Nem finomkodott Orbán Viktor, nem vette elő egykori jogi egyetemi ismereteit, amikor többszörös terrorcselekmény elkövetésével vádolta meg az Egyesült Államok elnökét és a nyugati világ kormány- és államfőit a jelentős létszámú közönség előtt mondott július 27-i tusnádfürdői beszédében.
Elsőre nem hittem a saját fülemnek, hogy előbb a Balti-tenger alatti gázvezeték felrobbantásáról állította: „Azt, hogy szó nélkül hagyjuk az Északi Áramlat fölrobbantását, hogy maga Németország szó nélkül hagyja, a saját tulajdonában álló vagyontárgyával szemben – nyilvánvalóan az amerikaiak irányításával – végrehajtott terrorcselekményt (…)”.
Orbán a Kreml álláspontját úgy is megfogalmazhatta volna, hogy „azt sem lehet ma már kizárni, hogy ez egy, az amerikaiak irányításával végrehajtott terrorcselekmény volt”. Ebben az esetben legalább annyit mondhatott volna utána, hogy ez az ő véleménynyilvánítási szabadsága. Orbán azonban nyilvánvaló tényként rögzítette, hogy a terrorcselekményt hivatalosan Amerika irányította. Azt pedig tudni illik, hogy Amerikán kívül erre engedélyt kizárólag az Egyesült Államok mindenkori elnöke adhat.
Gondoltam, ennél biztosan nincs lejjebb, amikor egy NATO-tagállam miniszterelnöke az Egyesült Államok elnökét gazdasági érdekből elkövetett terrorcselekménnyel vádolja meg. Tévedtem! Van lejjebb. Méghozzá, amikor Orbán Joe Bident a vetélytársával szembeni merénylet megrendelőjeként is megnevezte. Tette ezt úgy, hogy a nyugati demokráciában élenjáró országok miniszterelnökei, államfői Biden bűntársaivá váltak.
Orbán ezt is tényállító mondatokban fogalmazta meg a beszédében: „Ezért óriási a tétje az amerikai választásnak. Ezért látunk olyasmit, amit korábban sohasem. Ezért akarják megakadályozni, hogy Donald Trump el tudjon indulni a választáson. Ezért akarják börtönbe zárni. Ezért veszik el a vagyonát. És ha ez nem segít, akkor ezért akarják megölni.” Majd hozzátette: „És ne legyen kétségünk, hogy az, ami történt, nem biztos, hogy az utolsó kísérlet volt ebben a kampányban.”
Orbán Viktor felvette a látnok szerepét, hidegfejű elemzőként relativizálta a Putyin-rezsim felelősségét a háborúért – Tíz év után sem érződik az alapvető…
A szó szerinti idézetből látható, hogy itt sem próbált meg legalább annyit finomítani, hogy a fentieket szerinte nem lehet ma már kizárni. Tényközlést tett, amelyet felolvasott, azaz az élőbeszéd átgondolatlan szóhasználata sem vethető fel védekezésképpen. Nem tudom, hogy miért, de nagy volt a hallgatás, mind az USA nagykövetsége, mind külügyminisztériuma, mind az érintett nyugati vezetők részéről. Persze ez lehet a vihar előtti csend, mert ennek következménye biztosan lesz.
Az ellenfél rágalmazása
Orbán elszabadult „elmebajára” mindenképpen fel kell figyelnünk! Történelmileg ismert magatartás, hogy egy diktatúra vezetője megvádolja az ellenfeleit saját tetteivel, hogy azok előbb kényszerüljenek magukról lemosni a mocskot, a rágalmat. Példaként, így volt ez Orbánnál a nyugdíjasok kifosztásakor, az adóemelésekkor, a rezsi növelésénél, a szuverenitás emlegetésénél, a külföldi ügynökséggel való váddal, stb., és így lesz ez a közeljövőben, mások mellett a sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésekor. Orbán a felsoroltakkal mindig megvádolta az ellenfeleit arra az esetre, ha a választásokon az ellenzéke nyerne – majd amikor megtartotta a hatalmát, jóval magasabb szinten maga vezette be azokat.
