A nyugati rakétarendszerek bevetésével látványosan csökkent július közepétől Donbaszban az orosz tűzerő. Az ukrán hadsereg az oroszok által elfoglalt területeket célozza. Orosz lőszerraktárak és légvédelmi katonai bázisok és parancsnokságok robbannak fel. Az oroszok maguk is elismerik, hogy komoly problémákat okoz számukra a HIMARS rakétavető, amely ellen még nem találták meg az ellenszert.
Mire van szükséges Ukrajnának, hogy megnyerje a háborút? címmel írt tanulmányt a TechMIX amerikai elemző intézet két munkatársa. A július 4-én megjelent cikk szerzőpárosa, Jack Watling és Nick Reynolds korábban haditudósítóként járt Ukrajnában, hogy közvetlen tapasztalatokat gyűjtsenek. Elsősorban a frontot megjárt katonákkal, az ukrán hadvezetés és hadiipar képviselőivel beszélgettek. A tízoldalas elemzés öt pontban válaszolta meg a címben feltett kérdést.
A szerzők kiindulópontja szerint hiába van meg az ukrán félben a győzni akarás szándéka, hatékony nyugati segítség nélkül egy hosszan elhúzódó és fájdalmas háborúban csak veszíteni fog. Az ukrán végső siker egyik kulcsfontosságú feltétele, hogy Oroszországnak a harctereken bemutatott tüzérségi fölényét megtörjék. Enélkül az ukrán hadsereg nemhogy az eddig elvesztett területeket nem fogja tudni visszaszerezni, de képtelen lesz megállítani azt az eufemisztikusan „lemorzsolódásnak” nevezett lassú, de biztos orosz előrenyomulást, amelynek nyomán májusban és júniusban az ukrán hadsereg akár napi 100-200 embert is veszített, a haditechnikáról nem is beszélve.
Mit ajánlanak a szerzők? Valószínűleg ismerősen fog hangzani: szerintük az orosz tüzérség legnagyobb gyengesége a logisztika. Oroszország annyi lőszert lő ki, hogy annak frontra szállítása óriási feladat. Watling és Reynolds szerint Ukrajnának olyan ukrán tüzérségre van szüksége, amely elég hatékony, pontos és nagy lőtávolsággal rendelkezik a lőszerraktárak kilövéséhez vagy a logisztikai infrastruktúra megrongálódásához. Azt nem tudni, hogy az ukránok olvasták-e a tanulmányt, de visszanézve az utóbbi egy hónapra, úgy tűnik az ukrán hadseregnek sikerült az orosz tüzérségi fölénnyel valamit kezdeni.
Az ukrán hadvezetés július 19-i közleménye szerint sok szempontból az Egyesült Államok által küldött HIMARS rakétrarendszerekkel sikerült stabilizálniuk a frontvonalat. Július 20-án az Egyesült Államok védelmi minisztériumának tájékoztatása szerint Ukrajna „több mint száz, nagy értékű” orosz célpontot lőtt ki, például parancsnoki központokat és lőszerraktárakat. Ponomarenko ukrán haditudósító a napokban megjelent cikkében azt állította, hogy Donbászban az oroszok elveszítették legnagyobb üzemanyag- és lőszerraktáraik „többségét, ha nem az összeset”. Ha mindez igaz, akkor ez logisztikai mészárlás.
„Amióta HIMARS lecsapott a Harkivtől délkeletre található, ellenséges lőszerraktárra Izjumban, az orosz rakétázás a tizedére esett vissza ahhoz a mennyiséghez képest, amit korábban kilőttek ránk” – nyilatkozta a Washington Post amerikai napilapnak Bohdan Dmitruk, az ukrán 93. gépesített dandár zászlóalj parancsnoka. Megerősíti ezt az információt Volodmir Zelenszkij is a szintén amerikai The Wall Street Journalnak adott interjújában, ahol az ukrán elnök arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg veszteségei csökkentek, és jelenleg naponta körülbelül 30 katonájuk hal meg az orosz erőkkel vívott harcokban. Június elején ukrán tisztviselők szerint naponta akár 100-200 ukrán katona is életét vesztette.
