Az archívumot szinte lehetetlen kutatni.
Esterházy Péter a kilencvenes években rendszeresen írt jegyzetet a Petőfi Rádió Ennyi című műsorának. A szövegeket máshol nem publikálták, így ha valaki szeretné megismerni, vagy – ha akkor hallotta – felidézni ezeket, a Magyar Rádiót is magában foglaló MTVA Tartalomértékesítési Csoportjánál rendelhetné meg a felvételt a hivatalos árlistában megjelentetett összegért.
A csaknem százéves Magyar Rádió hatalmas kulturális vagyona a nemzeté, és miután közpénzből tartják-tartották fenn, logikus, hogy mindenki számára elérhetőnek kellene lennie. A valóság azonban más. A magáncélból való megkeresésre ugyanis ez a válasz született: másolásra, forgalmazásra kizárólag személyes érintettség okán van lehetőség, azonban 5 éves periódusra igen munkaigényes egy ilyen jellegű kutatás, amire jelenleg sajnos még személyes érintettséggel sincs kapacitás.
Elveszítette a közgyűjteményi jellegét
Sávoly Tamás levéltárost 2000-ben azért vették fel a Magyar Rádióba, hogy segítse a rádiótörténeti dokumentumok összegyűjtését, rendezését és digitalizálási előkészítését. Részt vett a Rádiómúzeum tárgyi emlékeinek leltározásában. 2016 végén hagyta el az MTVA kötelékét. A Népszava megkeresésére mindenekelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a 2010-es médiatörvény az Archívumot – amely magában foglalja az MTI, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió archívumait – országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősíti. 2010 előtt a tudományos kutatás a Magyar Rádió Archívumában ingyenes volt, azóta a közpénzből fenntartott MTVA Archívuma kutatási díjat számít fel, ami a tudományos kutatók többségének komoly nehézséget jelent. Sávoly Tamás hozzátette: A törvények értelmében más nyilvános közgyűjteményekben – levéltárakban és múzeumokban – a tudományos kutatás díjmentes, ám ellentétben más közgyűjteményekkel, az MTVA az Archívum nyilvántartásait, amelyek segítik az alapkutatások megkezdését, nem tette nyilvánossá.
2014-től emellett a gyűjtemények Bródy Sándor utcából való kiköltöztetésével korlátozták a gyűjtemény kutathatóságát. Fokozatosan megszűnt a szakdolgozók fogadása az egyetemekről, főiskolákról. A magas díjtételek visszatartó erővel működtek. Az „országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek” nem volt, nincs a honlapon közölt nyitvatartási rendje. Ebben is eltér az általános közgyűjteményi szabályoktól.
A Magyar Rádió 14-es stúdiója 1976-ban | Fotó: | Forrás:
Az MTVA a Magyar Rádió Könyvtárát és Sajtóarchívumát is elzárja részlegesen a nyilvánosság és a tudományos kutatók elől. A világhírű, 1100 iratfolyóméternyi, ma már egyetlen magyarországi sajtóarchívum dossziéit, cikkgyűjteményeit, azok nyilvános adatbázisait nem teszi hozzáférhetővé, ugyanígy jár el a hang- és filmdokumentumok vagy a Kottatár és a Műsordokumentumtár adatbázisai esetén is. Utóbbi gyűjteménye 1928-tól az elhangzott műsorok leiratait, szerzői szövegkönyveinek pl.: Kosztolányi, Kodály eredeti kéziratainak metaadatait tartalmazza.
Az archívum látogatási, kutatási ideje nincs feltüntetve a kiadott házirendben (8/2022. (III.21.) számú vezérigazgatói utasítás, kiadta Papp Dániel). A tudományos kutatók fogadása csak az MTVA érdekeit szolgálók esetében biztosított. Az archívumok elsődleges feladata a napi adásmenethez szükséges tartalmi kiszolgálás. Kereskedelmi célú kutatásra külsős személyek számára engedélyt a Tartalomértékesítés Csoport adhat, szem előtt tartva az Archívum Iroda időbeosztását és munkameneteit. Egyéb külsős kutatók más célból – pl. együttműködés archívum-feltárásra, adatbázis-építés az MTVA számára, szakértői feltárás, stb. – kizárólag az Archívum Iroda vezetője, vagy a Gazdasági és Vagyongazdálkodási igazgató engedélyével végezhetnek munkát.
