Öt vezető klíma- és környezetvédelmi szervezet kielemezte, hogy a 2019-2024-es mandátum alatt az európai parlamenti képviselők miként szavaztak a legfontosabb klímavédelmi, természetvédelmi, az igazságos zöld átmenetre, a körforgásos gazdaságra való átmenetre és a környezetszennyezés visszaszorítására vonatkozó ügyekben.
Amint a BirdLife Europe, a Climate Action Network Europe, a European Environmental Bureau, a Transport & Environment és a WWF Európai szervezetének beszámolójából kiderül, összesen 30 ügy sorsát követték végig az Európai Parlamentben, és kielemezték, melyik párt képviselői hogyan szavaztak. Egytől százig pontoztak, és három kategóriát állítottak fel: a zöld ügyeket leginkább támogatók a „védelmezők” (protectors) közé kerültek, akiket a „halogatók” (procrastinators) követnek, a sort pedig az „őskori felfogásúak” (prehistoric thinkers) zárják. A felmérésben vizsgálták a különböző EP-frakciók viselkedését, ugyanakkor országos bontásban is elvégezték az elemzést az egyes pártokra vonatkozóan.
Az EP képviselőcsoportjainak a helyezése a következőképpen alakult:
Védelmezők:
Zöldek / Európai Szabad Szövetség: 92/100
A Baloldal: 84/100
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége: 70/100
Halogatók:
Renew Europe: 56/100
Őskori felfogásúak:
Európai Néppárt: 25/100
Európai Konzervatívok és Reformerek: 10/100
Identitás és demokrácia: 6/100
Mint láthatjuk, az Európai Néppárt, melynek az RMDSZ tagja, az utolsó kategóriába sorolódott. Az országos bontásban végzett elemzésből pedig az derült ki, hogy Románia viszonylatában az RMDSZ az utolsó előtti helyen áll, azaz a Szövetség képviselői (szinte) a legkevésbé támogatták a zöld célkitűzéseket.
A romániai sorrend a következő:
USR-PLUS 75/100
REPER 63/100
USR 53/100
PRO Románia 52/100
AUR 46/100
PSD 43/100
PUSL 40/100
PMP 21/100
PNL 20/100
RMDSZ 18/100
PNCR 5/100
A civil szervezetek úgy értékelik, hogy a 2019-2024-es mandátum alatt az európai parlamenti képviselőknek csak a kisebbsége cselekedett Európa éghajlatának, természetének és levegőminőségének védelme érdekében. Mint írják, az európai parlamenti képviselők többsége ehelyett vagy halogatóként, vagy őskori felfogásúként viselkedett, elmulasztva a valódi cselekvést.
Közleményük szerint az uniós polgárok számára óriási előnyökkel járna a társadalmilag igazságos átmenet egy klímasemleges, természetbarát és környezetkímélő Európára, és az elmúlt öt évben az Európai Parlamentnek hatalma és lehetősége volt arra, hogy bátran cselekedjen az Európai Unió ezen az úton való elindítása érdekében. A tanulmányuk célja az, hogy idén júniusban a polgárok az elmúlt öt év szavazási eredményeinek ismeretében dönthessenek.
Hozzáteszik, az egyes EP-frakciókon, illetve a nemzeti párokon belül is tetten érhető a sokszínűség a zöld ügyek kezelésében, mindegyik alakulatban megtalálhatók a védelmezők, kivéve a szélsőjobboldali formációkat. Az RMDSZ 18/100-as eredményével azonban alulmúlja az Európai Néppárt átlagát és a szélsőjobboldali alakulatok viselkedéséhez közelít.
Két kérdéssel fordultunk az RMDSZ két jelenlegi EP-képviselőjéhez, Winkler Gyulához és Vincze Loránthoz, valamint a párt szóvivőjéhez, Csoma Botondhoz. Arról érdeklődtünk, hogy a felmérés fényében miként értékelik a lejáró mandátumban kifejtett tevékenységüket és miként terveznek a következő öt évre, a Szövetség jelöltlistájának első két helyén ugyanis ugyanaz a két személy szerepel, akik eddig is képviselték az RMDSZ-t az Európai Parlamentben. Winkler Gyula közös válaszokat juttatott el szerkesztőségünkhöz, ezeket változtatás nélkül közöljük.
