A Nyugat 1939. januári első számában Cs. Szabó László Őszi nappalok címmel közölte naplójegyzeteit. Október 30–31-én idézte keleti szomszédaink történelmét. „Deák Ferenc bölcsessége kéne, hogy derűvel viseljük a kicsi voltunkat. Ha már kicsik vagyunk, mért nem hívnak svédnek? Vagy hollandnak? Az erő, a tekintély s a lélek és szellem súlya – ez a két imponderábilia [meghatározhatatlan dolog] – nem a lélekszámon múlik. A svéd számra annyi, mint a portugál, s a francia kevesebb, mint az ukrán! Mégis több. (…)
A világ 1914 óta földrajzot tanul. Minden évre, hónapra, ha így megyünk, minden napra jut egy lecke. Alig találta meg a térképen a Szudéta-vidéket, már Ukrajnát keresi. Mihamar többet tud róla, mint húsz év előtt. Azt tartja a legenda, hogy az ukránok is elmentek a párizsi béketárgyalásra a maguk önállóságáért. De Clemenceau, aki különben se szerette a wilsoni elveket, rájuk förmedt, hogy nem lehet törődni minden néptöredék önrendelkezésével! »Uram«, felelte megdöbbenve az ukrán vezető, »mi többen vagyunk, mint a franciák«. Ami igaz is volt.”
Hol voltak még akkor a kémek és az EU költségvetése?
Megjelent az Élet és Irodalom LXIX. évfolyama 30. számának Páratlan oldalán 2025. július 25-én.