Dr. Szabó Jenő 1941-ben gyakornok a kolozsvári szülészeti klinikán. Utána tanársegédként részt vett a kézdivásárhelyi bábaképző intézet megszervezésében. A felszabadulás után újraszervezi a kézdivásárhelyi bábaképzőt, majd 1955-től a kovásznai szülészeti-nőgyógyászati osztály vezetője.
Dolgozataiban a gyermekágyi láz problémájával, a bábaképzés korszerűsítésével foglalkozik, majd a kovásznai szénsavas fürdő- és mofetta-kezelések nőgyógyászati vonatkozásairól számol be több tudományos ülésen. 1969-ben a bukaresti Balneológiai Intézetben tanulmányozta a korszerű balneo-fizioterápiás eljárásokat, különös tekintettel a kovásznai alkalmazási lehetőségeikre… Hazánkban és külföldön is egyre ismertebbé válik a Keleti-Kárpátok nyugati oldalán fekvő Kovászna város és fürdőhely neve.
A Kovásznán és Tusnádfürdőn megtartott orvosi konferenciák és tudományos ülésszakok témája nemegyszer vonatkozott Kovászna megye gáz- és ásványvíz-fürdőinek balneológiai jelentőségére. Miltiade Filipescu akadémikus, a Bukaresti Tudományegyetem geológiaprofesszora két esztendővel ezelőtt így nyilatkozott: „Kovászna ideális fürdőhely szív- és vérkeringési zavarokra, gyomorbántalmakra, reumára. Ami a legfontosabb, óriási egészségügyi potenciál rejlik benne, több mint Karlovy Varyban. Borvizei a legváltozatosabbak, mofettái 98 százalékos száraz széndioxidot tartalmaznak, levegője pedig negatív ionokkal telített…”
Kovásznán a földkéreg repedésein át – mintegy 70 hektárnyi területen – széndioxidban és kénhidrogénben igen gazdag gázok, vizek törnek felszínre. Eddig közel háromszáz különféle összetételű ásványvizet vegyelemeztek. Közös jellemvonásuk az, hogy szénsav, fémsó-elemekben gazdagok.
A kovásznai mofettákat a népgyógyászat különböző reumás megbetegedések gyógykezelésére évszázadok óta használja, hatásmechanizmusuk vizsgálatával azonban a kísérletes orvostudomány alig foglalkozott.
Marosvásárhelyi és kovásznai orvosok (dr. Benedek Géza, dr. Hadnagy Csaba) 1958 óta mérik fel a Kovásznán elérhető gyógyászati eredményeket. Mivel az orvosi műszeres és laboratóriumi vizsgálat részére jobban hozzáférhető volt, később elsősorban a magas vérnyomásos és az érszűkületes betegeken megfigyelt eredményeiket közölték hazai és külföldi szaklapokban (dr. Brassai Zoltán és Ferenczi László társszerzőkkel). A reumás betegségek gyógyításában a hatás nehezebben értékelhető, mert műszerekkel nem lehet igazolni, hogy a mofettázás után megszűntek a fájdalmak.
A marosvásárhelyi és kovásznai orvosok egy 1960-ban megjelent dolgozatukban úgy vélik, hogy a mofettakezelés befolyásolja azokat a helyi vérkeringési zavarokat, amelyek felelősek lehetnek a reumás fájdalmakért. Ugyanis mind az ízületi, mind az izomreuma esetén morfológiai elváltozások mutathatók ki az ízületet tápláló és a reumás izomcsomó körüli erekben.
A fenti megfigyelésekből kiindulva a kovásznai szülészeti-nőgyógyászati kórházban dr. Szabó Jenő főorvos marosvásárhelyi szakemberekkel (dr. Trombitás József és dr. Kali István főorvosok) tervbe vették a mofetta- és szénsavas fürdőkezelés tanulmányozását olyan nőgyógyászati megbetegedések esetén is, ahol feltevéseik szerint a helyi vérkeringési zavaroknak fontos szerepe lehet a betegség kóroktanában (bizonyos nőgyógyászati gyulladások és sterilitás kiváltásában). Kísérletes megfigyeléseik további sikerrel kecsegtetnek. Az anyaságért, az új emberkék megszületéséért küzdenek. A kovásznai nőgyógyászati és szülészeti osztályon két olyan anyával is találkoztam, akik éveken át hiába várakoztak gyermekáldásra. Régi álmuk szénsavas fürdőzés és mofettakezelés után válhatott valóra. Az anyák arcát figyelem… a keletkezés és elmúlás állandó harcában ők képviselik a születést a halállal szemben. Kísérőm elmondja, hogy a nőgyógyászati betegek nagy része a felvételre jelentkezéskor szinte kivétel nélkül ezzel kezdi: „Szeretnék egy gyereket”.
