Nagyon korlátoltnak kell lenni ahhoz, hogy egy ország vezére ennyi idő után is képtelen legyen megérteni: ami működött csaknem tizenkét éven keresztül, az ma már nem működik. Nem tegnap óta nem működik, hanem jó ideje nem működik. Az Európai Unió belátta, hogy egy kocsmai kötözködővel nem lehet értelmes vitát folytatni és megállapodni, semmi nem működik, főként a meggyőzés és az észérvek nem. Egyetlen zsarolás sem jött be már jó ideje, Brüsszel simán kikerüli. Ugyanaz megy most, ami az Európai Néppárt esetében ment. Orbán képtelen feladni, nem tud – nem is akar – kompromisszumot kötni.
Rohadtul nem érdekli, soha nem is érdekelte, hogy az alattvalókkal mi történt, mi történik és mi fog történni. Nem államférfi, hanem egy egy súlyosan személyiségzavaros ember: kicsinyes, bosszúszomjas, önző és ostoba. Meg van róla győződve, hogy ő nem veszíthet, nem bukhat. Holott már régóta folyamatosan veszít. Felelősséget semmiért nem vállal, másra hárítja és állandóan hazudik nekünk.
Megint láthattuk, Orbán Tusványoson érzi igazán jól magát, onnan tud uszítani a legnyíltabban a szélrózsa minden irányába, mi meg elszörnyülködve nézhetjük/hallgathatjuk az ott készült videókon azt a szellemi színvonalat, amit a rajongótábora képvisel. Ezeknek nyomja a revizionista, szélsőjobbos nacionalista fröcsögését.
Kíváncsi lennék, érzékelik-e a hívők, hogy összezavarják a fejüket, a magyar vásárlónak az a jellegzetes tulajdonsága, hogy idióta, ész nélkül vásárol, eszébe sem jut takarékoskodni – mert futja neki bőséggel –, de a jó kormány helyette is gondolkodik, és bevezette a remek árfigyelő rendszert. És majd biztosan belekerülnek a magyar tulajdonú élelmiszerláncok is, leginkább úgy, ha kirúgnák a multikat. Most nem azért nem látjuk őket, mert áraikkal nem versenyképesek, hanem eddig erre nem volt ideje senkinek. Hát persze.
Kétségtelenül virágzó földi paradicsom a hazánk, ahol az inflációl az uniós átlag háromszorosa, ahol az emberek több mint 40 százalékának nem futja nyaralásra, ahol néhány hónap leforgása alatt mintegy tíz százalékkal csökkentek a reálkeresetek, de ahol soha nincs gazdája a szarnak, mocsoknak, korrupciónak, dilettantizmusnak, szándékos stratégiai károkozásnak és a széthullásnak. Pontosabban van neki gazdája, valakire rákenik. Csak egyvalakit nem terhel soha semmiért semmilyen felelősség: a kétharmados teljhatalmú fennállása tizennegyedik évét taposó, magát keresztény-konzervatívként aposztrofáló rendeleti féldiktatúra Vezérét. Ő kívülálló nézőként elmagyarázza, értelmezi a “köze nincs hozzá” történéseket.
Naponta látjuk Rogán propagandazuhatagának sikerességét. Akárhogy is hullámzik a fekália, el tudják hitetni az egyszerű emberekkel, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van, ő semmiről nem tehet. Támadják, de mi szeretjük, imádjuk, az életünket és vérünket adnánk érte. Tehát: ha tizenhárom éve mindig mindenki más tehet minden bajról, ami Mária és Viktor országát sújtja, ha az Orbán-kormánynak az égvilágon semmi köze nincsen semmihez (csak a jóhoz), ha annyira tehetetlen a kormány, hogy Soros György és Gyurcsány akarata irányítja a szuverén Magyarországot, ha az ellenzéki EP-képviselők mozgatják Brüsszelt, ha külpolitikai tényezők befolyásolják a kenyér árát, ha Brüsszel pénze nélkül az ország még a pedagógusok béremelését sem tudja kitermelni (bár a Vodafone megvásárlásákor is emlegették, annak a nyeresége fogja majd a pénzt biztosítani), mára az is Brüsszel kötelessége lett – akkor mi a francért nem mond le ez az alkalmatlan, cselekvésképtelen, inkompetens kormány?
A lopáson és a szar másrakenésén túl még a hazudozás is az életelemük, nem is értik és részegnek mondják (bár Pesty László élénken tiltakozik) azt, aki nem bírva már az állandó hazudozás terhét, őszinteségi rohamában bírálta a rezsimet, elmondta, hogy lopnak, csalnak és hazudnak. Talán ősfideszes mivolta menti meg őt az őszinte kibeszélés egyébként megbocsáthatatlan bűne alól…
Gulyás szerint a státusztörvény miatt nincs nagyobb felmondási hullám, tanárhiány sincs. A nyáron felmondott ötszáz pedagógus megfelel az átlagnak, minden rendben van. Persze. Ne is várjuk, hogy az oktatás problémáival foglalkozzon a kormány, hiszen semmi olyasmivel nem hajlandó foglalkozni, ami nem a népszerűségét szolgálja.
Ha van elég tanár, akkor miért éppen most tették a felvételi ponthatárt olyan alacsonyra a pedagógusképzőknél, hogy a leggyengébbek is bekerülhetnek? Miért most tették lehetővé, hogy diploma birtokában már két félév után (!) tanári diplomához is lehet jutni azoknak, akik elvesztették józan eszüket és diplomás létükre átváltanak a rosszul fizetettek és megalázottak pályájára. És ha mégis elfogy a hivatástudattal és lelkiismeretességgel az oktatást hátukon cipelők köre, akkor mi lesz?
Ötletgazdag kormányunk gyorsan talál majd megoldást, OKJ-s képzésben, gyorstalpalón, egy év alatt kiművelt “pedagógusok” is elegendőek lesznek Orbánnak az autóösszeszerelő és akkumulátorgyári munkák előtti oktatáshoz.
Sírnivaló látni, hogy oly sok terület kifosztása és tönkretétele mellett a saját szakmai területemet, a jövő szempontjából oly fontos oktatást is egyre tovább rombolják, most éppen a gyenge tanulmányi eredményűek pedagógus pályára csalogatásával és a képzési idő csökkentésével. A minőségi oktatást nem a megbecsült pedagógusok által átadni hivatott versenyképes tudásban, hanem a hittanórákban, a honvédelmi-hazafias ismeretekben és a heti testnevelésórák számában mérik.
Ezért aztán a magyar társadalom, kisgyerekekkel, középiskolásokkal és a felnőttekkel együtt olyan maradandó sérüléseket szenved, amelynek helyrehozatalához még a rendszer eltakarítása után több évre is lesz szükség.
Forrás: Újnépszabadság
