Esős, ködös napon érkeztünk Hargitafürdőre, a hazánk- és Európa-szerte ritka természeti kincsként számon tartott büdösfürdők színhelyére. Hogy nyomban arról is meggyőződjünk, valóban alig van az esztendőnek olyan napja, amikor a kaolinüzem szomszédságában levő gőzlőkben ne üldögélnének gyógyulást kereső betegek. A kénes gázfürdőkben a századok folyamán a fürdőgyógyászatnak sajátos módszere alakult ki olyan gazdag – háromszázéves – tapasztalattal, amelyre a mai orvostudomány is bízvást támaszkodhat mind a gyógyítás, mind a kutatómunka terén. Írásos dokumentumok és elbeszélések tanúskodnak arról, hogy a gázfürdők felfedezői pásztorok voltak. Éppen úgy, ahogyan az igen sok, ma is nélkülözhetetlen gyógyszerünk és gyógymódunk esetében történt, kénes gázfürdőink gyógyhatásának felismerése is – a népi tapasztalat érdeme.
Lakatos István csíkkozmási történész a XVII. század végén említi első ízben a mai Hargitafürdő kénes gyógyvizeit, „melyek belső és külső szervi betegségeket, kiütéseket, sebeket, lázakat gyógyítanak“. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Bányai János geológustól tudjuk, hogy Hargitafürdőt látogatta annak idején Apafi Mihály fejedelem is; az Omláka lápjából fakadó forrás mai napig az ő nevét viseli. Teleki Mihály kancellár írja 1684. szeptember 4-én keltezett levelében Vargyasra Dániel Istvánnak, hogy idősebb fia – betegsége miatt – Hargitafürdőre szándékozik menni.
A gázömlés, régi nevén büdösgödör – vulkáni utóműködés. Kénes szénsavas gázömlések vannak a Torjai Büdös-barlangban (1053 méter tengerszint feletti magasságban), Sugás-fürdőn (740 m), Csíkszentsimon (1200 m), Csíkszentimre (1284 m), Csíkszentgyörgy határában és Hargitafürdőn (1330 m); Kovászna (550 m), Málnás (584 m) és Tusnádfürdő (656 m) gázömlései tiszta szénsavat tartalmaznak (mofetták). A kénes gázfürdők népszerűsége napjainkban olyannyira megnövekedett, hogy kibővítésük és korszerűsítésük egyre sürgetőbb feladat.
Hargitafürdő fedett büdösgödreiben, gőzlőiben érdekes gyógyulási eredményekről számoltak be hazai és külföldi betegek. Hetvenéves, ősz hajú, fehér bajuszos bácsi így nyilatkozott : „öt esztendeje járok ide. Alig bírtam a lábamat, a karomat, kezemet pedig nem tudtam mozgatni. Ez évben már kaszáltam a harmatos füvet.“
A hétgyermekes kanadai anyával is itt találkoztunk. Ritkán előforduló megbetegedésben, szklerodermában (páncélbőrűség) szenved már hosszú évek óta. „Odahaza már mindent megpróbáltak velem a kezelőorvosaim. Az ujjaimat be sem tudtam hajlítani, a bőröm keménnyé vált, kellemetlen volt a beszéd, az arcom bőrét úgy éreztem, mintha maszkot viselnék. Betegségem a mosolyt – már azt hittem – végleg elűzte arcomról. Minden gyógyszeres kezelés csődöt mondott. A férjem, s gyermekeim nagyon aggódtak miattam. Én, őszintén szólva, már minden reményem elvesztettem. És egyszer azt tanácsolták nekem, menjek Romániába. Ott rengeteg fürdő van. Dr. Málnási Géza előadótanárral véletlenül hozott össze a sors, ő javasolta Hargitafürdőt. Nagyszerű hely ez. Minden évben másfél hónapot töltök itt. Főzni, kézimunkázni, sőt zongorázni is tudok már. Kanadai kezelőorvosaim csodálattal nyilatkoznak javulásomról“. Kísérőm, dr. Lukácsy József is megerősíti a mondottakat.
Dr. Málnási Géza előadótanár a marosvásárhelyi 2-es számú Belgyógyászati Klinika orvosa. Tudom róla, hogy a csíki magaslati kénes-szénsavas gázfürdők és a gyomorrák földrajzi elterjedésének kérdése foglalkoztatja. Ezekről több mint 60 tudományos közleményt írt hazai és külföldi szakfolyóiratokban és kétszáznál több előadást tartott munkatársaival együtt. A Hargita gázömléseinek gyógyászati felhasználásáról tanítványaival együttesen szerkesztett közleményei a napokban jelentek meg.
– Magaslati kénes gázfürdőink a népi gyógyászat keretéből ma már a korszerű orvostudomány nélkülözhetetlen gyógytényezőjének sorába emelkedtek – tájékoztat dr. Málnási Géza.