Dr. Szabó Jenő főorvost, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház kovásznai szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezetőjét ennek az egészségügyi létesítménynek a múltjáról, jelenéről és az itt folyó tudományos kutatásról faggatom.
Kovásznai szülészeti-nőgyógyászati osztály 1955-ben létesült a meglevő tízágyas szülőotthon bővítésével, dr. Benedek Géza, az akkori kórházigazgató kezdeményezésére; a sebészettel együtt a jelenlegi épületben helyezték el 25 ágylétszámmal. 1961-ben, a párt- és a szakmai szervek támogatásával az ágyak száma 45-re emelkedett. Javaslatomra 15 ágyat a női betegségek szénsavas fürdő- és mofettakezelésére állítottunk be.
A nőgyógyászati megbetegedések gyógyításánál az Önök kórházában – ha jól tudom – hazai és világviszonylatban is első ízben alkalmazták a szénsavas fürdő- és mofettakezelést. Mi ösztönözte ezeket a kísérleteket?
Az a megállapítás, hogy a különböző érmegbetegedéseknél jó eredményeket tapasztaltak a szénsavas fürdő és mofetta értágulást előidéző hatásáról, minket arra ösztönzött, hogy próbáljuk meg azoknak a női megbetegedéseknek gyógykezelését, amelyek a kismedencebeli női nemi szervek érrendszeri elváltozásaival vannak összefüggésben. Betegeink kezelését 1961-ben – a marosvásárhelyi 1-es számú Poliklinika nőgyógyászati rendelője főorvosainak közreműködésével, dr. Trombitás József és dr. Kali István irányításával kezdtük meg. Kórházunkban dr. Komáromi Mihály, jelenleg dr. Szurkos István szülész-nőgyógyász szakorvos kapcsolódott be kísérletes orvostudományi megfigyeléseinkbe. Csakis elismeréssel szólhatok a Kovászna megyei párt- és egészségügyi szervek sokoldalú támogatásáról. (Dr. Pascu loan, a sepsiszentgyörgyi poliklinika szülész-nőgyógyász szakorvosa és dr. Kemény György üzemi főorvos messzemenő figyelmet tanúsítanak munkánk iránt.)
Milyen megbetegedések gyógyításánál alkalmazzák a szénsavas fürdő- és mofettakezelést?
Különösen a vérzéses zavarokban szenvedő betegeknél – akik évek óta gyógyszeres és intézeti kezelésben részesültek – kíséreltük meg, a gyógyszerek adagolásának mellőzésével. Elsősorban a kevés vagy ritkán jelentkező, fájdalmas vagy teljesen kimaradó menstruáció miatt szenvedőket kezeltük. Az eredmények meglepőek. Néhány betegnél már az első fürdő- és mofettakezelés befejezése után rendeződött a menstruációs ciklus, sőt az évek óta nem menstruáló nőknél is jelentkezett. Később, az ellenőrző vizsgálaton, az addig meddő nők elég nagy százaléka terhességgel jelentkezett. Ez hívta fel figyelmünket arra, hogy részletesebben foglalkozzunk a meddőség leküzdésével, kihasználva a gyógyító természeti adottságokat.
Gyógykezeléseinket nemcsak az elsődleges, hanem a másodlagos meddőségek kezelésére is kiterjesztettük. (A másodlagos meddőség különböző gyulladásos megbetegedések után alakulhat ki, többek között gyakori terhességmegszakítás következtében.) Tíz esztendő során 600, meddőséggel kezelt betegünknél – gyógyszeres kezelés nélkül – 18–20 százalékos pozitív eredményt értünk el, amely esetekből 5 százalék abortusszal, 15 százalék kihordott terhességgel végződött. Általában azt tapasztaltuk, hogy kéthetes kezelés, tíz-tizenkét fürdő és mofettázás után, hat-hét hónapig tartó javulás és panaszmentesség észlelhető. Kezeléseinket kiterjesztettük az idült méhgyulladásos, valamint a menopauzás vérzészavaros betegek panaszainak enyhítésére is – ugyancsak jó eredménnyel.
