úgymond életfogytiglan választják meg nálunk az alkotmánybírókat, hacsak betegség vagy családi probléma miatt le nem mond a tisztségéről.
– Ebben az esetben valóban borítékolható a volt elnök melletti kiállás. Viszont erre az esetre itt van a négyszeres (!) vádemelés alá helyezése. Lehet ez igazi akadálya a megválasztásának?
– Nos, igen. Itt ugyebár a büntetőtörvénykönyv szerinti négy eljárás folyik Trump ellen, de nekem úgy tűnik föl, hogy ez még két vádemeléssel ki fog egészülni. Arizonában ál-, azaz hamisan kiállított elektorokkal akarták ugyanis manipulálni a választásokat. A republikánusok által állított elektorok azonban teljes egészében kimerítik a választási csalás fogalmát, hisz’ ott demokraták állíthattak ki elektorokat, mert ők nyerték meg az államot. A másik pedig a Villard-ügy lesz, amit a Fehér Ház közelében álló Villard Hotelről neveztek el Washingtonban, a fővárosban. Tudomásom szerint a vádesküdtszék már rakja össze a bizonyítékokat, amelyek a Villard-féle vádemeléshez vezethetnek. Ott, a szállodában tanácskozott ugyanis 2021. január 6-án, a lázadás napján Rudy Guiliani és Roger Stone (akinek neve a Watergate kapcsán hangozhat ismerősen). Ott volt Steve Bannon is, aki nagy Orbán-rajongó, nemegyszer járt már Magyarországon. Trump telefonhívásait ellenőrizve kiderítették, a Fehér Házból – konkrétan a háború idején használatos tanácskozóteremből – érkeztek közvetlenül hozzájuk az utasítások, hogy miként állítsák le a választási eredményt megerősítő szavazást a Capitoliumon.
– Igen ám, de tudjuk jól, az igazságszolgálatás malmai lassan őrölnek. Kicsivel több, mint egy év van hátra a választásokig. Lezárulhat ezekből egyáltalán valamelyik ügy?
– Egyik sem fog, és ez egészen biztos. Azt el tudom képzelni, hogy a tárgyalásos szakasz egykét esetben lezárul, esetleg bűnösnek is találják az exelnököt, aki azonnal fellebbez. De végül ezek az ügyek is az alkotmánybíróságnál fognak kikötni. Márpedig – mint ahogy mondtam – többségében Trump emberei ülnek a taláros testületben. Ráadásul nincs semmilyen törvényünk vagy jogi útmutatónk és eljárásrendünk arra az esetre sem, hogy mi akkor a teendő, ha a perek és a bűncselekmény elkövetésének kihirdetése ellenére is megválasztják Trumpot elnöknek. Netán börtönbe vonul? Lehet-e onnan elnökölni? Vagy mert elnök, ezért nem zárhatják börtönbe. Nos, ezek még kiforratlan és igazán izgalmas dolgok. Szóval azt lehet még elképzelni, hogy a sajtó nyilvánossága megváltoztatja a republikánus szavazókat, miután a perek és eljárások minden részlete nagy port ver fel, és akkor egyszer csak azt mondja a párt: nem lehet a pástra küldeni egy olyan jelöltet, akit minden bizonnyal elítélnek.
– Ennek azonban most épp az ellenkezője látszik. Minél több a vádemelés, annál több a támogatója és annál nagyobb Trump népszerűsége!
– Valóban: egyre csak nő a népszerűsége, mint amikor a harcos a menet élén viszi a zászlót. Emlékezzünk csak vissza: 2001. szeptember 11-én hihetelenül megugrott Bush elnök népszerűsége, mert a bajban az embereknek hinniük kell az elnökükben. Utána viszont kiderült, mekkora félrevezetés volt a tömegpusztító fegyverekre való hivatkozással az iraki háború!
– Mennyire lehet komolyan venni a Joe Biden elleni impeachment – közjogi/alkotmányjogi felelősségre vonási eljárás kezdeményezést és kell-e tartani attól, hogy a fia, Hunter Biden elleni újabb vádemelés befolyásolhatja a demokrata jelölt esélyeit és akkor Trump jut nyerő helyzetbe?
