Alább látható egy rövid összefoglaló arról, hogy a jelenlegi kormánynak egészen mostanáig mennyire “nehéz” körülmények között kellett valójában helytállnia. Jól látható, hogy milyen pénzcunami közepette sikerült a régiós teljesítménytől a teljes idővertikumban inkább elmaradó gazdasági teljesítményt felmutatni és helyette ezeket a pénzforrásokat alapvetően klientúra építésre és a politikai hatalom fenntartására használni.
Mindez azért sem közömbös, mert ez az elmúlt évtized vélhetően egyszeri és megismételhetetlen lehetősége volt az országnak, abból sikerült azt a keveset kihozni, amit sikerült, egy szűkebb elit számára ez bármennyire is soknak volt érzékelhető, az ország egésze tekintetében az eredmények inkább kiábrándítóak. Ehhez az évtizedhez képest rendelkezésre álló pénzforrások tekintetében a 2010-et megelőző évek sem voltak rózsásak, a pandémia két évének megpróbáltatásait is csak egy akkora adósságvállalással sikerült elfedni, ami mára már igencsak kritikus kiszolgáltatottságot hozhat.
Ami viszont most következik majd, az lesz az igazi megpróbáltatás és most fog majd csak igazán kiderülni, hogy a pofonokat ki hogy viseli, kezeli vagy tudja akár elkerülni. Már csak azért is, mert mindazok, akik bármely oldalról komoly politikai tudást és képességet tulajdonítanak a jelenlegi vezetésnek, nem árt, ha tudatosítják, hogy eddig valójában a nyugati pénzcsapokból táplált végtelen pénztengeren úszva sikerülhetett ilyen sokáig felszínen maradni, s eleve kérdés, hogy ezt tekinthetjük-e saját érdemnek és komoly teljesítménynek. De hamar kiderülhet a válasz, amint elapadnak a pénzcsapok.
Oszkó Péter blogja
Forrás: Újnépszabadság