December 7-én szavazhat a parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról – tudta meg lapunk. Elvileg előző nap döntenek az uniós pénzügyminiszterek a magyar EU-s forrásokról. Mint megtudtuk, a finn külügyminiszter és Szijjártó Péter múlt héten személyesen is egyeztetett az ügyben.
A saját maga által szabott legvégső határidőig tolhatja ki a jelek szerint a magyar kormány Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikációját – amelyet egyébként a hivatalos nyilatkozatok szerint támogat. Bár idehaza senki nem mond a kormány részéről konkrét időpontot a parlamenti szavazásról, a cikkünk megjelenésével egyidőben is zajló NATO parlamenti közgyűlésen Madridban érdekes kis közjáték zajlott le.
Mint a magyar delegáció tagjaként a spanyol fővárosban tartózkodó Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a Szabad Európának elmondta, maga is meglepve hallotta, amint az ülésen a belga küldöttség vezetője azt mondja felszólalásában: „Magyar barátai úgy tájékoztatták, hogy december 7-én szavazhatnak a ratifikációról.” Ezek után rákérdezett a vele együtt kint tartózkodó kormánypárti képviselőknél, hogy igazak-e az elhangzottak, amire igenlő választ kapott.
„Meglehetősen cinikus, hogy a kormány ennyi ideig kitolja ezt a nagyon fontos szavazást, ráadásul nem tudom nem azt gondolni, hogy az időzítés nem szándékos a Magyarországnak járó uniós források miatt” – mondta lapunknak Harangozó Tamás. Érdekes egybeesés ugyanis, hogy a december 7-i időpont a lehető legutolsó a magyar parlament idei ülésterve alapján, több ülés ugyanis nem lesz.
Döntenek a pénzekről
Viszont elvileg előző nap, december 6-án döntenek Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterek arról, hogy a Magyarországgal szemben zajló jogállami eljárás keretében felfüggesszék-e a nekünk járó uniós forrás egy részét. (Igaz, itt már felmerült a döntés elnapolása is.)
Mint ismert, a katonai szövetség tagállamai közül már csak Törökország és Magyarország nem szavazta meg a csatlakozási szerződések jóváhagyását. Ankarában arra hivatkoznak, hogy a két skandináv állam részéről egyelőre nem látják biztosítva, hogy kellően fellépnének a területükön működő, a török kormány szerint terrorista tevékenységet támogató kurd szervezetekkel szemben.
A sokáig lagymatagnak tűnő jogállamisági eljárás bedurvulásával korábban mi is foglalkoztunk.
A magyar kormány pedig két – egymásnak ellentmondó – dologra hivatkozik a késlekedés miatt. Egyrészt arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium „társadalmi konzultációt” folytat az ügyben. A minisztérium honlapján valóban szerepel egy e-mail-cím, amelyre véleményeket lehet küldeni. Ezek alapján – mint a minisztérium maga is jelzi – a két ratifikációs törvénytervezet szövege elvileg bárhogy módosulhat még.
Illetékes, nem illetékes. Illetékes, nem illetékes…
A kormány ugyanakkor azt is állítja, hogy mivel a ratifikációs törvényeket már beterjesztették az Országgyűlésnek, annak elfogadásához immár semmi közük, hiszen két egymástól független hatalmi ágról beszélünk.
A parlamenti késlekedést pedig azzal magyarázzák kormányzati szereplők a nyilvánosság előtt, hogy az Európai Bizottság kérésének megfelelően annyi új jogszabályt kell megtárgyalni és elfogadni, hogy egyszerűen nincs idő a svéd és a finn tagságról határozni. Ugyanezek a kormányzati szereplők ugyanakkor korábban többször megerősítették, hogy még az idén sor kerül erre, és a parlament idei üléstervében is szerepel a ratifikáció.
Információink szerint Kövér László maga is személyesen ígérte meg nemrég több uniós diplomatának, hogy még idén megszavazzák a két új tagállam csatlakozását.
Kíváncsi rá, zárt körben mit mond a kormány a ratifikáció ügyében?
Csakhogy ehhez a Fidesz–KDNP-nek már egy olyan megoldást kell választania, amelyet a házelnök híresen utál, és amely ellen már korábban többször felemelte a szavát Fidesz-frakcióüléseken. Most lett volna ugyanis az utolsó alkalom, amikor még rendes ütemben dönthetett volna a két törvényjavaslatról az Országgyűlés. Ehhez azonban az kellett volna, hogy a Külügyi Bizottság támogató indítványa nyomán az Országgyűlés a napirendjére vegye a két irományt, ez azonban a Fidesz–KDNP ellenkezése miatt nem történt meg.