– Semmi rosszat sem tett Biden elnök. Semmilyen konkrét bizonyítékot nem tudnak felmutatni ellene. Amivel most a kongresszusban próbálkoznak, az egyelőre csak a feltáró bizottság lesz. A republikánusok abban reménykednek, találnak olyan ügyet, amivel úgymond a sajtót és rajta keresztül a szavazókat is etetni lehet. Nem beszélve arról, hogy a republikánusoknak mindössze öttel több szavazatuk lehet, mint a demokratáknak, azzal pedig nem sokra mennek. Tulajdonképpen most keresnek valami ürügyet, hogy ügyet lehessen csinálni.
– A fia elleni nyomozások már komolyabbak. De sajnos, mindennek meg is van az alapja. Tudjuk, Hunter Biden drogfüggő volt, alkoholproblémái voltak, s azt is tudjuk, hogy az ukrán energetikai cégnél, a Buriszmánál magas beosztást töltött be, amiért úgy vett fel hatalmas összegeket, hogy gyakorlatilag nem dolgozott meg értük. Azt a kérdést feszegetik, hogy mennyire volt bevonva ezekbe az üzletekbe az apja. Meggyőződésem, nincs alapja a vádaskodásoknak. Illetve most az a legújabb, hogy drogfüggőként nem birtokolhatott volna fegyvert, márpedig birtokolt. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy épp a fegyverpárti republikánusok ezért börtönbe ültetnék. Ez ugyanis a „bort isznak és vizet prédikálnak” tipikus esete. Skandallumot akarnak csinálni Biden körül, ez az igazi céljuk!
– Ne menjünk el a Bidennek nem kedvező megítélés mellett sem, hiszen kifogásolják, öreg, emiatt már nem lenne szabad indulnia. Itt mintha megint kódolva lenne a Biden-kudarc és vele párhuzamosan a Trump-győzelem.
– Valóban felvetődik a kérdés, pedig hát Trump csak három évvel fiatalabb. De fiatalabbnak látszik is, mert a külseje is egy nagy csalás és ámítás, a make-upjától kezdve a hajáig. Biden egyszerűen a korának megfelelőnek látszik, de meg kell mondjam, hogy sem fizikai, sem mentális problémái nincsenek. A beszédén az a dadogási probléma érződik most erősebben, amivel gyerekkorában sokat küszködött. Nagyobb problémának látom az alelnökét, Kamala Harrist, aki gyakorlatilag megszűnt önálló entitásként működni, akinek karakterjegyei teljesen elhomályosultak. Az öregedő elnök mellé egy ambíciózus és agilis alelnök kellene, akiben az emberek az utódját látják. A demokrata párt viszont nem fog egy új alelnökjelöltet kiállítani, mert sok szempontból tökéletes: nő, feketebőrű, ázsiai is egyben, fiatal, és szakmai karrierje is figyelemreméltó. Egyik barátom dolgozott neki, és kiderült, súlyosan jellemhibás: soha nem ismeri be a tévedéseit és a hiányosságait, mindig mást okol a saját kudarcáért. Biden elnök vele szemben hihetetlenül jó ember, udvarias, maximális hivatástudattal és elköteleződéssel végzi munkáját.
– Végül még megkérdem azt, ami az eddigiekből is következhetne: tart attól, hogy polgárháború, lázadás, rebellió tör ki az Amerikai Egyesült Államokban?
– Igen, igen. A 14. alkotmány-kiegészítés körüli bonyodalmak is ehhez vezethetnek. Trump meghitt hívei szentül hiszik, hogy konspirációs elméletek áldozata a volt elnökük. Attól tartok, csak a választók bölcsességében lehet bízni és nem az előzőleg felvázolt forgatókönyveknek. Tegyük hozzá: Biden Trumpnál 7 millióval kapott több szavazatot országosan. Ez kétmillióval több, mint ahányan egész Magyarországon szavaznak általában. És ha jobban utánanézünk, azt is látjuk, hogy állításával szemben nagyon kis számban vonulnak fel tiltakozók Trump mellett. A sajtó képviselői többen vannak, mint a Trump mellett tüntetők. Ráadásul utóbbiak korántsem szervezett erőként jelennek meg. Olyanok, mint mai állapotában a magyar ellenzék. Ha nem hangolják össze tetteiket, és nem lépnek föl egységesen, akkor – látjuk s tudjuk – mi az eredmény – mondta beszélgetésünk végén Kim Lane Scheppele, nemzetközileg nagyra tartott amerikai alkotmányjogász, a Princeton Egyetem professzora.