Háromszázötven félheveny petefészekgyulladásos folyamatnál alkalmaztunk fürdőkezelést teljes láztalanság és 10–15 mm VSH (vérsüllyedés, 1 óra) mellett. Az anatómiai lelet minden esetben tömöttebb, duzzadtabb, érzékenyebb petefészkek és petevezetékek jelenlétét állapította meg, gyengébb vagy erősebb fájdalomérzéssel, mely a méh mozgatásakor igen kifejezett, volt. Tíz beteg esetében heveny petefészekgyulladásnál – erőteljes antibiotikum-kezelés után – kezdtük a fürdőkezelést, melynek hatására teljes anatómiai javulás következett be a tapintási lelet alapján.
Hogyan kerül a steril (meddő) nőbeteg ebbe az egészségügyi intézménybe?
Sok betegünket a marosvásárhelyi 1-es Poliklinika nőgyógyászati rendelőjéből küldik közös megegyezéssel. Ezt megelőzően a steril betegek az adott lehetőségek szerint tökéletes kivizsgálásban és gyógyszeres kezelésben részesülnek hónapokon át (a férjek kivizsgálásával párhuzamosan). Utóbbi értesülésem szerint az idén még tizenöt nőgyógyászati betegünket várjuk s remélem, hogy a szénsavas fürdő és mofetta-kezelés után ők is gyermekáldásra számíthatnak.
Tájékoztatna talán megfigyeléseik eredményeinek közzétételéről…
Eredményeinkről szakdolgozatokban számoltunk be. Többek között az 1968-ban, Kovásznafürdőn megrendezett Országos Balneológiai Konferencián dr. Opreanu professzor nagyra értékelte eredményeinket. Az Orvostudományi Társaság sepsiszentgyörgyi és kézdivásarhelyi fiókjainak szakgyűlésein is hangzottak el beszámolók.
1970-ben a marosvásárhelyi Orvostudományi Társaság tudományos ülésszakán számoltunk be megfigyeléseinkről.
Legközelebbi terveik?
Kétirányúak. Egyrészt kiértékelni és feldolgozni a művi terhességmegszakítások okozta vérzészavarral kezelt, több éves beteganyagot; másrészt egzakt laboratóriumi módszerekkel – a lehetőségek szerint – szeretnék meghatározni a nemi hormonok mennyiségi változását a mofettakezelés hatására. Sajnos, hely híján, nem tudunk eleget tenni valamennyi nőgyógyászati betegfelvételi kérésnek. Jelenleg az épület bővülésével, az ágyszám növelésének lehetőségével foglalkozunk. Erre vonatkozóan komoly ígéreteket kaptunk felettes szerveinktől. Örömmel újságolhatom, hogy városunkban új poliklinika épül.
A Kovásznán folyó tudományos kutatómunka szem előtt tartja a népi megfigyelés pontos orvosi módszerekkel végzett megerősítését, utánvizsgálatát s a hatásmechanizmus további kutatását. Az anyavédelem és a születések számának növelését elősegítő munkájuk sikeresen illeszkedik be a népünk fiatalságát és alkotóerejét megtartó, fokozó törekvésekbe.
Október 2–4 között tartották meg Bukarestben a VII. Országos Nőgyógyászati-Szülészeti Kongresszust. A mintegy nyolcszáz hazai és külföldi résztvevő előtt bemutatott kétszáznál több tudományos közlemény újabb bizonyítéka a román szülészeti és nőgyógyászati iskola magas színvonalának, az ember egészsége védelmében és jóléte biztosításában elért eredményeinknek.
Jelen beszámolót is a hazai nőgyógyászat egyik sikere bemutatásának igényével közöljük.
Megjelent A Hét V. évfolyama 41. számában, 1974. október 11-én.