Az RMDSZ csúcsvezetése úgy döntött, hogy a Szövetség nem folytatja részvételét a Románia Kormányában a nagykoalíciót alkotó PNL és PSD mellett. Ezzel egy káros következményekkel járó és egész közösségünket érintő súlyos döntést hozott.
A döntést nem előzte meg szélesebb körű konzultáció, és az érvek nyilvános vitája, teljes volt a hírzárlat. Az csak egy megtévesztő politikai kommunikációs üzenet, hogy a két nagy kormányalkotó párt „letaszította a lépcsőn” a Szövetséget. Minden valószínűség szerint nem ez történt, hanem az RMDSZ engedett a szélsőségeseinek. Mondvacsinált érv, kilépési ürügy az is, hogy a közösség érdekeit csupán a fejlesztési minisztériumi pozícióból képviselhette a párt. Hiszen alig három hónapja a „Közösségért kormányzunk” jelszóval folyt a kampány és ezt az EU-s alapok intézésével ugyanúgy megtehették volna!
Miért tekintjük kontraproduktívnak a kilépést?
A politikai vonalvezetés szempontjából rendkívül fontos, hogy a kormányzati politizálás a gyakorlati, a problémamegoldó politikát helyezte előtérbe, szemben a szimbolikus politizálással, amely kisebbségi helyzetben nem vezet máshoz, csak folyamatos frusztrációhoz. Márpedig az ellenzéki pozíció ilyen, a román szélsőjobbal feleselő szimbolikus politizálást fog eredményezni, és ennek aligha maradt alternatívája.
Kormányzati tényezőként a kisebbségi párt úgy-ahogy, de fontos „kijáró” szerepe mellett igen lényeges informálási, megjelenítési, az országos nagypolitikába való beleszólási lehetőségekkel rendelkezett, amely nemcsak a funkcionáriusok, hanem a helyi közösségek szempontjából is hasznos gazdasági előnyökre volt váltható. Ezt próbálták kommunikálni a nemrég lezajlott kongresszuson, és ennek a kampánynak intettek búcsút, három hónap után, más utat választva.
A kilépéssel vége szakad annak a szociálpszichológiai, vagy identitáspolitikai előnynek is, amit az önkifejezés, láthatóság, és a legkülönfélébb közpolitikai területeken való nyilvános/hivatalos részvétel jelentett.
Nemrég még a szavazatmaximálás jegyében párbeszédre szólítottak, de részünkről – és úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar demokratikus gondolkodású civil társadalom egésze részéről is – egy szélsőjobbra tartó, nacionalista-populista hegemóniát felvállaló szervezettel nehéz lesz bármilyen párbeszédet folytatni!
Hogyan tovább?
A párbeszéd érdekében ideje elhatárolódni a populista, nacionalista retorikától, amely sehová sem vezet, és bevonni a civil szervezeteket a valós együttműködés kialakításába és a politikai programok szakmai előkészítésébe.
Ki kell értékelni az elmúlt időszak, a kormányzás tapasztalatát. Éles tükörbe nézni, párbeszédet generálni a civil szakértőkkel. Elismerni a sikereket és beismerni hibákat, valamint levonni a következtetéseket (akár személyekre szólóan is). Nyilvánosan és őszintén tisztázni kell az Orbán-kormányhoz fűződő viszonyt.
Át kell gondolni a prioritásokat, hangsúlyosabbá tenni a magyar-magyar és a magyar-román párbeszédet. Segítséget nyújtani a sajtószabadság megerősödése érdekében. Újra kell gondolni az EU-hoz fűződő viszonyt, előkészíteni a választási kampányt, és elkezdeni egy önálló külpolitikát!
2023. június 14.
Aláírók:
Eckstein-Kovács Péter
Fosztó László
Gáspárik Attila
Magyari Nándor László
Székely Ervin
