Március 18-án zárul le a tervezett paksi bővítés létesítési engedélyéhez kapcsolódó közmeghallgatási időszak. A Párbeszéd a föltett kérdéseit és majd a kapott válaszokat is megosztja a nyilvánossággal.
2020. június 30-án nyújtotta be a Paks II. Atomerőmű Zrt. az új atomerőművi blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH). A hivatal most közmeghallgatást tart – a járvány miatt elektronikus úton –, amelyre a Párbeszéd is eljuttatta a kérdéseit.
Azt gondoljuk ugyanis, hogy a tervezett atomerőmű engedélyezése az ország legfontosabb környezetbiztonsági kihívása – ráadásul az eljárás során a legsúlyosabb kérdések eddig megválaszolatlanok maradtak. Az OAH-nál kötelező leépítés volt – nem tudjuk, van-e elegendő szakember a több ezer oldalas engedélyezési dokumentáció átnézésére. A majdani erőmű helyét egy geológiai törésvonal fölött jelölték ki – nem tudjuk, hogy miért. Megoldatlan a hűtés, a sugárzó hulladék kezelése, problémák voltak a Paksra tervezetthez hasonló típusú orosz és belorusz erőművek bekapcsolásánál, Finnországban már az engedélyezésnél is – csupa olyan dilemma, amelyre a hatóságnak megnyugtató választ kellene adnia, mielőtt az építkezés esetleg megkezdődik.
A Párbeszéd az alábbi kérdéseit juttatta el a közmeghallgatás szervezőihez:
– Előírta-e az OAH ugyanazokat a kiegészítő biztonsági beruházásokat Paks II kapcsán, amelyeket a finn nukleáris hatóság az uniós szabályok alapján megkövetelt? Ha igen, melyek ezek? Ha nem, miért nem?
– Milyen változtatásokat ír(t) elő, illetve vár el az OAH a Roszatomtól annak ismeretében, hogy a Paks II prototípusának szánt összes eddig üzembe helyezett erőmű meghibásodott a bekapcsolás után?
– Kell-e nyilatkoznia a beruházónak arról, mikorra oldja meg az erőmű a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését? Ha igen, mi a határidő? Ha nem, miért nem?
– A 2020. márciusi és decemberi, Magyarországon is érezhető horvátországi földrengések tapasztalatai alapján biztonságosnak tartja-e az OAH, hogy Paks II a NAÜ ajánlásaitól eltérően egy aktív geológiai törésvonal fölé épül?
– Megoldható-e az OAH álláspontja szerint a Duna vizével történő hűtés abban az időszakban, amikor Paks I és Paks II blokkjai párhuzamosan fognak működni?
– Okoz-e nehézséget, illetve várható csúszást az engedélyezésben az OAH létszámhiánya?
– Az OAH néhány hónappal ezelőtti nyilatkozata szerint a Roszatom által benyújtott engedélyezési dokumentáció egyenetlen színvonalú. Milyen hiányosságokat tapasztalt a hivatal, és milyen hiánypótlásokat, kiegészítéseket írtak elő?
Kíváncsian várjuk a nukleáris hatóság válaszait, amelyeket természetesen megosztunk majd a közvéleménnyel: az atomerőmű-bővítés nem lehet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin magánügye.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese
Budapest, 2021. március 18.