A halálozás ütemének megállítását Zelenszkij egyértelműen összekötötte a nyugatról érkezett fegyverszállításokkal, amelynek köszönhetően Ukrajna stabilizálni tudta hadállásait az ország keleti részén, a Donbasz-medencében.
Minek köszönhető a fordulat?
A fronton megfigyelhető közvetett, de jelentős változás az amerikai HIMARS rakétarendszernek köszönhető az amerikai védelmi minisztérium szerint. A HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) a szovjet Vörös Hadsereg által a hitleri Németország hadserege ellen sikeresen használt rakétakilövő eszköz modern utóda. Jelenleg nyolc darab üzemel Ukrajnában, további négy pedig már úton van. Az eszközzel jelenleg 80 kilométeres hatótávolságú rakétákat lőnek ki. A többi rakétarendszerrel összehasonlítva az amerikai Lockheed Martin cég által kifejlesztett fegyver rendkívül gyors és mozgékony. A nehezebb beazonosítás érdekében az ukrán hadsereg főleg éjszaka használja.
A HIMARS másik nagy előnye, hogy nem kell manuálisan betölteni: hat darab 227 milliméteres rakétával rendelkezik egy szállító- és indítókonténerben. A beépített daru segítségével a használt konténert kevesebb mint öt perc alatt kicserélik egy újra. A kezelőszemélyzet pedig választhat: kettő, négy vagy mind a hat rakétát elindítja.
Olekszij Reznikov, Ukrajna védelmi miniszterének jelentése szerint az első HIMARS rendszerek június 23-án érkeztek Ukrajnába. Június 25-étől kezdték használni. Az amerikai Hadtanulmányozó Intézet (ISW) július elején megerősítette, hogy az ukránok ezekkel a fegyverekkel egyre gyakrabban lövik az orosz katonai infrastruktúrát.
A Kreml hivatalos kommunikációja szerint július 4-5-étől az orosz hadsereg hadműveleti szünetet tartott. Ennek ellenére a távolsági tűzerő működése nem állt le, az ukrán állásokat folyamatosan lőtték. A NASA műholdfelvételei alapján tudjuk, hogy az egyik legerősebb tüzérségi támadás július 5 és 9 között történt. Csakhogy, miután az ukrán hadsereg 2022. július 3-án, szervezetten visszavonult Szievierodonyeck és Liszicsanszk ikervárosok térségéből, a Donbasz-medencében a frontvonal alig mozdult. Az ukrán ellenállási gócpontok Sziverszk, Bahmut és Szlovjanszk városok térségében alakultak ki.
Az orosz tüzérség erejének drámai csökkenését a következő napokban, július 10. és 14. között készült műholdfelvételek mutatták. Ráadásul ez utóbbi felvételek még azt is elárulják, hogy a távolsági tűzerő nagy része ukrán tűzerő és a frontvonal orosz területén landol. Valójában az látszik, hogy a Putyin által elrendelt technikai szünet nem teljesen önkéntes, mivel az orosz hadsereg folytatta a tüzérségi nyomulást a bejelentés után is, majd összeomlott. Feltételezhető, hogy ebben az összeomlásban nagy szerepet játszott a donbászi lőszerraktárak megsemmisítése is.
Az ukránok július elejétől koncentráltan elkezdték lőni az orosz logisztikát a megszállt területeken. Mindez azért nem látszott meg a következő napokban (nagyjából július 9-ig), mert az ukránok először a távolabb fekvő, hátsó, nagyobb raktárakat célozták meg. Ez az oka annak, hogy az oroszok számára a frontvonalhoz közelebb eső, kisebb, előretolt raktárakban még napokig rendelkezésre állt a muníció. Július közepe táján az érzékelhető, hogy hiába próbálnák fokozni a gyalogság előrehaladásához szükséges tűzerőt, gondban vannak, mert a nagy elosztóközpontokat az ukrán tüzérség az elmúlt hetekben megsemmisítette.
