Csigó László felvétele
Alagút
Az alagút szájánál tölgyfák fogadtak
Elindultam a nagy sötétben
Csak sejtettem, hogy felettem: táj van
Mire kiértem homok és cserje fogadott
Nem láttam a táj átmenetét, sem az áthajtó színeket
Mire kiértem megváltozott a táj.
Nélkülem szürkült, nélkülem piroslott.
Mindez másé volt, a sötét csak az enyém
Fekete tájam a csupa zöld alatt
Más fákat-füveket termett, más madarat talált ki
Rubin-denevér csapkod s virul az éj-lila som
Lehetséges képzavaraim
Lehetséges képzavaraim
föltárják szakadékaim
melyek eddig
jótét hidak
alatt csak homálylottak
Lehetséges képzavaraim
villámfény – lentről
villámtény
szakadék alján
Gyűjtemény
A gyűjtés
Végenincsen pipa-lánc
Végenincsen bélyeg-lánc
Végenincsen lepke-lánc
Végenincsen fegyver-lánc
Ó a gyűjtő jövője a múlt
Ó hogy ujjongja jövőjét
Hajdani jövőjét hogy ujjongja
A gyűjtő!
Keresztút
Itt akar átmenni minden érdek
Ki e világra, ki másvilágra
Ki fűbe, ki ágra
De: mi volt előbb: a kereszt vagy az út
Az utat követte a kereszt
Vagy a keresztet „másolta” az út
Ó számodra minden jelent
Ó valamit minden jelent
A nem-jelentés nem tiéd.
Epigon
Ettél-ettem, öleltél-öleltem
Büntettél-büntettem, születtél-születtem
Meghaltál-meghaltam
Ó epigonság
Az ismétlést is ismételtem
Én epigon
A másolást is lemásoltam
Én rongy, szánandó, kegyetlen, bátor, igaz, jó,
szerelmes, dolgos
EPIGON!
Megjelent A Hét IV. évfolyama 28. számában, 1973. július 13-án.
Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.
1949–1953 között az Ifjúmunkás hetilap, majd az Előre című napilap munkatársa volt. 1953-tól Kolozsváron tanult a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában töltötte. 1963 februárjában amnesztiával szabadult Salciáról.
Szabadulása után Bukarestben dolgozott könyvtári raktárosként és bibliográfusként. 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektoraként működött.
1974-ben települt át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja volt.
Műveiből készült filmek
Holnap lesz fácán, 1974, rendező Sára Sándor
Tornyot választok (TV-film), 1975, rendező Mihályfi Imre
Hány az óra, Vekker úr?, rendező Bacsó Péter
A szalmabábuk lázadása, 1999, rendező Palásthy György
Árnyékban, 1999, rendező Seprődi Kiss Attila
(Wikipédia)