A HVG360 számolt be arról, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Ukrajna megtámadása után a „stratégiai nyugalom” hangoztatásával lavíroz, a jogállamiság ügyében vele együtt brüsszelező Lengyelországban viszont nem is kérdés a szembeszállás Moszkvával.
Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, és később, talán sorra kerül az országom, Lengyelország is – ezzel figyelmeztette a világot az akkori észt, lett, litván és ukrán államfő társaságában 2008. augusztus 12-én, a tbiliszi parlamentnél összegyűlt tömeg előtt a szolidaritási misszióra vállalkozó Lech Kaczynski lengyel elnök.
A néhány hete még szintén javában brüsszelező, kormányhű lengyel közmédiának és magyar társának a reakciója közötti kiáltó különbség jellemzi a teljes lengyel médiát és a kormánypolitikusokat is.
Ám most a lapok a baloldaltól a radikális jobboldalig világos szavakkal elítélik az agressziót, feltétlenül kiállnak Ukrajna mellett, és a kormánypárti publicistáknak akik korábban szintén az LMBTQ közösségben látták az ellenséget eszükbe sem jut mentegetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Miközben Orbán Viktor magyar kormányfő a „stratégiai nyugalom” hangoztatása mögé bújva lavíroz, és a rezsicsökkentés védelmét emlegeti, az Oroszországból importált földgáztól, olajtól és széntől is függő Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki a Moszkvával szembeni energetikai szankciók leghangosabb sürgetőjévé vált. Vállalja azt, hogy a büntetőintézkedéseket a lengyel gazdaság is megszenvedi, de hangsúlyozza, hogy „az Északi Áramlaton nemcsak gáz érkezik, hanem ártatlan emberek vére is”.
Morawiecki január végén még Madridban, a szélsőjobboldali spanyol Vox párt vendégeként, mások mellett a francia Marine Le Pennel és Orbánnal tárgyalt az EU elleni szabadságharcról, és partnerei ellenállása miatt nem sikerült a közös nyilatkozatba belevenni az akkor már Ukrajnát fenyegető Putyin elítélését.
Ukrajna megtámadását követően viszont már gyakorlatilag Európa lelkiismereteként a londoni Financial Times napilapban markáns véleménycikkben írta, hogy Putyin megmutatta az igazi arcát, és le kell számolni minden illúzióval az általa vezetett Oroszországgal kapcsolatban.
Varsó és Budapest az illiberális állam építésében és az EU elleni fellépésben, a hetedik cikkely ügyében egymás fölé pajzsot emelve szövetségesként viselkedett.
Illetve az orosz inváziót követően az észak-atlanti szövetség nyolc kelet-európai tagja a NATO alapszerződésének negyedik cikkelye alapján konzultációt kezdeményezett, mondván, veszélyben érzi a területi integritását, a politikai függetlenségét vagy a biztonságát. Köztük volt a három balti állam, Bulgária, Románia, valamint a visegrádi négyek közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia
Magyarország nem.
A lengyel kormány és az ország lakossága most példamutatóan igyekszik gondoskodni a menekültekről, a varsói parlamentben hétfőn sürgősségi tárgyalást kérve terjesztette be a jobboldali konzervatív kormány a menekültek ellátásáról és a gyerekeik iskoláztatásáról szóló törvényt.
Morawiecki német kritikájáról, és arról, hogy az ukrán háború ügye és a lengyel kormány határozott fellépése Varsót az EU jogállamiságot lábbal tipró renegátjából az USA és a NATO legfontosabb stratégiai partnerévé és régiója megkérdőjelezhetetlen vezetőjévé tette a cikkben olvashat bővebben.
Forrás: HVG360, Propeller