Július második felében tehát a kérdés az, hogy az orosz hadsereg képes lesz-e a július 9-e előtti tűzerőt újra produkálni. Abban az esetben, ha a következő napokban, hetekben nem tudják visszaállítani a májusban-júniusban megtapasztalt intenzív tűzerőt, jó eséllyel kimondható, hogy a nyugati eszközökkel mért ukrán tüzérségi támadás érezhetően rontotta az orosz tüzérségi képességet. Az ukrán hadsereg taktikai előnybe került.
Ötvenből ötven
Természetesen mindez nem jelenti a háború menetének alapvető megváltozását, de az újonnan beérkezett nyugati tüzérségi eszközök hatékonysága elképesztő. Illia Ponomarenko, a The Kyiv Independent újságírója július 7-én osztotta meg a teljes csatatér térképét a tüzek műholdas adataival kombinálva. Hozzászólása mindent elmond: „Őrület – az egész front lángokban áll. Tiszta pokol.”
Július 25-én jelent meg az első hivatalos ukrán közlemény, miszerint a HIMARS segítségével 50 lőszerraktárat semmisítettek meg, és az eszközzel már a hidakat és a laktanyákat célozzák. Az ukránok által lehallgatott orosz katonai kommunikációból vagy titkosszolgálatuk hírszerzése alapján azt tudtuk meg, hogy a megszálló orosz hadvezetés „közel áll a pánikhoz. Hatalmas veszteségeik vannak és nem tudnak mit kezdeni az új fegyvernemmel” – jelentette be Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó közleményében július 14-én.
A BBC ukrán szolgálatának tudósítói tizennégy pontos csapást számoltak össze június 28. és július 8. közötti időszakban. Mindegyik támadás az orosz csapatok lőszerraktárait és katonai bázisait vette célba. Sem az ukrán, sem az orosz hadsereg nem jelentette be ezeket a támadásokat, néhányat közülük megerősített az ukrán fél kommunikációs részlege.
A The Kyiv Independent című ukrán hírportál szerint július 12-ig, négy hét alatt, az ukrán hadsereg csaknem húsz objektumot semmisített meg a Donbaszban és az ország déli részén. A StratCom azt állítja, hogy július 9-én Kijev harminc csapást mért orosz lőszerraktárak, központok, szállítási csomópontok és üzemanyagtartályok ellen. A StratCom jelentése szerint az ukrán hadsereg mind a harminc támadást amerikai HIMARS rakétarendszerrel hajtotta végre. […]
Támadások a Donbaszban
A több tucat támadásból néhány különösen emlékezetesre sikerült. Pár nap alatt több lőszerraktárat megsemmisítettek a megszállt területeken Luhanszk és Donyeck megyében. Nagyon fontos a taktika szerepe, amit az ukrán fél kreatívan alkalmaz, különböző gyártmányú rakétáival végrehajtott összehangolt támadás keretén belül.
Az oroszok által csaknem teljesen megszállt Luhanszk megye központjának, Luhanszk városának légvédelmi állását is megsemmisítették az ukránok az új fegyverekkel – ezt jelentette a RIA Novosztyi orosz ügynökség. A szakadár Luhanszki Népköztársaság (LNR) katonai szóvivője szerint katonáik végül úgy döntöttek, hogy lelövik a város területén található lőszerraktárak és katonai célpontok felé repülő Tocska-U rakétákat. De ezzel az ukránok részben megosztották a szakadár légvédelmet, részben pedig felfedték állásaikat, és az újabb, HIMARS-ból kilőtt rakéták hatalmas pusztítást végeztek. Moszkva szerint a kijivi hadvezetés „kombinált csapásokból álló terrorista taktikát” alkalmaz katonai és kevésbé védhető polgári célpontokra egyaránt.