Orbán most a következő nyílt vádakkal állt elő Trump kapcsán:
1. Megakadályozni, hogy el tudjon indulni.
2. Elvenni a vagyonát.
3. Börtönbe zárni.
4. És ha ezek nem segítenek, akkor megölni.
1. Megakadályozni, hogy el tudjon indulni: A karaktergyilkosságokkal, a média kisajátításával és a hazugsággyár üzeneteivel, a civil szervezetek társadalmi korlátozással, a választójogi törvénnyel ez már megvalósult.
2. Elvenni a vagyonát: Az Állami Számvevőszék és a NAV aktív közreműködésével ez már szintén folyamatosan megtörténik.
3. Börtönbe zárni: Gondoljunk csak Fekete-Győr Andrásra, Donáth Annára, Gurmai Zitára, Juhász Péterre, Varju Lászlóra, vagy a civil körből Iványi Gáborra, Bige Lászlóra és még sokakra!
4. Mostanra azonban Putyin és Lukasenka, illetve Robert Fico után Orbán is eljutott oda, „és ha ez nem segít, akkor megölni.”. Ez pedig súlyos figyelmeztető üzenet sokunknak, nekem is!
Az orbáni propaganda siserahada a Tusnádfürdőn tartott beszédét „az év beszédeként” értékelte valamennyi médiafelületén. Az egységes címszó szerint „Orbán felfedte lapjait, és elmondta mit fog tenni”. A propagandagépezet a lényeget tekintve igazat mondott. Visszagondolva az eddigi, évente durvuló beszédekre, talán az idei hordozta magában a legsúlyosabb állításokat.
Számos barátom, az általam követett politikai elemzők, ellenzéki politikusok/szervezetek, a kritikus média esetében is felismerhető, hogy a június 9-i választásokat megelőző orbáni/rogáni propaganda viszonylagos sikere után a tusványosi beszéd iránti figyelem szinte lenullázódott. Közülük sokan be is vallották, hogy egyáltalán nem hallgatták meg az idei tusnádfürdői beszédét. Mások pedig csak belehallgattak, de feladták azzal, hogy már nem bírják tovább hallgatni hazugságait, illetve úgy ítélték meg, hogy már Orbán sem képes a mocsárban mélyebbre süllyedni. Nekik is szánom ezt az írást azzal, hogy tévedtek. Tudatosan vagy szándéktalanul, de az idei beszéd félre nem érthető módon felismerhetővé tette mind Orbán motivációit, mind a jövőbeni terveit.
Önarckép
Előbb a nyugati demokráciák vezetőinek mondott oda rendesen: „Azt kell mondanom, hogy bekövetkezett az a helyzet, amit ürességnek nevezhetünk, és a feleslegesség érzése, ami ezzel együtt jár, agresszivitást szül. Ezért megjelent az agresszív törpe, mint új embertípus.” Szerintem nincsen olyan elemző az EU-ban vagy a NATO-ban, aki az orbáni jelzőket, az ürességet, a magára maradó magányt, a feleslegesség-érzést, az agresszivitást halva, a jellemzésből ne azonnal Orbán Viktorra tippelne, különösen, ha az agresszív törpe kifejezést is mellétesszük. Orbán itt is másokra utalva a saját lényét jellemezte.
Később minden önmegtartóztatás nélkül folytatta immár az egyes népek sértegetését. Az oroszokat és az ukránokat, mint militarizált népet nevesítette, a nyugati államok őslakos állampolgárait pedig egyszerűen bennszülöttként szólította meg. Hiperfegyelmezett népnek nevezte a kínai társadalmat. A hierarchiát élvezőnek a németeket. Az USA alattvalóinak a dánokat. Istenkáromlónak a franciákat. Állam nélkülinek az olaszokat.
