Egy március 15-i során történetemet mesélem el, minden évben eszembe jut!
Akkori munkahelyem miatt 2000-2012 között minden évben ezen a napon (és október 23-án) jelen kellett lennem a kerületi koszorúzáson. Ez itt lent Nagytétényben, a kastélynál levő emlékműnél történt.
A polgármester szokta tartani a hat-nyolc perces ünnepi beszédet, amiből két percnyi az ünnep történelmi méltatása volt, a többi pedig az aktuálpolitika, meg a „szép jövőről szerelmesen”!
2008-ban volt, hogy a polgi tartotta a beszédét, én pedig azt mondtam a társamnak, hogy mennyire unhatja és milyen fárasztó lehet a polginak minden évben valamit kitalálni erre az alkalomra. Azzal nem törődtem, hogy egy-két méterre álltak tőlem a Polgármesteri Hivatal legfőbb matadorai, vagyis a jegyző, meg az irodavezetők.
A legjobb helyen mondtam, meghallották!
Úgyhogy a 2009-esre már egy külsőt értek fel az ünnepi beszéd megtartására: dr. Szabad Györgyöt, a ’90-ben megválasztott Országgyűlés elnökét, aki egyetemi tanár is volt, s mint később megtudtam, Kocsis Tamás barátunkat is tanította. Az ünnepen általában legalább kétszázan szoktunk jelen lenni több, mint harminc koszorúzóval. Nos, Gyuri bátyánk a néhány perces ünnepi beszéd helyett egy szabályos háromnegyed órás történelemórát tartott!
Azt vettem észre, hogy negyedóra múlva a jelenlevők kezdtek elszállingózni, félóra elteltével már több mint a fele, a végére már a koszorúzók párosai közül is többen leléptek. Úgy oldottuk meg a problémát, hogy felváltva beálltunk az egyedül maradt mellé, hogy ne egyedül vigye! Sajnálom, de mi ott ezen bizony csak röhögcsélni tudtunk.
Aztán a következő évben is civil tartotta, de az már valóban tíz percen belüli beszédet mondott.
Lehet, hogy csak én látom így, de szerintem nem tudunk ünnepelni!
Ezért az állami ünnepek mind hasonlóak a leírtakhoz, de szerintem az egyháziak sem különbek; erről viszont Hofi jut eszembe, aki egy adásában a következőket mesélte.
Nagypéntek, a templom zsúfolásig tele, ott volt a cigány is. A pap bácsi pedig mondja:
„Jézus Krisztust a Gecsemáné kertben elfogák, megvesszőzék, majd keresztre feszíték.”
Aztán a hívek hazamentek.
A következő évben a templom megint tele, ismét ott volt a cigány is, a pap bácsi újra mondja: „Jézus Krisztust a Gecsemáné kertben elfogák, megvesszőzék, majd keresztre feszíték.”
Ekkor már felkiáltott a hívek közül a cigány: „Mééé ment oda a bibás, hát tavaly is ott kapták eeeee!”
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. március 15-én.