Nem szakadnának bele
A parlamenti szabályok szerint egy ilyen javaslatról általános és részletes vitát követően lehet csak határozni. Ezek alapesetben nem egy ülésen kerülnek sorra, de mivel egy olyan nemzetközi szerződésről van szó, amelyet elvileg a Mi Hazánk kivételével minden frakció támogat, borítékolható, hogy a vita gyakorlatilag abból állna, hogy a képviselőcsoportok vezérszónokai elmondják, hogy támogatják a két ország csatlakozását, majd a következő ülésen jöhet a szavazás.
Ha a Mi Hazánk még lassítani is próbálná a procedúrát, csak a rendelkezésre álló szűk időkeretben tehetné meg, ami maximum nagyságrendileg egy órát jelentene. Így ha múlt héten a Fidesz–KDNP támogatta volna a kérdés napirendre vételét, semmi akadálya nem lett volna annak, hogy kedd délelőtt a Ház lefolytassa az előírt vitát, hiszen a kiadott napirend szerint már kilenc órakor elkezdődik az ülés, de szavazásokra csak délután négy órakor kerül sor.
Szinte semmiről nem egyeztetett még társadalmilag olyan hosszan a kormány, mint a svéd és finn csatlakozásról.
Ekkor tizenöt előterjesztésről kell dönteniük a képviselőknek, ami nem nevezhető soknak, ráadásul ezek közül három maga is nemzetközi szerződés ratifikálása. Az Országgyűlés idei utolsó ülésére december 5-6-7-én kerül sor, ekkor pedig megtörténhetett volna a rendes ütem szerinti szavazás. Korábban a Fidesz-frakció sajtóosztálya azt írta lapunk megkeresésére: „A kormány már az Országgyűlés elé terjesztette a javaslatokat, amelyeket a Ház rendes menetrendben tárgyalni fog. Nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikációban.”
Négyötöddel bármit lehet
Most azonban már mindenképpen el kell térni a szabályoktól, ha valóban még idén ratifikálni akarják a két szerződést. Ehhez az kell, hogy a Külügyi Bizottság egy következő ülésén egyáltalán támogassa a napirendre vételt, majd ezután a képviselők négyötödös többséggel dönthetnek úgy, hogy eltérnek az eredetileg érvényes napirendtől, és akár még a beterjesztés napján szavazhatnak a kérdésben. Nemzetközi szerződés esetében azonban ez nagyon szokatlan lenne.
Elvileg persze lehetőség lenne egy külön erre összehívott rendkívüli parlamenti ülés megtartására is december folyamán, ez azonban már csak azért is nagyon valószínűtlennek látszik, mert mint megírtuk, Orbán Viktor még a most kezdődő foci-vb-re is szeretne kimenni.
Még rengeteg meccset megnézhet Orbán Viktor Katarban, ha nem kell túlóráznia!
Több, egymástól független forrásból is úgy értesültünk, a NATO-ban már kifejezetten ideges hangulat uralkodik a magyar ratifikáció elhúzódása miatt, főleg azért, mert a hivatalos nyilatkozatok a feltétel nélküli támogatásról szólnak.
Miért halogatunk?
Ebben a helyzetben már számos lehetséges magyarázat napvilágot látott a magyar kormány motivációit illetően. Ezek egyike szerint Orbán Viktor a csatlakozás késleltetését az uniós forrásokról folyó tárgyalásokon használja fel pozíciója megerősítésére. Egy másik arról szól, hogy orosz kérést teljesít a miniszterelnök annak fejében, hogy csak halasztva kell a piaci árat fizetnünk a gázért, míg a harmadik szerint valójában a török elnök miatt húzzuk a dolgot, Erdoğan ugyanis minél keményebb feltételeket szabna a már említett kurd kérdésben Stockholm és Helsinki felé, de ehhez jól jön neki, ha nem marad egyedül a ratifikáció halogatásával, miközben a magyar kormány nemrég török fegyverbeszerzésekről tárgyalt.
Ebben a helyzetben kért magyarázatot magyar kollégájától diplomáciai forrásból származó információink szerint Pekka Haavisto finn külügyminiszter múlt héten Szijjártó Pétertől, a késlekedés okait firtatva.
Az ügyben a finn és a magyar külügyminisztériumot is megkerestük. Helsinkiből azt a választ adták, hogy „a témában nincs miről beszámolniuk”, míg a magyar külügyminisztérium sajtóosztálya azt írta, Szijjártó Péter múlt héten személyesen találkozott és külön egyeztetett Pekka Haavistóval, megerősítve a finn külügyminiszternek, hogy nem Magyarország lesz az utolsó NATO-tagállam a ratifikáció kérdésében.
Kérdés, változtat-e a kormány hozzáállásán, hogy immár a V4-es országok részéről is nyomás nehezedik rá: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Helsinkiben járva azt nyilatkozta: a november 24-i pozsonyi V4-es miniszterelnöki csúcson cseh és szlovák kollégájával közösen fogja megkérni Orbán Viktort, hogy minél hamarabb szavazzanak Budapesten a csatlakozásról.
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