Igazán szabad nép – igaz, Orbán szerint a rend elkötelezettje – kizárólag a magyar, amelynek ez egy antropológiai, genetikai és kulturális adottsága. A fajelméleti kalandozás – hol a magyar, hol az európai nép, mint egyedi antropológiai és genetikai adottságokkal rendelkező – már ismert Orbántól. De ismert Orbán XX. századi elődjétől is, aki az igaz árja felsőbbrendű voltának okán gyilkolt meg mintegy hatmillió zsidót, romát, kommunistát, lengyeleket, oroszokat. Orbán idén kiválasztotta az LMBTQ-közösséget, miközben üzent a magyar romáknak is, követve filozófiai elődjét.
Szuverenitás
Kihagyhatatlan, hogy Orbán szerint világrendszerváltás van, amely szerint a következő évtizedekben, sőt, a következő ötszáz évben Ázsia lesz a világ központi hatalma. Miután Orbán szerint az Európai Unió már nem fog visszatérni az egyedül életképes nemzetállamok útjára, Amerika pedig kizárólag önmagát fogja menedzselni, és Ázsiáé a biztos jövő, kíváncsi voltam arra, hogyan vezeti majd fel, hogy Magyarország jövője a Kelethez tartozás, amire a magyar kormányfő kért és kapott is májusban ajánlatot az idelátogató Hszi Csin-ping kínai elnöktől.
„A kínaiak szerint ott (az EU-ban – a szerk.) jó helyen vagyunk, akkor is, hogyha az EU tagság korlátozást jelent.” Azaz a kínai elnök közölte a szuverén magyar kormánnyal, hogy akkor kaphat tőle támogatást, pénzt, beruházásokat, lehetőséget Kínában, ha az Európai Unió tagja marad. Vagyis a most felvázolt megoldás szerint, bár az Unió ezt nem szereti, de Magyarország önálló tagországi belpolitikával, saját külpolitikával az EU tagja marad.
Az európai uniós tagság a tagállamok és az Európai Unió között megkötött nemzetközi szerződésen alapul. Kezdő jogászként, de jogi ismeretek nélkül is illene tudni, hogy nincs felmondhatatlan szerződés. Különösen olyan nincs, amit az egyik szerződő felmondhat, ha ki akar lépni az Unióból, de a másik nem. Akkor sem, ha a renitens szerződő a szerződés leglényegesebb pontjait rendszerszintűen, folyamatosan megszegi. Az orbáni megoldás tehát biztosan nem létezik; Orbánnal Magyarország rövid időn belül mind az Európai Unión, mind a NATO-n kívül találja magát, és jön számunkra az üresség, a magunkra maradás, és ami ezzel együtt jár, az agresszív törpe által vezetett ország.
Hazugságok, olimpia
Amikor beszédeiben beindul a „hazudjunk egy jó nagyot” ismert motivációja, Orbán sosem teszi mérlegre, hogy a hazugsága mennyire nyilvánvaló. Tudja, hogy a bálványimádó tábora ezen egyszerűen át fog lépni, mert a hazugság felismerése mélyen sérti az érdekeiket. Problémát számára az a ma már egymillió választópolgárra tehető kör sem okoz, akiket Orbán függőségi viszonyban tart. Ők azok, akik már teljesen belefásultak abba, hogy a korábban még létező erkölcsi korlátaikat Orbán megalázta.
Beszédében most is hemzsegtek nyílt csúsztatások, hazugságok. Kiváló példa az ukránok felé küldött üzenetet, mely szerint „Ukrajna ereje, ellenálló képessége minden várakozást meghalad!”. Fenti szavait megszakítás nélkül követte a megalázás: „1991 óta ezt az országot mégiscsak elhagyta 11 millió ember (…)”. Máig nem olvastam sehol, hogy bárki is felfigyelt volna a csúsztatásában elrejtett 1991-es évszámra. Pedig tény, hogy Ukrajnát a 2022-es orosz agresszor elől menekülve hagyták el mintegy 8-9 millióan, azaz pontosan ismerjük a „mégiscsak” szó valós tartalmát.