Támadások Herszon megyében
A jól irányzott rakétacsapások a teljes frontszakasz másik fő területén, a déli frontszakaszon, a félig megszállt Herszon megyében találtak el célpontokat. Különösen látványos és az orosz hadvezetés által elkövetett hibákra látványosan rámutató ukrán akció volt a déli, herszoni fronton található Nova Kakhovka város területén kialakított orosz lőszerraktár felrobbantása. A helyi orosz média állítása szerint egy ukrán rakéta csapott le az orosz légvédelemre, egy másik orosz forrás pedig azt közölte, hogy a felvételen tüzelőanyag-raktár égett.
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpermalink.php%3Fstory_fbid%3D382747017181008%26id%3D100063371371875&show_text=true&width=500
Ez a HIMARS nagyon pontosan odacsap, de miért vannak ezen felül is óriási gondban az oroszok?
A CNN honlapja szerint ez volt a legnagyobb robbanás az oroszok által megszállt ukrán Herszon megye területén, amióta február 24-én megindították szárazföldi offenzívájuk. A fehérorosz Nechta az ukrán erők déli parancsnokságára hivatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett a támadás során. Legalább 52 orosz katona meghalt és több orosz katonai jármű, technika és a lőszerraktár is.
Orosz félelem és bírálat
Az orosz internet is félelmeit fogalmazta meg a HIMARS rakétarendszerrel és a lőszerhiánnyal kapcsolatban. A június vége óta tartó, folyamatos és egyre fokozódó, pusztító ukrán rakétatámadások az orosz lőszerraktárak, parancsnoki állások és üzemanyagraktárak ellen egyre erősebb visszhangot váltanak ki. Az eddigi sikeres ukrán beavatkozások is aggodalomra adnak okot – írja egyes ottani tisztségviselők nyilatkozataira hivatkozva a The Moscow Times (TMT) honlapja.
Igor „Sztrelkov” Girkin volt orosz hírszerző tiszt, aki a szeparatista Donyecki Népköztársaság létrehozásában is részt vett, Telegram csatornáján viszonylag tárgyilagosan és kritikusan számol be a harctéri eseményekről. Sztrelkov kritikus észrevételeiben többször is említette a HIMARS rakéták előtt védtelen orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszereket a Telegramon. A helyzet már csak azért is súlyos, mert a frontról érkezett jelentések szerint az ukránoknak sikerült egy július 9-én végrehajtott támadás keretén belül megsemmisíteni egy komplett, 1225 millió dollár értékű, S-400-as légvédelmi rendszert Khartsyzsk város közelében.
Éppen ez a fegyver, amit az oroszok Trimp néven hívnak, aminek az ellenség összes rakétájával meg kellett volna birkóznia. Az Almaz-Antěj fegyverkonszern szerint az S-400 légvédelmi rakétarendszer hatékony a repülőgépekről kilőtt vagy taktikai ballisztikus rakéták, valamint a szuperszonikus sebességű rakéták ellen. Az orosz propagandamédia is nagyon hájpolta, csakhogy úgy tűnik, mindez csak elméletben valósult meg. Meg nem erősített hírek szerint a HIMARS rakétakilövők által vezetett támadások túl gyorsak az orosz rendszerek számára, más információk szerint az amerikaiaknak sikerült átverni az orosz szoftvereket.
Az SBU ukrán titkosszolgálat jelentése szerint a nyugati fegyverekkel kilőtt rakéták aggodalommal töltötték el az orosz katonákat július közepén. Az SBU nyilvánosságra hozta egyikük lehallgatott telefonbeszélgetését feleségével. „Ülnek, közben kávéznak, nyomogatják a gombokat és megszórnak minket rakétáikkal. Rengeteg kiégett tankunk és felszerelésünk van.” A feleség csodálkozva visszakérdezett, hogy miért nem lépnek közbe a tankjaikkal. „Hogy gondolod? Három-négy kilométerről már ránk támadnak. Hova akarsz lőni azokkal a tankokkal?” – válaszolta férje.