– Egyes betegségeknél, mint például a magas vérnyomás, érelmeszesedés, érdugulások, páncélbőr-betegség, ízületi gyulladások, porckopás, cukorbetegség stb. – sok beteg számára a kénes szénsavas gázfürdő sokszor épp olyankor eredményes kezelési lehetőség, amikor a gyógyszerek nem alkalmazhatók vagy hatástalanok.
Egy ritka betegségről, amelynek oka még ismeretlen
Hargitfürdői élményeimről számolok be. A ritkán előforduló páncélbőrűség gyógyításáról érdeklődöm.
– A szkleroderma (páncélbőr) elnevezés tulajdonképpen csak a kültakaró (a bőr) elváltozását jelzi. A betegség azonban az egész szervezet, főleg a kötőszöveti állomány megbetegedése. Ezért szaknyelven ma inkább a szisztémás szklerózis elnevezést használják. A szklerodermát az úgynevezett kollagén-betegségek közé sorolják. Ezzel azt kívánják hangsúlyozni, hogy a szervezetben bizonyos „enyves vagy kocsonyás“ természetű anyagok összetétele kórosan megváltozik. Külső megtekintésre elsősorban a bőr és a kéz ízületeinek elváltozása szembetűnő. Ugyanolyan mértékben, sokszor még súlyosabban, megbetegednek az ízületek, a csontok, az erek, a szív, nyelőcső, gyomor, tüdő, vese és más szervek is. Innen erednek a nyelési-szívműködési zavarok, a szív- és veseelégtelenség.
Az orvostudományban igen sok egyezményesen elfogadott fogalom van. Így a szkleroderma fogalmához jelenleg az is hozzátartozik, hogy annak oka mindmáig ismeretlen, és az is, hogy gyógyításához egyetlen eredményes gyógyszer sem állott eddig rendelkezésünkre. Talán az egy kortizon kivételével, amely a betegség tüneteit feltűnően enyhíti, s ugyanakkor súlyosbodását is ideig-óráig meggátolja. Teljes gyógyításáról kortizonnal szó sem lehet. Éppen a kortizon említett hatásossága alapján egyesek úgy vélik, hogy a szkleroderma (a reumás megbetegedésekhez hasonlóan) az úgynevezett autoimmun-betegségek közé sorolható. Ezek szerint – esetleg – a szervezet kóros védekező képességében lenne a hiba. Ebben az esetben a szervezet „tévedésből“ saját kötőszövetét pusztítaná el termelt ellenanyagai révén. Ezt a képességet a kortizon megakadályozza – ezért gyógyít. Azt is feltételezték, hogy a szklerodermában és más úgynevezett autoimmun-betegségekben maga a kötőszövet az elsődlegesen kóros, és ez a kórosan megváltozott, mintegy testidegen anyag váltaná ki a fokozott ellenanyag-termelést és ezáltal a kötőszövet pusztulását. A kortizon ezt is gátolja, vagyis megakadályozza a szervezet kisiklott és káros önpusztító tevékenységét. A felfogás több szempontból is vitatható, de ma leginkább divatos nézet, éppen a kortizon látványos, de hosszú távon igen káros, sőt veszedelmes hatása következtében.
Mások szerint a szkleroderma elsődleges oka: érbántalom, és a kötőszöveti pusztulás ennek közvetett következménye, mint táplálkozási ártalom, illetve zavar. Ez az úgynevezett angio-neurotikus elmélet. A belső elválasztású mirigyek szerepére utal a kortizon előbb említett hatása. Vannak, akik a szkleroderma keletkezését annak tulajdonítják, hogy a szervezet képtelen lenne bizonyos vérnyomáskeltő és érgörcsöt előidéző anyagokat (például katekolaminokat) lebontani. Ennek következtében a kiserek görcse hozná létre a betegséget. Mások bizonyos fehérjetermékek, például a fibrin kóros összetételében látják a baj okát. Ennek következtében pusztulnak az erek, rosszabbodik a kötőszövet anyagcseréje. Végül – és végső okként – feltételezhető, hogy bizonyos humorális elváltozások vannak az említett mechanizmusok középpontjában, és ez a szervezet fehérjéinek összetételében keresendő.
– Gyógyítható-e a szkleroderma ?
– Meggyőződésem, hogy igen. Mindenki, de főleg a betegek, személyesen is meggyőződhettek, hogy a kénes gázfürdőkben (Hargitafürdő, csíkszentimrei Büdös) a betegség kielégítő módon gyógyítható. Ennek ellenére a kezelés nem egyszerű. Hosszú tapasztalat tanított meg arra, hogy a kezelést szünet nélkül, évekig, talán évtizedekig kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy nyáron 8-12 hétig a Büdösben, majd odahaza kénes kezelések, pakolások formájában szünet nélkül kénre van szüksége a szervezetnek. A kezelés hosszas és fáradalmas, költséges eljárás, de megéri.
