A Pro Economica támogatásairól szóló Transtelex-cikk után Erdélyi Elszámoltatási és Transzparencia Bizottság létrehozását lengette be Kátai István. A kezdeményezés célja az erdélyi magyar közpénzek és támogatások útjának feltérképezése lenne, de egyelőre nem ismert, kik lesznek a tagjai, milyen jogi keretben működik majd, és milyen dokumentumokra építi a munkáját.
Ismét megszólalt Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget és a homoródfürdői Közösségi Párbeszéd Tábor kezdeményezések alapítója, aki a magyar országgyűlési választásokat követően is aktív maradt az erdélyi közéletben. Miután a Transtelex megírta, kik kaptak jelentős magyarországi támogatásokat a Pro Economica Alapítványon keresztül, Kátai arról posztolt, hogy egy újabb, szervezettebb formában folytatná az erdélyi támogatási rendszerek átláthatóbbá tételét célzó tevékenységét. Kátai az elmúlt hónapokban több közéleti projektet is elindított: a Tisza Párthoz köthető erdélyi Tisza-sziget megalapítása után nemrég egy új politikai alakulat, a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) bejegyzését is kilátásba helyezte, miközben a homoródfürdői Közösségi Párbeszéd Tábor megszervezésén is dolgozik. A most bejelentett Erdélyi Elszámoltatási és Transzparencia Bizottság felállítása a harmadik olyan nagyszabású kezdeményezése az elmúlt időszakban, amellyel a nyilvánosság figyelmét a külhoni közpénzek és alapítványi vagyonok sorsára kívánja irányítani.
Kátai közleménye szerint a civil kezdeményezés célja az lenne, hogy feltérképezze és elemezze az erdélyi magyar közösségnek juttatott állami és alapítványi támogatások rendszerét, majd javaslatokat fogalmazzon meg az átláthatóbb működés és az elszámoltathatóság érdekében. Azt írta, a közösség nevében felhasznált közpénzek és közvagyon sorsa nem lehet „szűk körök belügye”.
A bejelentés közvetlen előzménye az volt, hogy a Pro Economica-támogatásokról szóló cikk után kérdésessé vált a Közösségi Párbeszéd Tábor homoródfürdői helyszíne is. A tábort eredetileg az Ilona-völgye Rendezvény és Ifjúsági Táborban tervezték megszervezni, de Kátaiék a közleményben azt írták: felülvizsgálják a helyszínválasztást, mert egy átláthatóságot követelő közéleti fórum csak akkor lehet hiteles, ha önmagával szemben is ugyanazokat a mércéket alkalmazza.
Kátai a Transtelexnek azt mondta, a bizottság jogi hátterét még most dolgozzák ki, erről kedden egyeztetnek jogászokkal. A testület tagjainak nevét egyelőre nem közölte, annyit mondott, Erdélyből és Magyarországról is vannak résztvevők, akik közpénzes támogatásokkal, alapítványi vagyonnal, kapcsolt vállalkozásokkal és céghálókkal kapcsolatos dokumentumokat akarnak rendszerezni és nyilvánosságra hozni, az illetékes hatóságok tudtára adni.
A kezdeményezés Kátai szerint civil felhatalmazásra történik
Kátai hangsúlyozta, a kezdeményezőknek állampolgárként és civil szervezeti szereplőként joguk van közérdekű adatokat kérni, elemzéseket készíteni, és az összegyűjtött ügyeket átadni a sajtónak vagy a hatóságoknak – tehát hivatalosan nem a magyar kormánypárt, a Tisza felkérésére és legitimitásával alakulnak meg.
Azt is elmondta ugyanakkor, nem a bizottság feladata eldönteni, hogy történt-e bűncselekmény, hanem az, hogy összegyűjtse és rendszerezze azokat az ügyeket, amelyek szerinte hatósági vizsgálatot érdemelhetnek.
Kátai több példát is említett: a Pro Economica-támogatásokat, a Bethlen Gábor Alapon keresztül kifizetett pénzeket, a sepsiszentgyörgyi stadion finanszírozását, a Studium–Prospero Alapítvány vagyonát, valamint különböző erdélyi céghálókat. Azt állította, hozzá több olyan személy is jelentkezett, akiknek dokumentumaik vannak arról, hogyan működtek szerinte közpénzekből finanszírozott gazdasági hálózatok Partiumtól Székelyföldig.