Makszim Fomin orosz katonai elemző szintén elismerte, hogy az álcázáson kívül nincs más védelem. Az orosz eszközökkel nehéz visszalőni a HIMARS feltételezett állásaira, mert azok a 80 kilométeres hatótávukkal kívül vannak a legtöbb orosz fegyver hatótávolságán. Egyetlen lehetőség a HIMARS megsemmisítésére az, ha a levegőből cserkészik be – már ha sikerül felderíteni a pozícióikat. Ezen kívül feltételezett tartózkodási helyüket Iskander ballisztikus rakétával lehet még lőni. Ehhez azonban tudni kell hol található, ráadásul a HIMARS rendkívül mobil is – hangsúlyozta Fomin.
Változó orosz utánpótlási szokások
A HIMARS rakétarendszer megjelenésének néhány héten belül is látható következménye, hogy a koncentrált orosz tüzérség erejét korlátozzák. Ha ez így folytatódik, fontos tényező lehet a háború folyamatában. Szerhij Hajdaj, az oroszok által jelenleg megszállt Luhanszk megye ukrán kormányzója július 16-án megerősítette az orosz tűzerő csökkenését előrejelző katonai elemzők várakozásait. Szerhij Hajdaj állítása szerint az elmúlt napokban az orosz rakétázások intenzitása „jelentősen csökkent” a HIMARS csapásai miatt, mivel az oroszok nem tudnak már előretolt utánpótlás-lerakatokat kialakítani és üzemeltetni. A megszálló hadsereg közvetlenül a fronton lévő egységeihez próbál lőszereket eljuttatni.
Az ukrán állítás alapján is arra lehet következtetni, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt nagy, koncentrált orosz tűzerő jelentősen csökken. Egyszerűen azért, mert az oroszok nem tudják elosztani egyenletesen a frontszakaszon a lőszert, és egyes alakulatok egyszerűen kifogynak, mielőtt egy másik alakulatot feltöltenek. A fenti átállás az orosz teherautó-állomány számára is hatalmas terhelést okoz. Az orosz logisztikai rendszer nagyon merev: nagy raktáraikat vasútállomások közelében alakították ki és onnan osztották eddig szét az utánpótlást. Az ukrán hadsereg a HIMARS rakétarendszerrel azonban éppen ezeket a 2014-2015 óta, a megszállt területeken kialakított nagy elosztóközpontokat lövik ki.
Az új felállás szerint most az orosz hadseregnek hatalmas számú teherautóra és kiváló, rugalmas szervezői irányításra lenne szüksége legalább a szinten tartáshoz, de a jelek szerint ez a képességük hiányzik. Folyamatosan kifogynak a teherautókból, és a teherautó sofőrök nagy számban vesztették életüket Oroszország offenzívája elején. Az orosz háborús veszteségeket dokumentáló Oryx nyílt forrás szerint az orosz hadsereg eddig legalább 1254 szállító teherautót és üzemanyagszállítót veszített el.
Az ábrán jól látható, hogy mindez hogyan befolyásolja a szállítási időt. De hátrébb kell vonni az üzemanyag-tárolókat is. Ez egyben azt is jelenti, hogy az orosz üzemanyagszállító teherautók ugyanazon az útvonalon közlekednek, mint a muníció-utánpótlást szállító teherautók. A szállítási idő meghosszabbodása biztosan megduplázza a szállító járművek üzemanyag-fogyasztását, ami további problémát jelent az orosz hadsereg számára.
Elveszett orosz tüzérségi fölény
Az Aktualne.cz hírportál egy Csehországban ismert katonai elemzőt kérdezett meg az ukrajnai hadszíntér megváltozott helyzetéről. Lukáš Visingr szerint az „ukránok ellenálltak a kísértésnek, hogy a HIMARS-okat közvetlenül a terepen lévő orosz csapatok ellen vessék be, és ehelyett szisztematikusan az orosz katonai hátországot számolják fel. Gyakorlatilag minden este több csapást mérnek az orosz hátország fontos objektumaira: tüzérségi lőszerraktárakat, parancsnoki állomásokat és üzemanyagraktárak lőnek” – nyilatkozta.
