Lassan trendként hivatkozhatunk a szupermarket-bojkottokra, Horvátország példáját követve más országokban is rengetegen tüntettek a magas élelmiszerárak ellen 2025-ben. Călin Georgescu is arra buzdította a romániai lakosságot, hogy február 10-én ne vásároljanak semmit a szupermarketekből. Egyeseknek annyira tetszett az ötlet, hogy hétvégén sem vásároltak, legtöbben TikTokon posztolták, ahogy csak elsétálnak az üzletek mellett. Ennek ellenére a vélemények megoszlanak: vannak, akik szinte azonnal szimpátiájukat fejezték ki, mások pedig hülyeségnek tartották az egészet és csak azért is hétfőn intézték el a nagybevásárlást. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy Kolozsváron, ha csak egy kicsit is, de érezhető volt-e valami ebből a mozgalomból.
A horvátországi Halo, inspektore csoport kezdeményezett egy szupermarket-bojkottot, ami elég nagy visszhangot váltott ki a balkáni térségben. A horvát fogyasztók január 24-én egy teljes napra elkerülték a boltokat, különösen a szupermarketeket, hogy felhívják a figyelmet a súlyosbodó megélhetési válságra, amit javarészt az emelkedő élelmiszerárak okoznak. Aznap rengetegen elmulasztották a bevásárlást, a nagy érdeklődés láttán pedig ismét bojkottot hirdettek a horvátok az Eurospin, a Lidl és a DM üzletláncok ellen egészen január 31-ig.
A szabotázsnak meglett az eredménye: a horvát adóhatóság adatai szerint a szupermarketek forgalma 44 százalékkal, az összesített eladások pedig 53 százalékkal csökkentek. Erre reagálva a horvát kormány negyven új terméket vont be az árplafon alá, beleértve alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket. A nagyobb boltláncok is bejelentettek árcsökkentéseket: a Kaufland több mint ezer termék árát mérsékelte, míg a Konzum üzletlánc egymillió eurót fordított 250 horvát termék árának csökkentésére és befagyasztására.
A horvátországi eseményekre hivatkozva Călin Georgescu szélsőjobboldali és oroszbarát politikus is meghirdette a szupermarket-bojkottot Romániában. Arra kérte a lakosságot, hogy február 10-én, hétfőn kerüljék el a szupermarketeket és ne vásároljanak import termékeket, csakis kizárólag román termelőktől szerezzék be a szükséges élelmiszert.
Călin Georgescu állításai csak nyomokban tartalmaznak igazságot
Georgescu nem csak az emelkedő árak miatt indította el a kezdeményezést: szerinte nem árulnak elegendő román terméket a szupermarketekben és ezen változtatni kellene. A politikus azt is hozzátette, hogy a szupermarketek nem fizetik be rendesen az adókat, egy videóban arról panaszkodik, hogy 2023-ban nem jelentettek semmiféle nyereséget az üzletláncok.
A multicégek profitjait bárki leellenőrizheti, mivel az információk publikusak, az Economedia és a Digi24 is a Termene.ro platformra hivatkozik, ahol könnyedén utána lehet járni a cégek bevételeinek. Az alkalmazás adatai szerint 2023-ban a legnagyobb nyeresége a Lidl-nek volt, a német áruházláncnak több mint 11 ezer alkalmazottja van Romániában, és nettó nyeresége meghaladta az egymilliárd lejt. A második helyen a Kaufland áll 865 millió lej profittal, nem mellesleg 14 ezer embernek biztosít munkahelyet. A sorban a következő a Carrefour 249 millió lej nyereséggel. Egy szó mint száz: a szupermarketek bevételei léteznek és publikusak.
Azt, hogy a szupermarketek nem árulnak román termékeket, a mezőgazdasági miniszter, Florin-Ionuț Barbu cáfolta, szerinte a polcokon található termékek 70%-át román termelők és feldolgozók állítják elő. A miniszter azt is hozzátette, hogy egy egyhetes bojkott a román feldolgozók csődjéhez vezetne.
Sokan értelmetlennek látják a kezdeményezést
Az Europa FM műsorában a bojkott apropóján kérték ki a lakosság véleményét múlt pénteken, február 7-én. Kíváncsiak voltak, hogy hányan csatlakoznak Georgescu felhívásához, van-e olyan, aki direkt emiatt hétfőn intézi el a bevásárlást, de a román termékek helyzetéről is sokan megosztották a nézőpontjukat.
