A tervek szerint eltörlik a Kliket, megszüntetik a tankerületeket, és visszaadják az iskolák önrendelkezési jogát, a szakma szabadságát. A Népszava beszámolója.
Az Egységben Magyarországért támogatja a mai pedagógussztrájkot, és április 3. , vagyis az országgyűlési választás után „felszabadítják” az oktatást – derült ki az összellenzék hétfői sajtótájékoztatóján. Azt, hogy a felszabadítást miként képzelik el, a részletekről az összefogott hat párt oktatáspolitikusai számoltak be.
Csányi Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint a tanárok, a pedagógusok figyelmeztető sztrájkja történelmi, és azon az intézményfenntartóktól érkező fenyegetések, „odafigyelések” ellenére nagyon sokan vettek részt, és biztos benne, hogy lesz folytatása is. A politikus emlékeztetett, már tavaly októberben kérték a kormányzatot a pedagógusbérek emelésére, nem léptek, s ennek a következménye a sztrájk.
Az ellenzék április utánra 50 százalékos bérfejlesztést, a diplomás átlagbérhez való közelítést ígér, a kínzó pedagógushiányt pedig bérlakásprogram bevezetésével orvosolnák.
Erőss Gábor, a Párbeszéd józsefvárosi alpolgármestere az új oktatási rendszer első lépései között említette a Klebelsberg Központ, a Klik, a tankerületek megszüntetését, eltörlését. Hozzátette: „Az iskolák önrendelkezési jogát vissza fogjuk adni a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak, a szülőknek, a diákoknak, de úgy, hogy – a 2011 előtti oktatási rendszer végletes széttagoltságával szemben – érvényesülhessenek az esélyegyelőségi szempontok az oktatásban”.
Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja a kormányzatot egy XIX. századi iparmágnáshoz hasonlította, aki lovasrohamot vezényel a sztrájkoló munkásai közé. Legalábbis szerinte pont ilyen, ahogy a jelenlegi kormány viszonyul a munkavállalói jogokhoz. Mint mondta, az elmúlt napokban verbális lovasrohamban és kardlapozásban volt részük a pedagógusoknak: „a tankerületek leszóltak, az intézményvezetők levelet írtak, a kormány jogszerűtlennek, törvénytelennek nevezte a sztrájkot, hogy ne merjen senki kiállni, és ennek ellenére nagyon sok pedagógus vette a bátorságot, és élt a munkabeszüntetés eszközével.” A momentumos politikus a pedagógusok szakmai önállóságának visszaállítását, a tankönyvválasztás szabadságának visszaadását ígérte, egyben a tanterv kötöttségeinek enyhítését is. Ez azt jelentené, hogy a kerettantervek helyett választható mintatanterveket vezetnének be.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese az önálló oktatási minisztérium visszaállításáról beszélt, arról, hogy elfogadhatatlan, hogy egy tárca (Emmi) ne partnerként kezelje a tanárokat, a sztrájkoló munkavállalókat, hanem ellenségként.
„Felszólítjuk a kormányt, hogy fejezze be a pedagógusok fenyegetését, listázását, akik szólni mernek a jogaikért, a szakmájukért, a gyermekekért” – követelte a politikus.
Hohn Krisztina, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint az elhangzottak alapján áprilistól az új kormány, új szemlélettel, új nézőpontokkal meg fogják reformálni az oktatást. Szerinte nagyon fontos, hogy csökkentsék a diákok és a tanárok leterheltségét, a pedagógusok adminisztrációs kötelezettségeit. Terveik között szerepel az iskolán belüli erőszak csökkentése, de nem börtönőrök bevetésével, hanem pedagógiai programokkal, a szociális munkások és iskolapszichológusok számának a növelésével.
„Tetszettek volna megtartani saját ígéreteiket, kevesebb volna most a gond. Az úgy szólt, hogy több munkát kérnek a pedagógusoktól, és azért több bért ígérnek. Ezt az ígéretet azonban megszegték” – mondta a kormányról Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke. A szocialista politikus szerint otthagyták, cserbenhagyták, egyedül hagyták a pedagógusokat. Ezért a szakszervezetek követelései, demonstrációi „helyesek, méltányosak és szakszerűek”. Ezért az ellenzéki összefogásban résztvevők külön-külön és együtt is kiállnak mellettük, és igazat adnak nekik. Arra, hogy a kormány miért szegte meg az ígéretét, Hiller István szerint az lehet a magyarázat, hogy a pénzügyi vezetésük rájött, amit az oktatásban eddig csináltak, rendszerszerűen rossz, amibe nem akarták beleönteni a „sok pénzt”. Leszögezte: „A magyar közoktatás színvonala nem nőtt, hanem csökkent. Minél tovább voltak hatalmon, annál jobban csökkent. Az érvényesülési különbségek meg nőttek két ugyanolyan tehetségű és szorgalmú fiatal között attól függően, hogy milyen családba, milyen gazdagnak és milyen területre születtek. A törvényük megbukott. Tíz éve hozták létre, és azóta csak ártott a diáknak, a pedagógusnak és az egész országnak. Ezért kormányváltásra és rendszerváltásra van szükség.”
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. január 31-én.
Kiemelt kép: Autós felvonulással támogatja a pedagógusok hétfői sztrájkját a Magyar Szakszervezeti Szövetség. (eduline.hu) Fotó: Túry Gergely
