LACKFI JÁNOS ÍRÓ EGY VERSÉBEN VÉDETT MEG AZOKTÓL, AKIK SÁTÁNNAK NEVEZNEK ENGEM!
Önmagában is abszurd, hogy 2022-ben, amikor túl vagyunk már régen a vallásháborúk, az eretneküldözések és boszorkányégetések korán, mégis előfordulhat, hogy egy közgondolkodót, aki történetesen katolikus teológus, azzal próbálnak elhitelteleníteni, hogy szüntelenül és egyre több fórumon sátánnak nevezik. Gajdics Ottó kezdte el ezt a Magyar Nemzet hasábjain, amikor egy cikk címében „A teológus bőrébe bújt sátánnak” nevezett. Azóta ezt már rengetegszer leírta rólam a kormánymédia, meg a legkülönfélébb egyházakhoz, szektákhoz, szektából lett egyházakhoz tartozó lelkészek. Persze mindezt a keresztény szeretet nevében. Szomorú és fájdalmas tapasztalat számomra, hogy mindez megtörténhet és meg is történik a mai Magyarországon. Hogy emberek lesznek központilag vezérelt uszítás céltábláivá csak azért, mert a világ dolgait vagy éppen a saját vallásuk, egyházuk dolgait másképpen látják, mint az, ami most píszí és elvárt. Mindez aztán online erőszakot gerjeszt, fenyegetéseket kapok megállás nélkül. És a nyáron már az is megtörtént, hogy egy koncerten nyíltan nekem támadtak azzal, hogy én vagyok a sátán. Akkor tényleg úgy éreztem, ebből fizikai erőszak is lesz. Ide jutottunk. Ennyire mélyre. Fájdalmas.
Ezért is vagyok nagyon hálás Lackfi Jánosnak azért, hogy ő nem csupán értő módon, de érző szívvel is látja a valóságot. Köszönöm szépen! 
„Vagyis ha nem tudom szeretni
a másik Krisztus-hívőt,
ha teológiai bunkósbotokkal ütlegelem,
ha azt terjesztem, ő maga a Sátán,
csak én vagyok makulátlan,
akkor egész biztosan nem Isten
szőlőjében munkálkodom.
(Jó tudni, hogy egyetlen szőlőtulajdonos
van még rajta kívül a szellemi dűlőkben,
az illető meglehetősen kétes alak,
drágán megkéri az árát rossz borának.)
Nem kell persze feleségül vennem a tesót,
nem kell bambán elfogadnom
mindent, amit mond,
simán lehet, hogy egyes teológiai elvei
megfekszik a gyomromat, és egyes
teológiai elveim megfekszik a gyomrát.
Ettől még nem kell kaszával-kapával hitvitázni,
annak se vége, se hossza, se értelme.”