– A kénes és gázfürdőkön kívül a szkleroderma kezelésének van-e más eredményes gyógyszere?
– Sajnos nincs. Csak kortizonnal sikerült eddig említésre méltó átmeneti javulást elérni. De ha már olyan hathatós gyógymóddal rendelkezünk, mint a magaslati kénes-szénsavas gázfürdők és az otthon is könnyűszerrel megvalósítható kénes borogatások, akkor – legalábbis egyelőre – fölösleges egyéb gyógymódok hatástalansága miatt panaszkodni.
Háromszáz éves gyógymód továbbfejlesztői
– Az eddig elért eredmények alapján új gyógyászati eljárásnak tekinthetjük-e a kénes gázfürdőket a szkleroderma gyógyításában?
– Nem tekinthetjük sem felfedezésnek, sem új eljárásnak. Egy több mint háromszáz esztendős népi gyógymód felismeréséről van szó.
– Az említett gyógyászati tapasztalatok hozzájárultak-e a szkleroderma lényegének megismeréséhez?
– Kétségtelenül. Megtudtuk, hogy a szkleroderma gyógyításában a kénes szénsavas természetes gázfürdőkben levő különleges kén használ és talán szabad remélni, hogy gyógyít is.
– Történtek-e tudományos kutatások a kénes gázfürdők hatásmódjának tanulmányozására. Hol és kik végezték azokat?
– A kísérletek nagy részét a csíkszentimrei Büdösben végeztük 1952 óta, tehát több mint húsz éve. Ezeket a kutatásokat B. Balmucz Erzsébet és a nemrég elhunyt Porime Ioan vegyészek segítségével Jakab Kálmán csíkszeredai főorvos, valamint György Pál, Fali Sándor, Gáspár Pál, Lukácsy József, a marosvásárhelyi belgyógyászati klinikák egykori tanársegédei végezték önfeláldozó munkával, többnyire a helyszínen, igen nehéz körülmények között. Kifor Imre, Kotainé Lakatos Éva, László Ella, Pálffy Gecse Olga tanársegédek és Mózes Magda tanárnő a belgyógyászati klinikákon és a Kórélettani Intézetben, Dóczy Pál és Horváth Endre érdemes orvosprofesszorok támogatását élvezve.
Szabó Árpád professzor (Kolozsvár-Napoca), Szabó Endre fővegyész, László Attila adjunktussal (Marosvásárhely) a gázok vegyi összetételét, radioaktivitását és ionizációs állapotát vizsgálták.
Kutatóink számos és érdekes megállapításra jutottak. Megtudtuk, hogy a kénes gázfürdők hatására a szervezet kéntartalma akár 100–200 százalékkal is gyarapodhat. Ezek alapján feltételezhető, hogy a szkleroderma gyógyítása ezzel a különleges és még eléggé nem tanulmányozott kéngázzal van összefüggésben. A kénes-szénsavas gázfürdőkben a bőr hőmérséklete emelkedik. Ez a körülmény valószínűleg elősegíti a bőr anyagcserefolyamatait. Megállapítottuk, hogy a kénes gázfürdők hatására a vérnyomáscsökkentő, értágító anyagok és más fontos fehérjeszármazékok szabadulnak fel. Bebizonyosodott, hogy a kénes gázfürdők hatására a szervezet saját kortizontermelése fokozódik, javul. Kénes kezeléssel a kortizondependenciát (vagyis a beteg, illetve a szervezet kortizonéhségét és annak káros következményeit) igen gyorsan meg lehet szüntetni, és a kortizont akár egyszer s mindenkorra ki lehet küszöbölni a reumás betegségekben és a szklerodermában szenvedőknél is. Kénes gázfürdők hatására javul a szervezet természetes védekező képessége, a beteg szervezet kóros és hiányos fehérjekészlete ismét normális lesz vagy ahhoz közeledik. Feltételezhető, hogy ezek valamelyike kapcsolatban van a szkleroderma gyógyításával.
Kutatásaink témája sajátosan hazai, továbbfejlesztésük elsőrendű feladat. Kutatásainkat immár korszerűbb tudományos módszerekkel jelenleg a csíkszeredai kórházban folytatjuk. Tapasztalatainkról, eredményeinkről eddig 120 tudományos dolgozatban, valamint előadásokon számoltunk be. Több közleményünk román és magyar nyelven nyomtatásban is megjelenik.
Hargitafürdő pótolhatatlan szerepet tölt be számos megbetegedés gyógyításában. Büdösgödreinek gazdasági értékét, különleges gyógyászati jelentőségét, idegenforgalmi vonzóerejét jelen állapotukban aligha tudnánk kellőképpen felbecsülni. Méltányos megoldás a gőzlők korszerűsítése és a meleg fürdő visszaállítása lesz. És természetesen a kaolinüzem és vágterületek elhatárolása a fürdőteleptől. Megéri.
Megjelent A Hét V. évfolyama 48. számában, 1974. november 29-én.