Hogyan értékeli a felmérés szempontjából a saját tevékenységét, úgy érzi, eleget tett a választói elvárásának a zöld törekvésekkel kapcsolatban?
A 2019-es európai parlamenti választások egyik fontos témája Európa-szerte a „zöld törekvések” voltak. Az EP-ben megszavaztuk a klímasürgősségi határozatot, majd a Zöld Megállapodást, a koronavírus világjárvány nyomása alatt pedig az EU új utat hirdetett: a kettős, zöld és digitális átállás európai prioritását. Az RMDSZ álláspontja szerint az átállásnak méltányosnak kell lennie, figyelembe véve a társadalom terhelhetőségét.
Már az „Irány az 55 százalék” törvénycsomag tartalmában is súlyos ellentmondások jelentkeztek. Az új szabályozások elfogadása megfelelő hatástanulmányok hiányában történt. Már két-három évnyi alkalmazás is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy egyes javaslatok életképtelensége egyértelművé váljon. Mi az EP-ben támogattuk a megvalósítható, életképes zöld javaslatokat.
Nem támogattuk azt, hogy az ipari versenyképesség kárára csökkentsük a kibocsátásokat. Nem támogathattuk azt, hogy a lakás kifűtése luxussá váljon. Nem támogattuk a mobilitás erőszakos és dogmatikus villanyosítását, mert a mobilitásnak sem szabad fényűzésnek lennie. Nem állhatunk az atomenergiát ellenzők táborába a németországi eset láttán, ahol bezárták az atomerőműveket, csak hogy a nagyon szennyező széntüzelésű hőerőművek újbóli megnyitására kényszerítse őket a való világ. Nem fogadhatjuk el, hogy a természet helyreállításának a költségeit a gazdák vállára lökjék.
Nem tudtuk támogatni a bürokrácia túlburjánzását eredményező klíma-kondicionalitásokat sem, hiszen a gazda dolga az, hogy megművelje a termőföldet, nem az, hogy Excel-táblázatokat töltsön ki naphosszat. Nem jó a karbonvám, mert tönkreteszi az európai ipart és az Egyesült Államokba űzi az európai befektetőket, emiatt nem szavazhattuk meg. Röviden: azért dolgoztunk az elmúlt öt évben, hogy a sokszínű erdélyi magyar társadalom érdekeit kiegyensúlyozott módon képviseljük, a zöld átállás méltányos jellegét és a megvalósíthatóságát tartva mindig szem előtt.
Ismét indul az EP-választáson, ha bekerül az EP-be ugyanezt a vonalat kívánja folytatni, vagy esetleg tervezi, hogy komolyabban veszi a természetvédelmi célkitűzések teljesítését?
Az Európai Parlament jelentősen megváltozik június 9-e után, mi, az RMDSZ ennek a változásnak akarunk részesei lenni. Azt gondoljuk, hogy az uniós közpolitikákat az emberek szolgálatába kell állítani, nem pedig az ideológiák zsoldjába. A természetvédelmi célkitűzések nagyon fontosak, emiatt továbbra is támogatjuk a megvalósítható kezdeményezéseket. Látjuk, hogy Európa-szerte visszaütnek a dogmatikus javaslatok, emiatt az európai társadalmak bizalmát és támogatását vissza kell szereznünk, jobb törvények alkotása által.
Az életképtelen szabályokat vissza kell hoznunk az EP-be, felülvizsgálatra. A természet helyreállítását és a klímaváltozás elleni fellépést nem a gazdák, a családok, vagy a kisvállalkozók zsebéből kell finanszírozni, hanem új európai forrásokat kell erre a célra létrehozni. A zöld átállást nem gyorsítani kell, hanem méltányossá kell tenni.
Ma a Zöld megállapodás, sajnos, nem igazán európai Zöld megállapodás, inkább kínai, mert a napelemek, akkumulátorok, kritikus nyersanyagok, szélenergia berendezések, villamos autók Kínából származnak. Ez természetesen nincs rendben, ez nem az európai embereket szolgálja. A változás részei leszünk tehát mi is, az RMDSZ EP-képviselői, azt akarjuk, hogy az EU térjen vissza az alapítók értékrendjéhez, és újból az embereket helyezze a közpolitikák központjába.