A kommentelők többsége nem értett egyet az oroszbarát politikussal, sokan inkább más miatt indítottak volna bojkottot. Volt, aki úgy vélte, hogy a különnyugdíjakkal kellene kezdeni valamit, hiszen a politikai elit kiváltságos nyugdíjakat vezet be magának, és ezt az átlagemberek adóiból fizetik.
Egy hozzászóló szerint a nagy szupermarketláncok megjelenésekor mindenki örült a bővülő választéknak és az alacsonyabb áraknak, most pedig képmutató módon ezek ellen kampányolnak. Egy másik megjegyezte: ő biztosan hétfőn megy vásárolni, mert a kisebb boltok drágábbak, és gyakran árulnak majdnem lejárt termékeket.
Akadtak olyanok is, akik a problémát inkább a politikában látták, és megjegyezték, hogy ha a külföldi cégek „megvették” az országot, az azért van, mert a román vezetés hagyta ezt megtörténni.
Végül néhányan arra is felhívták a figyelmet, hogy más országokban léteznek olyan szupermarketláncok, amelyek kizárólag hazai termékeket árulnak – például Spanyolországban a Mercadona –, és ott az alapvető élelmiszerek sokkal olcsóbbak. A kérdésük csupán annyi volt: ha máshol működik, miért ne lehetne Romániában is megvalósítani, függetlenül attól, hogy Georgescu kezdeményezi-e vagy sem?
Bojkottálni a bojkottot
Közben megjelent az antibojkott-mozgalom is a közösségi médiában, ahol arra buzdítják az embereket, hogy:
- menjenek el hétfőn vásárolni bármelyik város bármelyik szupermarketébe,
- vigyenek magukkal egy uniós zászlót vagy az uniós tagság bármely jelvényét,
- készítsenek fényképeket, és posztolják azokat EU-párti és elszigeteltség-ellenes üzenetekkel.
Dana Hering civil aktivista Facebook-oldalán jelent meg először az ötlet, azóta rengeteg komment érkezett a posztja alá megpakolt bevásárlókocsikról és élménybeszámolókról. Sokan azonban ennek sem látták értelmét.
„Micsoda hősies lázadás! Menj el a szupermarketbe, csinálj két képet az EU zászlóról, és kész, megmentetted a demokráciát!” – írja az egyik kommentelő.
Mi a helyzet Kolozsváron?
Hétfőn mi is ellátogattunk néhány üzletbe, hogy megnézzük, érezhető-e valami Călin Georgescu felhívásából, vagy fogunk-e uniós zászlóval vásárló embereket látni a szupermarketekben. Az üzletekben azonban a megszokott hétköznapi tömeget tapasztaltuk, különösebb változás nélkül. A Mega Image és a Carrefour egyes polcain néhány termék – például az alma és a konyhai papírtörlő – fogytán volt, de ez inkább az akciók miatt történhetett, valószínűleg semmi köze a bojkotthoz.
A nagyobb szupermarketekben, mint a Lidl és a Kaufland, szintén minden a megszokott módon zajlott. Néhány kosár tartalmába is belepillantottunk, de semmi különlegeset nem láttunk: a vásárlók mindennapi termékeket pakoltak a bevásárlókocsikba, nem kizárólag romániai árukat. A közösen vásárló párok vagy kisebb csoportok inkább arról beszélgettek, hogy ki melyik sört vagy öblítőt szereti jobban, Georgescu neve vagy a szupermarket-bojkott szóba sem került.
A Mărăști-piacon sem volt jele különleges érdeklődésnek a helyi termékek iránt. Nem alakultak ki hosszú sorok a tejtermékek vagy a zöldségek standjai előtt, a piac forgalma teljesen megszokott volt.
A bojkott sikeressége már előzetesen is kérdéses volt – kolozsvári szinten –, hiszen Georgescu körülbelül 15 százalékot szerzett az elnökválasztás első fordulóján Kolozs megyében. Ugyan van támogató bázisa a szélsőjobboldali politikusnak, de nem elég széleskörű ahhoz, hogy egy országos mozgalmat érdemben elindítson. Bukarestben valamivel nagyobb visszhangja volt az eseménynek, és a közösségi médiában is számos videó és bejegyzés keringett erről, de a valós vásárlói magatartásban ez nem mutatkozott meg egyértelműen.