A bizottság működéséről egyelőre kevés konkrétum ismert. Kátai szerint 1200 és 4000 közé tehető azoknak a dokumentumoknak a száma, amikről tudomása van, de ezek nincsenek mind nála, és a jogi keretek tisztázása után dőlhet el, hogyan adják át az anyagokat a sajtónak vagy a hatóságoknak. Azt is jelezte, hogy együttműködést keresne a független erdélyi szerkesztőségekkel.
Röpködnének a leleplezések az új civil szerveződések nyomán
Kátai az elmúlt hónapokban több közéleti kezdeményezésben is feltűnt: a Közösségi Párbeszéd Tábor mellett a Változás Erdélyért Egyesület körül is szerepet vállalt, bár az egyesület jogi bejegyzése még nem zárult le. Korábban a Tisza Párt erdélyi önkénteseként jelent meg a nyilvánosságban, majd az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítójaként, az utóbbi időben azonban saját, önálló közéleti irányt épít. És egy állítólag a Tiszától független, Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) néven futó, egyelőre be nem jegyzett romániai párt megalapítását is bejelentette.
Kátai az elmúlt időszakban nem először próbál ilyen ügyeket napirendre tenni. Facebook-oldalán rendszeresen írt a Fidesz-kormányhoz, a NER gazdasági köreihez, RMDSZ-es politikusokhoz és erdélyi magyar intézményekhez kötődő támogatási rendszerekről, alapítványi vagyonokról és szerinte visszaélésszerű közpénzfelhasználásról. A most bejelentett bizottság ennek a tematizálásnak volna a folytatása egy szervezettebb formában.
A kezdeményezés ugyanakkor nem légüres térben jelenik meg. Tarr Zoltán, a Tisza Párt politikusa korábban arról beszélt, hogy egy esetleges Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg megvizsgálná a külhoni támogatások felhasználását. Kátai terve ehhez a közéleti vitához kapcsolódik, de egyelőre civil kezdeményezésként jelenik meg: a testület jogi háttere még kidolgozás alatt áll, a tagok kilétét nem hozták nyilvánosságra, és a működés részletei sem ismertek.
A Közösségi Párbeszéd Tábor helyszíne körül kialakult vita ugyanakkor jól mutatja, milyen ügyekre fókuszálna az új bizottság. A Transtelex júniusban írta meg, hogy a Kádár Mózes tulajdonában álló Matrita Odorheiu Secuiesc Kft. 2,22 milliárd forintos Pro Economica-támogatást nyert volna a gyergyószentmiklósi Maros Hotel megvásárlására és korszerűsítésére. A cikk megjelenése után Kátaiék még új helyszínt kezdtek keresni a tábor számára, később azonban Kádár Mózes azt közölte lapunkkal, hogy a támogatást végül nem vették igénybe, abból egyetlen fillért sem hívtak le. Kátai ezt követően már úgy nyilatkozott: ha ez valóban így van, nem lát akadályt annak, hogy a rendezvényt mégis az eredetileg tervezett homoródfürdői helyszínen tartsák meg.
A vita szempontjából ugyanakkor nem csak az a kérdés, hogy a támogatást végül felhasználták-e. A Pro Economica-program körüli kritikák jelentős része arra vonatkozik, hogy kik jutottak támogatási döntésig, milyen gazdasági és politikai kapcsolatrendszerek jelentek meg a kedvezményezettek körül, illetve milyen szempontok alapján osztották ki a magyar közpénzeket. Attól ugyanis, hogy egy megítélt támogatást végül nem hívtak le, a döntés ténye még nem szűnik meg létezni: a vállalkozás a program által támogatásra érdemesnek ítélt pályázók közé került.
Éppen ezeknek az összefüggéseknek a feltárását ígéri a most bejelentett Erdélyi Elszámoltatási és Transzparencia Bizottság is. Hogy Kátai újabb kezdeményezése valóban működő civil ellenőrző testületté válik-e, vagy megmarad egy közéleti kampány eszközének, az várhatóan csak akkor derül ki, amikor nyilvánosságra hozzák első dokumentumaikat, valamint azt is, kik és milyen felhatalmazással vesznek részt a munkájában.