A tudományos célú kutatások szabályozása valahogy kimaradt a házirendből. Ebben az áldatlan helyzetben vannak kutatók, akik a magas óradíjas kutatási tarifák, az elzárt gyűjtemények, a meghatározatlan nyitvatartási idők ellenére is próbálkoznak az MTVA Archívumában a történeti kutatással.
A Médiatörvényben foglaltak szerint a médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át az MTVA. 2014-ben mégis megtette. Az MTVA adósságai elengedése fejében lemondott a világ legrégibb stúdiópalotájáról. A palotában működő archívumát 2017–2022 között el kellett költöztetnie. 2011 előtt ingyenesen a Magyar Rádió Archívumában kutathatta, kikérhette és meghallgathatta Eszterházy Péter és sok más, a magyar kultúrát meghatározó szereplő nyilvánosságot kapott hang- és írott dokumentumait, ezek azonban ma már ingyenesen nem kutathatók, hozzá nem férhetők, el vannak zárva a közpénzből fenntartott MTVA Archívumában, nem tudni hol, nem tudni, meddig.
Józsefvárosból Ágasegyháza Dülö tanyára
Bár az Alaptörvény szerint Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, az általunk megkérdezett kutatók kafkai helyzetről számolnak be. Mint egy, a neve elhallgatását kérő kutató megkeresésünkre elmondta: – Egyszerűen csak meg akarom hallgatni a kért műsorokat kezemben a dokumentációval. Fontos tudni, hogy az Archívum nem kapott közgyűjteményi státuszt: ez az irdatlan mennyiségű állami vagyon egy vagyonkezelő alapba van kiszervezve, ahol az MTVA vezetőjének diszkrecionális joga eldönteni, hogy beenged-e valakit, vagy sem.
Bár az MTVA honlapja szerint megkülönböztetik a magáncélú és az üzleti célú felhasználást a tudományos kutatástól, ahhoz is megbízólevelet kérnek. Van, aki így sem kap kutatási engedélyt. – Ebben van hatalomfitogtatás, baszkódás, intézményi paranoia és az a tévképzet, hogy ők, mint a Coca Cola, a titkos receptjüket őrzik – foglalja össze az egyik forrásunk a vele történteket.
Száraz György Mátyás király című rádiójátékának felvétele. Avar István és Kozák András színművész | Fotó: | Forrás:
Az engedélyezett tudományos kutatáshoz is jelentős anyagi bázis kell: az MTVA Gazdasági és Vagyonkezelési Igazgatóság Tartalomértékesítési Csoportja óradíjas tarifát szabott a kutatáshoz, így egy adott téma feldolgozása, a kutatás a természetes ritmusában, de 1000-5000 Ft + Áfa óradíjjal számolva akár több millióra is rúghat – sorolják az alapproblémákat. Számos színház-, irodalom-, zenetörténeti, rádióesztétikai munka nem tud így elkészülni. – Miközben tőlünk Nyugatra a közszolgálati rádiók vagy egy külső, témára korlátozott elérést biztosítanak a digitális archívumhoz, vagy adnak egy kutatószobát minden gond nélkül – teszi hozzá külföldi tapasztalatát egyikük. – Annak ugyanis, ha valakit nem engednek kutatni, nincs semmi értelme, azon senki nem nyer semmit. Hiszen ha engedik, helyettük feldolgozhatnék egy adott témát.
Az intézményen kívüli kutatás is nehezített a forrásaink szerint. A Bródy Sándor utcai könyvtár felszámolásával számos belső kiadású rádiótörténeti munka elveszett vagy lappang, de kerülhettek esetleg anyagok az ELTE Szociológiai Intézetébe, illetve az Országos Levéltárba is. Több forrásunk is úgy tudja, az irodalmi vonatkozású iratanyag egy része a kiskunmajsai 1956-os Pongrátz Gergely Alapítványhoz, Ágasegyháza Dülö tanyára kerülhetett, ráadásul úgy, hogy a beszámolók szerint nem készült leltárjegyzék, így azt sem lehet tudni, hogy mely anyagok kerültek oda. Az alapítvány a tudományos kutatókat nem fogadja, nincs kutatási és nyitvatartási ideje, így a közmédia szakkönyvtára kutathatatlanná vált. Hogy miért nem az egykori Rádiótól néhány méterre lévő közgyűjteményekbe talicskázták ki az iratokat, teljesen érthetetlen. Komplett életművek zuhannak így ki az ártalmatlannak gondolt művészettudományok fókuszából… – írja le a kis magyar XXI. századi abszurdot a lapunknak nyilatkozó kutatók egyike.