Még jobb példa a vasárnap zárult 33. nyári olimpiai játékok kapcsán az Oroszország megrendelésére Orbán által a beszédébe beépített hazugság, mely szerint „A Nyugat most is kiadta az elvárását, az utasítását, hogy a világ foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett morális alapon. Ezzel szemben a valóság az lett, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja.”
A valóság azonban az, hogy a világ országainak a száma az ENSZ legfrissebb adatai szerint 241, ebből a párizsi olimpián 206 ország vett részt. A fennmaradó 35 országból 33 saját döntése, hazájukban a sport elfogadottsága, vagy az ország pénzügyi lehetőségei miatt maradt távol az olimpiától. Összesen két ország, Oroszország és Belarusz esetében született az a közös döntés, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt nem vehetnek részt az olimpiai játékokon. Ennek tükrében nehéz lenne valós információként elfogadni, hogy „lassan mindenki Oroszországot támogatja”.
Gyermekeink háborúja
Közel másfél órás beszédét Orbán a fiataloknak szóló üzenettel zárta, mely szerint már most készüljenek, sőt harcoljanak a korosztályuk azon eléggé el nem ítélhető többségével, akik nem az orbáni rémkép szerint képzelik el szülőhazájuk jövőjét: „(…) tudnunk kell, hogy a következő nemzedékekben is ugyanúgy lényegileg csak két álláspont lesz, mint a mi nemzedékünk életében. Lesznek a liberálisok, meg lesznek a nemzetiek.”
Mondja ezt az az Orbán, aki középiskolás korában a Teleki Blanka Gimnázium egyik legharcosabb KISZ-titkára volt. Egyetemi évei alatt a baloldali nézeteket valló Bibó Szakkollégium tagja, amely egyben a baloldali liberális Fidesz alapításának helye is volt. 1992-től 2000-ig, azaz 37 éves koráig (ami már igencsak felnőtt kornak számít) a Liberális Internacionálé alelnöke volt, és ott is igazi harcosként alázta a más gondolkodókat. Orbán és a Fidesz-tábor 2002-re nyíltan új irányt vett: a jobboldali elkötelezettek táborát kezdte el szétverni. 2021-re Orbán nemkívánatossá vált a konzervatív jobboldal számára, így döntenie kellett, hogy újra a baloldalt célozza meg, vagy egy még agresszívebb politikai fellépésként, immár a szélsőjobb térfelén folytatja politizálását. Ez utóbbit választotta, és a tábora ezúttal sem tett fel kérdéseket, csak követte őt.
A fiatalok közül egyre többen lépnek be a szavazópolgárok közé, s mivel – szemben az Orbánt támogató idős korosztállyal – soraikban az orbáni bűnszervezet elfogadottsága ma már alacsony, a kormányfő lépett, és meghirdette a fiataljaink közötti gerillaharcot. Orbán beszédének záró mondatai szerint: „Ezért a toborzást a fiatalok között el kell kezdenünk, még most, és még nekünk! (…) Ezért nekünk nemzeti érzelmű, bátor fiatal harcosokat kell találnunk. Nemzeti érzelmű, bátor fiatal harcosok kerestetnek!”
Az egyetemisták közel fele azt fontolgatja, hogy hosszú időre külföldre költözik – 45 százalék.
Az írás keretei lehetetlenné teszik az orbáni beszéd valamennyi förmedvényének elemzését. Így mások mellett nem fért már ide a diplomások és a nép szembeállítása, a határon kívüli magyarság támogatási elképzelése, a magyar gazdaság termelő jellegének fenntartása, az ellenségkép megtalálása az LMBTQ közösség tagjaiban stb. A továbbiak megismerése okán is érdemes lehet a szerző szakértői Facebook-oldalának a követése.
Meg kellene értenünk, hogy nekünk kifejezett kötelességünk megvédenünk a fiataljainkat, nemzetünk jövőjét Orbán „megbomlott elméjének” további rombolásától!
Megjelent a Népszava Szép Szó rovatában 2024. augusztus 18-án.