Visingr szerint amikor az ukránok felszámolják az orosz tüzérségi muníciót, akkor az oroszokat legnagyobb előnyüktől fosztják meg: a tüzérségi erőfölényüktől.
A cseh szakember szerint ez óriási problémát okoz a támadóknak, akik egyelőre nem tudnak mit kezdeni vele. „Az orosz S-400-as légvédelmi rendszer nem hatékony a HIMARS ellen, mert nem arra tervezték őket. Az oroszoknak valami olyasmire lenne szükségük most, mint az izraeli Vaskupola, ami képes megbirkózni az apróbb rakétákkal is. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy néha sikerül az oroszoknak lelőniük egy rakétát, de ezt inkább a szerencsefaktornak tudnám be. Jelenleg az orosz hadseregnek egyszerűen nincs megbízható védelme a HIMARS ellen” – állapította meg Visingr cseh katonai elemző.
Visingr szerint amióta az oroszok hadműveleti szünetet hirdettek, nem gyakorolnak nagy nyomást a frontszakaszokon. Szerinte most már a kérdés az, hogy meddig tart a szünet, és hogy az oroszok képesek lesznek-e újra nagyobb előrelépésre úgy, hogy az ukránok hatékonyan támadják a hátországukat. „Ha az orosz károk nagyságát látva belegondolunk és tudatosítjuk, hogy az első két hétben 4 darab HIMARS mit ért el, az még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlja. A HIMARS lehetővé teszi az ukránok számára, hogy nagyobb távolságból és sokkal pontosabban támadjanak. Önmagában az eszköz nem nyeri meg a háborút, de hasonló hatással lesz, mint a Javelin páncéltörő rakéták a Kijev elleni orosz támadás megállításában a háború elején.”
Kijev már a 300 km hatótávolságú rakétát várja
Az amerikai védelmi minisztérium július 22-én hivatalosan is közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott újabb segélycsomag az ukránok által hatékonyan használt és a hadszíntéren jelentős változást hozó, öt darab újabb HIMARS rakétarendszert is tartalmaz.
Ráadásul az ukránok már várják a 300 kilométeres hatótávolságú lőszereket is az USA-ból. Legalábbis ez derült ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nyilatkozatából, amelyet 2022. július 15-én adott a brit Financial Timesnak. Az ukrán politikus reményeit arra alapozta, hogy szerinte az ukrán hadsereg bebizonyította a Nyugatnak: az eddig átadott 80 kilométeres hatótávolságú, 9 darab HIMARS rakétával rendkívül hatékony eredményt képes elérni.
Amennyiben Ukrajna megkapja a 300 kilométer hatótávolságú rakétákat is, ez a hatás még jelentősebb lehet. Ebben az esetben érdemes megjegyezni, hogy az ukrajnai Herszon és az oroszországi Krasznodar között 650 kilométer autóút összessen 1300 kilométer szállítási utat jelent. Mindez 50 km/h-s sebesség esetében az orosz hadseregben rendszeresített eszközökkel (KAMAZ, UAZ, Gaz stb.) megállás nélkül 26 órás utat jelent. Az oroszok számára gyakorlatilag csak a HIMARS rakéták hatótávolságán belüli működés maradt.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy az oroszok állítólag kivonták néhány hajójukat a krími Szevasztopol kikötőjéből a távolabbi Novorosszijszkba. Elemzők szerint ez arra utalhat, hogy attól tartanak, hogy az ukránok csendben már megkapták a 300 kilométer hatótávolságú ATACMS rakétákat az amerikaiaktól, akik eddig ezt hivatalosan megtagadták.
Nyitókép forrása: General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Forrás: Újnépszabadság
