Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. Ha a régió országaihoz hasonlítjuk a magyar teljesítményeket, azt mondhatjuk, hogy a középmezőnyben végeztünk. A lengyelek, csehek és osztrákok egyértelműen jobban teljesítettek a magyar tanulóknál, a szövegértést leszámítva a szlovénok is, de összességében jobban teljesítettünk a horvátoknál, szlovákoknál, ukránoknál és a románoknál is. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb.
Kedden közzétette az OECD a háromévente végzett nemzetközi tanulói teljesítménymérés, a PISA eredményeit. A tesztet tavaly írták meg a 15 éves diákok. A legtöbb területen további romlást mutatnak a magyar eredmények, a már eddig sem fényes teljesítményhez képest is – írja a hvg.hu.
A legaggasztóbbak a matematikai eredményeink. Míg 2008-ban még 481 pontot értek el a diákok az 500-as átlagú teszten, az eddigi mélypont pedig 2012-ben és 2015-ben 477 pont volt, tavaly mindössze 473 pontot értek el. (A 2000-es években még az átlaghoz közeli, 490 fölötti volt az ország teljesítménye.) Az OECD átlaga matematikából 472 pontra esett, így a magyar diákok eredménye egy ponttal ezt most meghaladja.
A szövegértésnél három pontot rontottak a diákok az előző teszthez képest: a 473 elért pontszám a valaha mért második leggyengébb eredménynek számít, csak a 2015-ös, 470 pontos negatív rekord előzi meg. Az OECD-országok átlaga a szövegértésben is romlott, de a 476-hoz szint így is magasabb a magyar értéknél.
Ugyanakkor a magyar diákok természettudományos területen javítani tudtak: 2018-hoz képest 5 ponttal többet, összesen 486-ot szereztek. Az OECD átlag ezen a területen is romlott, így Magyarország egy ponttal az átlag felett végezett.
Közép-kelet-európai összevetésben Magyarország a középmezőnyben van: a lengyelek, a csehek és az osztrákok mindhárom területen jobban teljesítettek hazánknál, a szlovének matematikában és természettudományban szárnyalták túl minket, a horvátok pedig csak a szövegértésnél értek el több pontot. A szlovákok, a szerbek, az ukránok és a románok egyértelműen gyengébb eredményt produkáltak.
A PISA-teszt tanúsága szerint
Magyarországon óriási a szakadék az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között.
A tavalyi felmérésen résztvevő országok közül Szingapúr végzett az élen, után a Japán, Dél-Korea, Észtország, majd Svájc következett, miközben az oktatási rendszeréről híres Finnországban hatalmas visszaesést tapasztaltak.
Az Oktatási Hivatal elnöke magyarázza a bizonyítványt
Míg az OECD országok – köztük az oktatási „mintaállamok” – átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás
– hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke az MTI beszámolója szerint.
Brassói Sándor elmondta: a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzé tette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A mérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt.
A „nagyon fontos látleletet” adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott – jelentette ki az OH elnöke. Közölte: nagyon nagy visszaesés volt olyan, oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a „világ éltanulója”.
Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken, a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent – tette hozzá Brassói Sándor.
