A kivándorlók legtöbb esetben az Egyesült Királyságba és Németországba mennek.
Csak a tavalyi évben 26 500 magyar döntött a külföldre vándorlás mellett, 2017 óta nem volt ilyen magas ez a szám, a 2021-es adatokat pedig majdnem ötezerrel haladja meg – írja a KSH előzetes adatai alapján a Portfolio.
Ezzel visszafordult a 2021-es, javuló adat is, amikor többen tértek haza Magyarországra, mint amennyien elhagyták. A visszatérők száma tavaly 21 900 volt, vagyis mintegy 4600-zal kevesebb, mint a kivándorlók száma.
A magyar állampolgárok nemzetközi vándorlásának teljes egyenlege ugyanakkor így sem romlott sokat, a 2021-es 9672-es többlet után 9450 fő volt ez a szám. Ez úgy fordulhatott elő, hogy 14 ezer külföldön született magyar az országba költözött (persze az nem világos, hogy közülük mennyi a korábbi kisantant országaiból érkező, határon túli magyar).
A Portfolio mindemellett megjegyzi, hogy a kivándorlásról megbízható statisztikák híján nehéz pontos adatot adni, hiszen az EU-n belüli vándorlást gyakorlatilag lehetetlen pontosan megmérni, ráadásul a KSH csak azokat számítja be, akik hivatalosan bejelentik külföldre költözésüket életvitelszerűen, de terveik szerint legalább egy évre. A külföldön született magyar állampolgárok Magyarországra költözési adatai pedig 2012 óta ugrottak meg látványosan, vagyis aligha független a határon túli kettős állampolgárok nagyszámú anyaországra településétől.
A kivándorlók legtöbb esetben az Egyesült Királyságba és Németországba mennek, hozzávetőlegesen 170-190 ezer környékére tehető a számuk. Őket Ausztria követi közel 100 ezerrel, ezt az adatot azonban torzíthatja a munkahely miatt ingázók magas száma.
A nagyvilágon e kívül tágasabb – A kormányzati szintre emelt gyűlölködés már megjelent a kivándorlási motívumok között – A migrációs motívumok között…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2023. április 9-én.