Lapunk megkereste a Pongrácz Alapítványt, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Hírek a Bunkerben
Simándi Irén történész 2009-től 2018-ig dolgozott a Magyar Rádióban kutatóként. 2016-ban a Magyar Rádió történész szakértőjeként adta át a dokumentumokat a Magyar Országos Levéltárnak. – Az 1700 doboznyi iratanyag a rádió működésére vonatkozó dokumentumok, a kollégiumi ülések, a műsorülések, a különböző osztályok jegyzőkönyvei. Az iratok jól tükrözik az intézmény pártirányítását is. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok rendezése, jegyzékelése, dobozolása közfoglalkoztatottak és egyetemi hallgatók bevonásával két évig tartott. 2016 decemberében kerültek át a Magyar Országos Levéltárba, ezek ma már kutathatók. A rádió irányítási részénél keletkezett iratok mellett fontos lenne kutathatóvá tenni a műsorborítékokat (az elhangzott műsorok írott változatát) – magyarázza. – A műsorborítékokból 16 200 doboznyi irat maradt meg, amelyeket az Esterházy-palota raktáraiban tároltak. A levéltár befogadta volna a műsorborítékokat is, de az erre vonatkozó tárgyalások sem az MTVA-val sem a minisztériummal nem vezettek eredményre. A Magyar Rádió Archívumában őrizték még a prózai és zenei hanganyagot. Az 1952-ben épült Bunker raktáraiban pedig a hírek írott változatát, amelyek 1939-től 1950-ig szórványosan, majd 2007 őszéig hiánytalanul megmaradtak – teszi hozzá a történész.
Campus-projekt
A hosszú időn át a Magyar Rádió munkatársainak otthont adó tömb tagjai, illetve néhány, a közvetlen környezetében álló épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet fenntartó Magyar Püspöki Kar tulajdonába került – írta meg a 24.hu tavaly tavasszal. Az akkori tervek szerint az egyetem 2027-ben nyitná meg új Campusát. Az egyetem kommunikációs vezetője lapunk azzal kapcsolatos kérdésére, hogy mit terveznek a Bródy Sándor utcai stúdióépülettel, azt válaszolta, hogy a Rádió területét érintő beruházás a Kormány – az idei évtől az Építési és Közlekedési Minisztérium – által koordinált, még előkészítési szakaszban lévő projekt.
– A Magyar Rádió írott és hangzó dokumentumai történeti értéket képviselnek. Ezekből a kutatók megismerhetik a különböző korszakok politikai, társadalmi, gazdasági változásait, és a publikációikon keresztül az érdeklődők számára is be tudják mutatni, milyen propaganda szerepet töltött be a rádió a mindenkori kormányok politikai céljainak megvalósítása érdekében.
Fontos lenne kutathatóvá tenni a levéltárba került iratanyagon kívül a műsorborítékokat, híranyagot, a prózai és zenei dokumentumokat is. Ezeknek a sorsa a rádió Bródy Sándor utcából történő elköltöztetése után követhetetlen, nem lehet tudni, hol vannak. Mi az MTVA elképzelése, digitalizálják- e, kutathatóvá teszik-e az anyagokat? – teszi fel a kérdést Simándi Irén, majd hozzáteszi: – A közpénzen működő közmédiának ezeket a dokumentumokat díjmentesen a kutatók rendelkezésére kellene bocsátania.
Az MTVA archívumi osztálya kérdéseink elküldése után 48 órával annyit válaszolt, hogy a sajtómegkereséseket az MTVA-ban a Sajtóiroda kezeli. Utóbbitól lapzártánkig nem kaptunk választ.
Infó: A Civilek a Palotanegyedért Egyesület megemlékezést tart december 1-jén, a Magyar Rádió 97. születésnapján.
Titkos múzeum
Az MTVA, az 1993-ban alapított Rádiómúzeumból 2011-ben létrehozta a Rádió és Televízió Történeti Múzeumot, amit később a szakminisztérium Kiállítóhellyé minősíttetett vissza. A visszaminősítés után a leltározott adattári és tárgyi anyag kutathatatlanná vált. A Rádió és Televízió Történeti Kiállítóhelyet az MTVA bezárta. A kiállítás egy része átköltözött az MTVA székházába, a Látogatóközpont részeként lesz látható a Kunigunda útja 64-ben, várhatóan 2022. tavaszi-nyári időszakától – írták. Az MTVA Látogatóközpont oldalán jelenleg ez olvasható: A látogatócsoportok fogadása átmenetileg szünetel.
Megjelent a Népszava Kultúra és Reflektor rovatában 2022. november 26-án.